Előfizetés

Pontosította a kormány a maszkviselés szabályait

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.11.10. 20:51

Fotó: Béres Márton / Népszava
A miniszterelnök kedd esti interjújában felvázolta, mit is jelent az, ha nincs elég orvos és ápoló. Nem zárta ki, hogy később esetleg szükség lehet az óvodák és az általános iskolák bezárására. A kormány csak a rendeletek hatályba lépése előtt másfél órával tette közzé az intézkedések részleteit.
Néhány órával azután, hogy az Országgyűlés kedden 90 nappal meghosszabbította a veszélyhelyzetet, Orbán Viktor interjút adott a köztévének. Szerinte, ha nem történik intézkedés, körülbelül ötven százalék az esélye annak, hogy az egészségügyi ellátórendszer kitart – mondta. Noha a kormányzati kommunikáció és ő maga is azt hangoztatta eddig, hogy „van elég orvos és ápoló”, kedd este már árnyaltabban fogalmazott. Mint monda, eszközökből szinte korlátlanul áll minden rendelkezésre, de az orvosok, ápolók száma véges. Medikusokat, orvostanhallgatókat is szolgálatba állítanak, mert kevesebb az ember, mint amennyi a betegekhez optimális esetben szükséges – jegyezte meg. Az intenzív osztályok terheléséről azt mondta: „Van egy szabály, hogy békeidőben egy nővér, egy orvos hány beteget tud kielégítően ellátni. Ezt a számot lehet növelni. Mondjuk a négyet nyolcra. A nyolcat tizenhatra és így tovább. És be fogják látni, hogy ha elég nagy térben vannak elhelyezve az ágyak, hogy mi történik. És igaz, hogy csak gépeket kell figyelni, de mégsem lehet egy embernek húsz-harminc gépet figyelni. Tehát van egy határ, amit figyelembe kell vennünk. És az orvosok azt jelezték, hogy lesz egy határ, amikor ők ennyi beteget nem tudnak felelősséggel ellátni. Így kell elképzelni azt, hogy nincs elég ápolónő meg orvos.” Szerinte a koronavírus terjedése szempontjából nagyjából az történik Magyarországon is, ami az unió többi országában, de szerencsések vagyunk, mert van egy laboratóriumunk, Ausztria. „Őket figyeljük” – mondta Orbán Viktor. Az intézkedések időzítésével kapcsolatban a kormányfő azt mondta, akkor kell korlátozásokat hozni, amikor még az emberi élet feltételei is fenntarthatók, de a járvány terjedését korlátozni kell. Orbán „nem hárítaná a felelősséget az emberekre” a járvány terjedéséért, szerinte, ha a lakosság 80 százaléka hordja a maszkot, az már hatásosan gátolja a vírus terjedését, de ez önmagában eddig volt elég, most már más intézkedésekre volt szükség. 
A miniszterelnök bejelentette: előírják a kötelező maszkhasználatot a közterületeken éjféltől.

10 ezer főnél nagyobb települések egyes közterületein kötelező a maszkviselés

Másfél órával a rendeletek életbelépése előtt jelent meg a Magyar Közlönyben a kormány járványügyi intézkedéseinek részletes leírása. Ebben kevésbé szigorúak a maszkviselés szabályai Orbán Viktor esti bejelentéséhez képest. E szerint a hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles  a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen, kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken maszkot viselni. 

A nyolc órás kijárási korlátozás miatt tart a kormány attól, hogy hat-hét óra körül tumultus alakulat ki az üzletekben, de bíznak az emberek józan belátásában és az eladók képességeiben is. A kormányfő szerint „normális emberként” döntött a zárt kapus meccsekről, mert most másodlagos, hogy vannak-e nézők, vagy sem. Amikor múlt heti kijelentésével szembesítették arról, hogy a középiskolásokat nem kell hazaküldeni az iskolából, azt mondta, a kijárási korlátozással együtt van értelme az intézkedésnek, mert este nyolcra otthon lesznek a gyerekek, nem a plázákban, közterekben lófrálnak majd. – Kell beszélni a gyerekek fejével most – mondta, arra figyelmeztetve, hogy a fiatalokat sem kíméli a fertőzés, a szülők, nagyszülők pedig különösen veszélyben vannak. – Ezt el kell mondanunk a gyerekeinknek – tette hozzá. A tanárok tesztelésével kapcsolatban azt mondta, a gyorsteszttel óvatosan kell bánni, 50-60 százalékos a negatív eredmények pontossága, de ma annyit tudnak tenni a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban dolgozókért, hogy ezt a gyorstesztet elvégeztetik. Emiatt megérti a baloldal kritikáit is, a kormány a tömeges szlovákiai tesztelés eredményeit is figyeli. Orbánnak összességében pozitívak a tapasztalatai az emberek hozzáállásával kapcsolatban. „Menni fog ez, egyszer már sikerült” – fogalmazott. 
- A megoldás a vakcina, a vírust meg kell ölni és ez nincs messze, addig kell kitartani

– mondta.

Szerinte december végén, januárban az EU-ból és talán máshonnan is jön valamennyi vakcina, ez korlátozott mennyiség lesz ugyan, de az orvosok, tanárok, rendőrök és a legsúlyosabb betegek beoltására elég lehet. – A kínai, az orosz és az izraeli oltóanyag-lehetőségeket is próbálja az "asztalon tartani" – jegyezte meg. A tömeges szállítás időpontja Európából szerinte legkorábban április lehet. A kormányfő szerint két hét múlva derül ki, hogy a mostani korlátozások milyen eredménnyel jártak. Ha beváltották a reményeket, akkor karácsonyra már „szabadulhatunk”, így a turizmus, vendéglátás most harminc napra esik el bevételeitől, emiatt egyelőre a kompenzáció is erre az időszakra szól. Ezen túl általános gazdaságmentő intézkedéseket hoznak majd, ezekről már tárgyalnak. Az általános iskolákat azért nem akarja bezárni, mert akkor a szülőknek is otthon kell maradnia, aminek az egész gazdaságra nézve súlyos következményei lennének, de nem állítaná szembe a gazdaságot a védekezéssel. A veszélyhelyzeti törvény elfogadásával kapcsolatban azt mondta, tisztában van vele, hogy nyugaton megint diktatúrát kiáltanak majd, mert létezik egy hálózat, amelyik másik kormányt látna szívesen Magyarországon, és „minden karonülő gyerek tudja már, hogy ennek középpontjában Soros György áll, ő a pók”. A járványügyi intézkedések a kormányfő szerint azért eredményesek, mert „a magyar összetartó nép, a bajban segítünk egymásnak”, ezért „a végén túl leszünk rajta és győzni fogunk”.

Újradefiniálják a közpénz fogalmát

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.11.10. 20:09
Korábbi felvétel
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Alaptörvénymódosító-javaslatában Varga Judit azt is rögzítené, hogy a családban „az anya a nő, az apa a férfi”.
„Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonosságához való jogát” – egyebek mellett ez szerepel abban az alkotmánymódosító-javaslatban, amelyet Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtott be kedden este a parlamentnek. A tárcavezető azt is rögzítené az alaptörvényben, hogy a családban „az anya a nő, az apa a férfi”. Az indoklás szerint „a nyugati világban tapasztalható új, modern ideológiai folyamatok, amelyek a férfi és női nem teremtettsége iránt ébreszt kétségeket” veszélyeztetik a gyermekek Alaptörvényben foglalt egészséges fejlődéshez való jogát. Varga Judit Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy „a módosítás biztosítja minden gyermek számára Magyarország keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, és garantálja a gyermek születési nemének megfelelő háborítatlan fejlődését”. Egy másik módosítás a jelenlegi hatról (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, veszélyhelyzet, váratlan támadás) háromra (hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) csökkentené a különleges jogrendek fajtáinak számát.
Alaptörvényben definiálnák a közpénz fogalmát is: „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Az indoklás szerint így átláthatóbbá válna az állami pénzek felhasználása és az eddigi „eltérő helyett egységes gyakorlat” alakulhat ki az „alkotmányos szervek gyakorlatában” a közpénzeket illetően - utóbbi megállapítás vélhetően a bíróságokra vonatkozik. Kérdés, a jövőben mennyire lesz majd megismerhető például a tao-pénzek felhasználása vagy az alapítványokba szervezett állami bevételek sorsa.
A módosítás következtében kétharmados törvénnyel betonoznák be a vagyonkezelő alapítványokat: mint ismert, ilyenekbe szerveztek ki egy sor egyetemet (köztük a Corvinus Egyetemet vagy a Színház és Filmművészeti Egyetemet is), és ebben a formában működik a Matthias Corvinus Collegium is, amely az elmúlt hetekben több értékes ingatlant is megkapott az államtól.

Megmaradnak a tatai Öreg-tó megmentésére gyűjtött aláírások

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.10. 19:38
A tatai Öreg-tó partját építenék be
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az Országgyűlés döntött: nem kell megsemmisíteni az íveket, azok a veszélyhelyzet után a népszavazás kiíráshoz felhasználhatók.
Mégsem kell megsemmisíteni a tatai Öreg-tó ügyében kezdeményezett népszavazás aláírásait – írta a Mérce a parlament keddi döntése nyomán. Emlékeztettek: az Országgyűlés külön törvényben hosszabbította meg 90 nappal a kormány által elrendelt veszélyhelyzetet, és a jogszabályhoz napközben befogadtak egy módosító javaslatot, amely lehetővé teszi az aláírások megőrzését, illetve az aláírásgyűjtés folytatását a veszélyhelyzet megszűnése után. Bencsik János fideszes parlamenti képviselő Facebook-bejegyzésében a szavazás után írta: 
„A népszavazási aláírások nem vesznek el! A veszélyhelyzet megszűnésekor folytatódhat az aláírások gyűjtése Tatán. Az Országgyűlés néhány perccel ezelőtt elsöprő többséggel támogatta az erre vonatkozó indítványunkat.”

Mint a Népszava is megírta: a Nemzeti Választási Iroda (NVI) állásfoglalása szerint az eddig begyűjtött íveket meg kell semmisíteni, mert azok nem használhatók fel. A kedélyeket ugyanis már jó ideje egy megalomán projekt ötlete borzolja Tatán: az Avalon Center Kft. eredetileg egy 120 szobás luxushotelt tervezett, amelyet egy, a Hellt is tulajdonló személyek másik cége húzna fel alig néhány méterre a városi tó partjától, 24 milliárd forintból. Emiatt a helyiek népszavazást is kezdeményeztek, amelyből kettőt átengedett a helyi választási bizottság.   
Civilek nyári tüntetése a luxushotel ellen
Fotó: Béres Márton / Népszava
Az Öreg-tó partjára tervezett szállodaépítés ellen október közepén indult népszavazási aláírásgyűjtésből a rendkívüli jogrend kihirdetésekor már csak 6 nap lett volna hátra. Mivel veszélyhelyzet idején nem folyhat népszavazási aláírásgyűjtés, a tatai civilek pénteken be is zárták aláírásgyűjtő irodáikat. Horváth József, Tata jegyzője, a Helyi Választási Iroda (HVI) vezetője kért állásfoglalást az NVI-től az ügyben. Múlt vasárnap a kezdeményező Stop Avalon Tata civil mozgalom tüntetést is tartott a mintegy 7000 aláírás megsemmisítése ellen.