Szűk körű a gazdaságvédelmi támogatás, és az sem jár automatikusan

Csak a vállalkozások egy bizonyos körére térnek ki a kormány legújabb gazdaságvédelmi intézkedései, ráadásul csak novemberre járnak.

A tavaszinál kevésbé határolja be a gazdaság és a legtöbb vállalkozás működését a koronavírus gyors terjedése miatt kedden késő éjjel megjelent kormányrendelet, hiszen például este 7 óráig nyugodtan el lehet menni fodrászhoz vagy bármilyen boltba vásárolni. Tavasszal ez nem így volt: a ruhabolti vagy cipőbolti vásárlás, vagy egy szépészeti kezelés nem számított alapos indoknak a lakhely elhagyására. A szolgáltató szektorban ugyanakkor most is számos területet – az éttermeket, fitnesz-termeket, uszodákat, mozikat, színházakat, rendezvényeket – ugyanúgy érintenek a korlátozások.

A vendéglőkben csak elvitelre lehet főzni, a sport-létesítményekben csak versenysportolókat lehet fogadni, a mozikat, a szórakozóhelyeket pedig be kell zárni, rendezvényeket nem lehet szervezni. Az este 8 óra utáni kijárási tilalom minden bizonnyal jócskán visszaveti majd a taxisok forgalmát is, a szállodák pedig csak üzleti vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak. Ennek ellenére a veszélyhelyzet ideje alatti gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló, a Magyar Közlönyben szintén kedden éjjel megjelent kormányrendelet a tavaszinál jóval szűkebb csoport számára és jóval kevesebb támogatást tartalmaz.

Nem lesz például tevékenységtől függetlenül minden vállalkozás számára elérhető Kurzarbeit, azaz részmunkaidős bérkiegészítés, hiába kérik a munkaadói és munkavállalói szervezetek hónapok óta a tavasszal elindított és nyár végén megszűntetett program folytatását. Igaz, bizonyos cégek 50 százalékos bértámogatást igényelhetnek a dolgozók után, de ennek feltétele, hogy a béreket rendesen kifizessék, a dolgozókat ne bocsássák el, a támogatás pedig utólag jön. Vagyis részmunkaidős foglalkoztatásról jelen esetben nincs szó.

Ráadásul mindezt csak a rendeletben felsorolt 18-féle tevékenységi körben működő vállalkozásokra vonatkozik. Ezek a következők: éttermi, mozgó vendéglátás, rendezvényi étkeztetés, italszolgáltatás, filmvetítés, konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése, sport és szabadidős képzés, előadó-művészet, előadó-művészetet kiegészítő tevékenység, művészeti létesítmények működtetése, múzeumi tevékenység, növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése, sportlétesítmény működtetése, sportegyesületi tevékenység, testedzési szolgáltatás, egyéb sporttevékenység, vidámparki, szórakoztatóparki, fizikai közérzetet javító szolgáltatás, egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység.

Ugyanezen körben nem kell szociális, rehabilitációs és szakképzési hozzájárulási adót fizetni a dolgozók után, valamint a kisvállalati adókötelezettség (kiva) megállapításánál nem kell kisvállalati adóalapnak tekinteni a személyi jellegű kifizetések összegét. Ezek is csak akkor járnak, ha a veszélyhelyzet miatt a dolgozót el kellett volna bocsátani, de ezt mégsem tették meg, az eredeti munkaszerződés szerinti bért pedig kifizetik a dolgozónak. Ezt nyílván igazolni is kell majd valamilyen formában, hiszen egyik támogatás sem lesz automatikus: az adókedvezményt az adóhatóságnál, a bértámogatást a kormányhivataloknál kell igényelni.

Mindez ráadásul csak november hónapra jár, holott a kijárási tilalom és a többi szabály december 11-ig érvényes. További szűkítés, hogy ezen tevékenységek valamelyikének az adott vállalkozás fő tevékenyégnek kell lennie, abban az értelemben, hogy az előző hat hónapban innen kellett származnia a legtöbb bevételnek, de legalább a 30 százaléknak. Vagyis azok a vállalkozások, amelyek fő tevékenysége ellehetetlenült tavasszal, és emiatt más szolgáltatásokkal próbálták ezt pótolni, most akár ki is eshetnek a támogatotti körből.

A tavasszal 4 hónapra elrendelt adóelengedéssel ellentétben nem kapnak viszont segítséget most a katás vállalkozók (kisadózó vállalkozások tételes adója), pedig a sport, a színházak és a rendezvényszervezés területén is sokan dolgoznak egyéni vállalkozóként ebben a formában. Nekik tehát továbbra is be kell fizetniük a havi 25, 50 vagy 75 ezer forintos adót, miközben nincs is bevételük, hiszen ellehetetlenült a működésük. Az alkalmazottként dolgozóknak pedig a bértámogatás vajmi keveset ér például a vendéglátás szektorban, ahol a munkavállalók tipikusan részben zsebbe kapják fizetésüket, a kereset jelentős részét pedig a borravaló teszi ki. Így a papíron 50 százalékos bérkiegészítés a valós korábbi kereset töredékét jelentheti csak.

A tavaszi veszélyhelyzet során számos általános jellegű adókönnyítést is bevezettek a korlátozások mellé, így például volt kata-mentesség, társasági adó halasztás, járulékkedvezmények, általános bértámogatás. Egyelőre ezekről csak rövid távú intézkedések vannak bizonyos ágazatokban működő vállalatok számára – foglalta össze a helyzetet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere. Hétvégén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már a társasági adó felezését és az iparűzési adó felfüggesztését is javasolta, a szakértő szerint azonban a társasági adó csökkentése nem vezetne jelentős eredményre. Kevés cég lesz idén nyereséges és pont a veszteséges cégek támogatására lenne elsősorban szükség. Ilyen lehetne az éttermek számára az 5 százalékos éttermi áfa kiterjesztése a házhozszállításra, illetve az elviteles kiszolgálásra legalább a korlátozások 30 napjára. Jelenleg ugyanis helyben fogyasztás esetén 5, elvitelre 27 százalékot kell felszámolni ugyanarra az ételre. Az áfa a társasági adóval szemben nem az eredmény, hanem a bevétel után fizetendő, ezzel tehát azokat a cégeket is segítenék, akik bevállalják, hogy a munkavállalók megtartása érdekében nyereség nélkül is tovább működnek – magyarázza Bagdi Lajos.

Eközben még mindig várat magára az innovációs tárca által nyáron beharangozott home office törvény, pedig a korlátozások és a járvány terjedése miatt egyre többeknek kell otthonról ellátniuk munkájukat. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint emiatt továbbra is egy erősen hiányos jogi környezetben kell a munkáltatóknak és a munkavállalóknak megegyezniük a munkába járásról. Mivel nincsen napközbeni kijárási tilalom, így a munkáltató hozzájárulása nélkül a munkavállalónak nincsen jogi lehetősége otthon maradni, ha a munkaszerződés ezt nem teszi lehetővé, ehhez a munkaszerződés módosítása szükséges. Adózási szempontból pedig továbbra is problémásnak tűnik, hogy amíg a munkába járás támogatása kedvezményes adózás mellett lehetséges, addig az otthonmaradók részére csak bérként juttatható rezsihozzájárulás. Ez utóbbit tette volna a hírek szerint adómentessé a home office csomag.

Azt is hónapok óta hiába kérik a szakszervezetek, hogy hosszabbítsák meg az Európában példátlanul rövid időre járó álláskeresési ellátás folyósítási idejét a jelenlegi háromról hat hónapra. A kormány azonban nem hajlandó erre, így októberben a 306 ezer regisztrált álláskereső közül mindössze 78 ezer kapott álláskeresési járadékot, 157 ezren viszont semmilyen pénzügyi ellátásban nem részesültek. A kormány olyannyira nem szeretné ezt, hogy a kormánypárti többség kedden a vállalkozásfejlesztési bizottságban meg is akadályozta, hogy a parlament elé kerüljenek az ellenzéki képviselők ezzel kapcsolatos, illetve egyéb munkahelyvédelmi javaslatai – derült ki Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnökének facebook-posztjából. LMP-s képviselők egy közös, a Jobbik pedig egy önálló indítványban emelte volna 9 hónapra a folyósítási időt. Jobbikos képviselők javasolták a 14 év alatti gyermekeket nevelők számára a 2 nap pótszabadság bevezetését is a veszélyhelyzetben, illetve egy másik javaslatban egy 80 százalékos bértámogatás bevezetését kezdeményezték volna.