Előfizetés

Még nem tudták földre vinni a repteret

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.11.09. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az Indotek vezette magyar konzorcium nem tett le a Budapest Airport megvásárlásról, a jelenlegi tulajdonosok ragaszkodnak a ferihegyi légikikötőhöz.
Igazi pénzgyár volt a koronavírus-válság kitöréséig a ferihegyi repülőtér üzemeltetése: az elmúlt négy évben 70 milliárd forintnyi adózás utáni nyereséget zsebelhettek be a tulajdonosok. Ezért is gondolhatta magyar vállalkozók egy csoportja, hogy a koronavírus miatt padlóra küldött repteret kormányzati hátszéllel megvásárolják. A Budapest Airport jelenlegi tulajdonosai, többek közt más repterek üzemeltetésében is érdekelt kanadai nyugdíjalap tartják magukat és – mint a Népszavának nyilatkozva megerősítették –, hallani sem akarnak a számukra eddig komoly nyereséget termelő cég eladásról. Iparági elemzők szerint amennyiben a magyar kormány „kisajátítási” törekvése sikerrel jár, az fatális jelzés lenne a külföldi befektetőknek, akik egészen bizonyosan újra átgondolnák a magyarországi befektetéseiket.    Csak tavaly 110 milliárd forintos árbevétele volt a Budapest Airportnak (BA), amiből 30 milliárd forintos adózási utáni nyereséget értek el – egyetlen év alatt. A ferihegyi repülőtér üzemeltetési jogát (nem magát a repülőteret mert az maradt állami tulajdonban), 2005-ben értékesítette 75 évre a  Gyurcsány-kormány. Az akkori nyertes már nem tulajdonosa a repteret üzemeltető Budapest Airportnak. Ma a német Avi-Alliance cégen keresztül egy kanadai nyugdíjalap többségi tulajdonában van a repteret üzemeltető cég, kisebbségi tulajdonosként egy szingapúri befektetési alap is jelen van. A Budapest Airport az elmúlt években sorra nyerte a szakmai- és közönségdíjakat, Ferihegy a közepes európai repterek között folyamatosan jól teljesített, a forgalma évről-évre dinamikusan nőtt. Az elmúlt években készült el a két terminált összekötő Skycourt illetve az új utasmóló, amely megnövelte a a reptér kiszolgálóterületét, emellett megépült a repülőtéri szálloda is, ami már évtizedek óta alapkövetelmény egy ekkora európai repülőtér esetében. Emellett a teheráru-forgalom is folyamatosan növekedett, épp tavaly adták át az új Cargo-bázist és a régi teherterminálok is tovább működnek. Miközben a reptér dinamikusan fejlődött a sorra seperte be a szakmai díjakat, az utaspanaszok szinte állandóak voltak. Leginkább és legtöbbször a fapados cégek utasait érintő zsúfoltságot tették szóvá. Régi megoldatlan ügy a repülőtér közösségi közlekedésének hiánya is. A jogos utaspanaszokat a kormány az elmúlt években kihasználva nyomást helyezett a reptér tulajdonosaira, újabb és újabb fejlesztéseket követelve. Emellett a miniszterek és Orbán Viktor miniszterelnök is többször utalt ara, hogy a magyar kormány nem bánná, ha a repülőtér újra magyar tulajdonba kerülne. Az események a nyáron gyorsultak fel, amikor is Jellinek Dániel, az Indotek Befektetési Zrt.  vezérigazgatója magyar és kisebb részben amerikai befektetők nevében ajánlatot tett a BA megvételére – írta meg október elején a Bloomberg. Az ajánlattevő konzorciumban a hírek szerint a részben állami tulajdonban lévő Mol Nyrt. is ott van, a meg nem nevezettek között pedig reptérüzemeltetési gyakorlattal rendelkező is van. A Mol jelenléte azért figyelemre méltó, mert a cég új befektetési lehetőségeket keres már évek óta és forrásai is lennének egy ilyen léptékű felvásárláshoz. A kanadai tulajdonosok akkor elutasították a vételi érdeklődést. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megszerezte a fő tulajdonos a kanadai PSP nyugdíjalap elutasító levelét. A lap szerint a három tulajdonos – az Avi-Alliance többségi tulajdonos, valamint szingapúri és kanadai pénzügyi befektetők – meg akarják tartani a repülőteret 2080-ig, a koncessziós szerződés végéig. Az eladás nem került szóba, és nem is mérlegelték – állt abban a levélben, amelyet a kéretlen ajánlattevőknek írtak válaszként. A levelet Patrick Charbonneau, az Avi-Alliance mögött álló kanadai PSP nyugdíjalap menedzsere írta alá. A légi közlekedési szektorban és az európai befektetési környezetben egészen egyedülálló folyamat lenne, ha Orbán embereinek sikerülne rátenni a kezüket a Budapest Airportra – írta a FAZ. „Egy repülőtér minden ország számára fontos arculati tényező. Amennyiben a kormány kisajátítási törekvése sikerrel jár, az fatális jelzés lenne a külföldi befektetőknek, akik egészen bizonyosan újra át fogják gondolni a magyarországi befektetéseiket” – idézett a cikk egy, a légiforgalomban tevékenykedő tapasztalt befektetőt. Hozzátette: az utóbbi időben csak a harmadik világban váltak ismertté olyan projektek, amelyek a helyi kormány törekvései miatt fulladtak kudarcba, de azokban az esetekben is három számjegyű milliárdos kártérítéseket fizettek. A magyar kormány nem semleges az ügyben, ami abból is kiderül, hogy a kabinet megvétózta a Budapest Airport hitelkérelmét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD). A BA 50 millió eurós (mintegy 18 milliárd forintos) átmeneti hitelt kért volna bank koronavírus-alapjából működése fenntartására (bérekre és egyéb költségekre) még májusban, ám azt a magyar kormány szokatlan módon megvétózta. A Budapest Airport a Népszavával azt közölte, hogy az EBRD ügylet kútba esése ellenére „köszönhetően a korábbi évek gazdálkodásának és tőkeerős tulajdonosainknak, a Budapest Airport működése továbbra is stabil, a vállalat finanszírozása biztosított. A repülőtér üzemeltetőjeként a Budapest Airport továbbra is garantálni tudja a repülőtér biztonságos és folyamatos működését, illetve az ehhez szükséges személyi állomány rendelkezésre állását.”  A Budapest Airport a  felvásárlási szándékról a Népszava kérdésére annyit közölt, hogy „sajtóhíreket és piaci pletykákat nem kíván kommentálni. A BA tulajdonosai elkötelezett, hosszú távú és tőkeerős befektetők, akik az elmúlt időszakban szorosan és sikeresen dolgoztak együtt a Budapest Airport vezetőségével. A repülőtér az elmúlt években gazdaságilag virágzott; az utasforgalom jelentősen nőtt. 2020-ben a Budapest Airport sorozatban hetedszer nyerte el a legjobb kelet-európai repülőtérnek járó rangos, kizárólag független utasértékelések alapján odaítélt Skytrax díjat. A Budapest Airport tulajdonosai és vezetősége egyaránt hisz a repülőtér gazdasági potenciáljában és hosszú távú növekedésében – írta a BA.  Kérdéseinkkel megkerestünk az Indotek-csoportot is, ám lapzártáig nem válaszoltak.       

Jellinek Dániel és az Indotek

A Budapest Airport kivásárlására szövetkező konzorciumot Jellinek Dániel képviseli. Az Indotek Befektetési Zrt. vezérigazgatója a 8. leggazdagabb magyar 115 milliárd forintos becsült vagyonával – A 100 leggazdagabb magyar 2020 kiadvány számításai szerint. Jellinek az általa vezetett cégcsoport – amelynek társtulajdonosai között amerikai befektetők is vannak – eleinte irodaházak és plázák üzemeltetésével foglalkozott, majd bővítette portfolióját. Mára Jellinek érdekeltségébe tartozik két fővárosi szálloda – a Gellért és Sofitel, de résztulajdonos lett az Appeninn Nyrt.-ben, amelyből a kormányfő vejét, Tiborcz Istvánt vásárolta ki. 

Tanácsadóra bíznák az árazást

A reptér értékét a válság előtt három milliárd euróra, mintegy ezer milliárd forintra becsülték, a mai piaci ár ennél vélhetően alacsonyabb. Ugyanakkor a jelenlegi tulajdonosok a forgalmi adatok alapján 5-6 milliárd euróra teszik az üzlet értékét, igaz az adósságok nélkül. A FAZ információ szerint Jellinek Dániel az Indotek vezérigazgatója arra is ajánlatot tett a jelenlegi tulajdonosnak, hogy ha nem lesz megállapodás, akkor a két fél által közösen kiválasztott tanácsadó cégre bízzák az ár megállapítását, és a tanácsadó bevonásának költségeit az ajánlattevő konzorcium viselné. Jellinek nyilatkozatából úgy tűnik, a konzorcium nem veszi komolyan a BA elutasítását, már csak azért sem, mert információik szerint a reptérüzemeltető már meg is bízott egy tanácsadó céget az eladási folyamattal kapcsolatban.

Minden ötödik háztartás bevételeit megvágta a vírus

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.11.09. 07:30

Fotó: Shutterstock
A megkérdezettek 24 százaléka kevesebbet költ élelmiszerre, ruházkodásra (17 százalék) és kultúrára (15 százalék).
A lakosság 66 százaléka szerint egyre nehezebb egészségügyi ellátáshoz jutni a járvány óta – derül ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített októberi felméréséből. A pesszimisták tábora jelentősebb a magukat ellenzékinek vagy bizonytalannak vallók körében, de a kormánypárti szavazók is elégedetlenek: 50 százalékuk szerint nehezebb ellátáshoz jutni. Az ellenzékiek ennél borúsabb képet látnak, 76 százalék szerint romlott az egészségügyi ellátás, a bizonytalanok 69 százaléka is így véli. Az októberi járványhelyzetben a magyarok többsége (52 százalék) úgy nyilatkozott, hogy nagyobb társadalmi kárral jár, ha a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy és sok ember kerül nehéz helyzetbe. A felmérés elkészítése, október 25-e óta jóval rosszabb lett a járványhelyzet, ám az elmúlt hónapok felmérései azt mutatják, hogy az emberek egyre kevésbé szeretnének bezárkózni. Áprilisban – miután leállt az ország – még a lakosság 44 százaléka mondta azt a Publicus szerint, hogy ez helyes lépés volt, szeptemberben a megkérdezettek 37 százaléka volt a korlátozások pártján, a járvány terjedése ellenére pedig októberre ez a szám 31 százalékra csökkent. Ez azért fontos, mert miként arról korábban a Népszava is beszámolt: fideszes források szerint a párt vezetése a járványhelyzet súlyosbodásánál fontosabbnak tartja azt, mit gondolnak a korlátozásokról az emberek, s ezáltal hogyan alakul a Fidesz népszerűsége. A kormánypárt hívei között erősebb a korlátozásellenes hangulat (60 százalék), az ellenzéki táborban viszont relatív többségben vannak a korlátozások támogatói (42 százalék). Különös megosztottságot mutat az is, hogy 65 százalék szerint a gazdaság érdekében sem elfogadható, hogy egyszerre százezrek legyenek betegek, mégis többen kivárnának, 54 százalék szerint ugyanakkor nem kellenek korlátozások addig, amíg az egészségügy megfelelő ellátást tud biztosítani a rászorulóknak. Minden ötödik magyar (22 százalék) a háztartás bevételeinek csökkenéséről számolt be a járvány idején, de a döntő többség (76 százalék) nem tapasztalt változást. A megkérdezettek 24 százaléka viszont kevesebbet költ élelmiszerre, ruházkodásra (17 százalék) és kultúrára (15 százalék). A megkérdezettek 43 százaléka szerint településükön egyre több az álláskereső, 33 százalék szerint megnőtt az igény a közmunkára is. A magyarok 41 százaléka szerint az önkormányzatoknak egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, hogy segítsék az embereket és a vállalkozásokat. 

Elhunyt Kopátsy Sándor közgazdász

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.08. 21:17

Fotó: Shutterstock
Páratlan, több mint fél évszázados pályát járt be járt be Magyarország egyik legismertebb gazdasági szakembere.
Életének 99. évében elhunyt Kopátsy Sándor közgazdász, a közgazdaság-tudomány akadémiai doktora – közölte a Magyar Közgazdasági Társaság vasárnap a honlapján.    Megemlékezésükben azt írták: Magyarország egyik legismertebb közgazdászának több mint fél évszázados pályája a gazdasági reformprogramoktól a rendszerváltás privatizációjának ellenőrzésén át napjaink újszerű közgazdasági szemléletének megalkotásáig ívelt. Kopátsy Sándor 1922-ben született Kaposváron. 1953 óta minden gazdasági reformprogramban részt vett, 1954-ben Nagy Imre számára is programot dolgozott ki. Az 1956-os forradalom alatt Kopátsy Sándor a Tervhivatal és a Minisztériumok Forradalmi Bizottságának elnöke volt. Később dolgozott az Országos Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban, majd alapítója és első igazgatója volt a Pénzügykutató Intézetnek. Az 1960-es években szerzője és kezdeményezője volt a Magyarázom a mechanizmust című sorozatnak. A rendszerváltás után két évig az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának tagja, 1992 és 1998 között a Privatizációs Kutatóintézet kuratóriumának elnöke volt, majd Matolcsy György tanácsadójaként dolgozott. – Csaknem 30 könyve jelent meg, hitvallása szerint napjaink fejlett társadalmában már nem a befektetett tőkén vagy az infrastruktúrán áll vagy bukik egy gazdaság sikere, hanem a képzett, tehetséges munkaerő mennyiségén – emlékezett a Magyar Közgazdasági Társaság Kopátsy Sándorra, a társaság életműdíjának kitüntetettjére.