Ráerősített a vírus Trump bukására, de a „trumpizmus” velünk maradhat

A koronavírus-járvány nélkül sokkal jobb esélyekkel indult és nyert volna a jelenlegi amerikai elnök. Márciusig remek számokat hozott az USA gazdasága, rekord alacsony volt a munkanélküliség; a „csillogást” azonban a pandémia kezelése, illetve annak hiánya háttérbe szorította.

A világon kevés kormány bukott bele a Covid-járványba; ezt ugyanis az emberek inkább sorscsapásként élik meg, így a cselekvő kormányzatok iránt bizalom még erősödik is a legtöbb helyen. Az Egyesült Államok viszont szinte folyamatosan a pandémia első hullámában van.

Donald Trump választási vereségéhez jelentősen hozzájárult a koronavírus-járvány és annak kezelése: az egészségügyi- és az azzal járó gazdasági válság nélkül sokkal jobb eséllyel indult volna, és nagy valószínűséggel győzni is tud a jelenlegi amerikai elnök – mondta az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Győri Gábor, Amerika- szakértő, a Policy Solutions vezető elemzője.

Mint fogalmazott, a koronaválság háttérbe szorította és rombolta is Trump legerősebb és legfontosabb ügyét, a gazdaság teljesítményét. A gazdaság állapota a járvány nélkül minden bizonnyal jóval nagyobb szerepet játszott volna a kampányban, ami biztosan a regnáló elnöknek kedvezett volna. Még így is sok szavazója a gazdaság teljesítménye miatt voksolt Trumpra.

A demokraták szempontjából is fontos tanulság a választás: azt mutatja, hogy egy súlyosbodó strukturális problémával állnak szemben és ha nem tudnak előretörni a vidéki Amerikában, a vidéki jellegű államokban, akkor a jövőben is nehéz lesz átfordítani a szenátust. Szenátusi többség nélkül pedig nagyon korlátozott a lehetőség arra, hogy alakítsanak az amerikai politikán és keresztülvigyék progresszív közpolitikai javaslataikat (mint például a Green New Deal vagy az egészségügyi reform mélyítése). Szenátusi többség hiányában kisebb kompromisszumokra, apróbb előrelépésekre lehet csak számítani, például adókedvezményeket kaphat az alsó középosztály. A nagy szimbolikus baloldali reformelképzelések az új felállásban nem valószínű, hogy át tudnak menni.

Azt még nem lehet tudni, hogy a közbeszédben és a politikai stílusban, ha más szereplőkkel is, de folytatódik-e a „trumpizmus”. Tartalmi értelemben a Republikánus Párt vélhetően tovább megy azon az úton, hogy protekcionista legyen, védje az amerikai ipart a külső erőkkel szemben, és általában véve jobban figyeljen a fehér munkásosztály igényeire. Ez komoly kihívás hosszú távon a Demokrata Pártnak, mivel a republikánus oldal stratégiája az, hogy rátolja a demokratákat az elitre, és azt sulykolja, hogy a demokraták nem foglalkoznak a rosszabb helyzetben lévő társadalmi csoportokkal, holott például Bernie Sanders javaslatai is mutatják, hogy vannak népszerű üzeneteik a munkásosztály számára is.

Győri Gábor szerint a Joe Biden vezette új amerikai adminisztráció és a magyar kormány közötti viszonyban biztos, hogy nem baráti fázis következik, és várhatóan kritikusabb nagykövet is érkezik majd Magyarországra. Az igazi kérdés, hogy a koronavírus, Kína és Oroszország, illetve számos belpolitikai ügy mellett mennyire lesz egyáltalán fontos Washingtonban, hogy mi történik Magyarországon vagy a régióban. Ebből a szempontból a kulcs az, hogy mennyire lesz égető kérdés az orosz-ügy az amerikai politikában, Magyarország ugyanis főként ebben a kontextusban szokott felmerülni az Egyesült Államokban.