A föld alól előkerül a Norvég Alap

Az Orbán-kormány a sokáig politikai viták kereszttüzében álló norvég, illetve svájci alapok segítségével lehelne életet a hazai földhő-hasznosításba, az olaj- és gázkutatási koncessziók kiírását viszont a válságra tekintettel felfüggesztették.

Jövőre a norvég és a svájci alap és a magyar állam részvételével körülbelül hatmilliárdos, vissza nem térítendő támogatási pályázatot ír ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) földhő-kútfúrásokra – közölte a Portfolio Energy Investment Forum 2020 című tegnapi, online konferenciáján Kádár Andrea Beatrix, az ITM energetikáért felelős helyettes államtitkára. Miközben a norvég és svájci alapok korábban nyújtottak támogatást hasonló célokra, a bejelentés azért figyelemre méltó, mert a hazai civilek támogatása miatt az Orbán-kormány és Norvégia között kirobbant vita következtében e programok hosszú évek óta szünetelnek. A helyettes államtitkár a támogatási szándékot azzal indokolta, hogy a Magyarország felszíne alatti igen jelentős, de ki nem használt földhő kutatásának fellendítése érdekében némiképp csökkentsék a fúrást végző vállalkozások kockázatát. Részben ehhez kapcsolódik az a bejelentése is, hogy az olaj- és gázpiacok koronavírus-járvány miatti megingása folytán, az iparág kérésére felfüggesztették a szénhidrogén-koncessziók kiírását. Kádár Andrea Beatrix értékelése szerint a különböző energiaforrások közül a válság leginkább a szénhidrogén-ipart érintette. Míg a hosszú távú megtérülés miatt a nukleáris fejlesztéseket is figyelik, a megújulós – elsősorban napenergiás – beruházások nem veszítettek lendületükből. Az ellátás biztonsága mellett a kormány ezt is fokozottan nyomon követi – tette hozzá.

Tíz évvel a németek után Magyarország is megérkezett a napenergia-korszakba – vélekedett a moderátor kérdésére a konferencia első előadását jegyző Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza. Mindazonáltal ostobaságnak nevezte azt az – általa személyesen is megtapasztalt – jelenséget, hogy lerobbant ipari területek helyett jól termő földekre telepítenek napelemfarmokat. A hazai adottságok tükrében jó döntésnek tartja az atomalapú termelés fenntartását. Viszont a világban tapasztalható hatalmas költség- és kivitelezésiidő-túllépések miatt kulcsfontosságúnak nevezte a szervezés színvonalát. (Bár itt nem kifogásolta a szélerőmű-létesítés – a hallgatóság által írásban is kifogásolt – tilalmát, általános bevezetőjében a nap- mellett a szélenergiát is az egyre olcsóbb és hatékonyabb energiatermelési módok közé sorolta.) Miközben – a konferencia számos későbbi előadójával együtt – dicsérte az elektromos közlekedés hazai terjedését, a legnagyobb kérdésnek jelenleg azt látja, hogy a 2050-es uniós tilalomig miként állítja át a magyar kormány a több mint hárommillió gázzal ellátott lakás fűtését, miközben ennek érdekében már ma világos végrehajtási pályát sürgetett. Varró László figyelmeztetett az energetikai beruházások világszintű bezuhanására is.

A délutánig tartó konferencia egyik fő témájául szintén az szolgált, hogy miként álljon át az iparág az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-es tilalmára. Többen kiemelték a hullámzó termelésű megújulók miatti hálózati fejlesztések szükségességét is. Emellett az új slágertéma a hidrogénalapú energiatermelés és -tárolás. A konferencián felszólaltak mások mellett az E.ON, a Mol, az MVM, a MET és az Alteo képviselői, illetve részt vett egy panelbeszélgetésben Aszódi Attila egykori Paks2-ügyi államtitkár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára is.