Előfizetés

A föld alól előkerül a Norvég Alap

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.11.12. 09:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az Orbán-kormány a sokáig politikai viták kereszttüzében álló norvég, illetve svájci alapok segítségével lehelne életet a hazai földhő-hasznosításba, az olaj- és gázkutatási koncessziók kiírását viszont a válságra tekintettel felfüggesztették.
Jövőre a norvég és a svájci alap és a magyar állam részvételével körülbelül hatmilliárdos, vissza nem térítendő támogatási pályázatot ír ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) földhő-kútfúrásokra – közölte a Portfolio Energy Investment Forum 2020 című tegnapi, online konferenciáján Kádár Andrea Beatrix, az ITM energetikáért felelős helyettes államtitkára. Miközben a norvég és svájci alapok korábban nyújtottak támogatást hasonló célokra, a bejelentés azért figyelemre méltó, mert a hazai civilek támogatása miatt az Orbán-kormány és Norvégia között kirobbant vita következtében e programok hosszú évek óta szünetelnek. A helyettes államtitkár a támogatási szándékot azzal indokolta, hogy a Magyarország felszíne alatti igen jelentős, de ki nem használt földhő kutatásának fellendítése érdekében némiképp csökkentsék a fúrást végző vállalkozások kockázatát. Részben ehhez kapcsolódik az a bejelentése is, hogy az olaj- és gázpiacok koronavírus-járvány miatti megingása folytán, az iparág kérésére felfüggesztették a szénhidrogén-koncessziók kiírását. Kádár Andrea Beatrix értékelése szerint a különböző energiaforrások közül a válság leginkább a szénhidrogén-ipart érintette. Míg a hosszú távú megtérülés miatt a nukleáris fejlesztéseket is figyelik, a megújulós – elsősorban napenergiás – beruházások nem veszítettek lendületükből. Az ellátás biztonsága mellett a kormány ezt is fokozottan nyomon követi – tette hozzá. Tíz évvel a németek után Magyarország is megérkezett a napenergia-korszakba – vélekedett a moderátor kérdésére a konferencia első előadását jegyző Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza. Mindazonáltal ostobaságnak nevezte azt az – általa személyesen is megtapasztalt – jelenséget, hogy lerobbant ipari területek helyett jól termő földekre telepítenek napelemfarmokat. A hazai adottságok tükrében jó döntésnek tartja az atomalapú termelés fenntartását. Viszont a világban tapasztalható hatalmas költség- és kivitelezésiidő-túllépések miatt kulcsfontosságúnak nevezte a szervezés színvonalát. (Bár itt nem kifogásolta a szélerőmű-létesítés – a hallgatóság által írásban is kifogásolt – tilalmát, általános bevezetőjében a nap- mellett a szélenergiát is az egyre olcsóbb és hatékonyabb energiatermelési módok közé sorolta.) Miközben – a konferencia számos későbbi előadójával együtt – dicsérte az elektromos közlekedés hazai terjedését, a legnagyobb kérdésnek jelenleg azt látja, hogy a 2050-es uniós tilalomig miként állítja át a magyar kormány a több mint hárommillió gázzal ellátott lakás fűtését, miközben ennek érdekében már ma világos végrehajtási pályát sürgetett. Varró László figyelmeztetett az energetikai beruházások világszintű bezuhanására is. A délutánig tartó konferencia egyik fő témájául szintén az szolgált, hogy miként álljon át az iparág az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-es tilalmára. Többen kiemelték a hullámzó termelésű megújulók miatti hálózati fejlesztések szükségességét is. Emellett az új slágertéma a hidrogénalapú energiatermelés és -tárolás. A konferencián felszólaltak mások mellett az E.ON, a Mol, az MVM, a MET és az Alteo képviselői, illetve részt vett egy panelbeszélgetésben Aszódi Attila egykori Paks2-ügyi államtitkár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára is.

355,06 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.12. 08:15
Népszava illusztráció
Vegyesen alakult, alig változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtök reggelre a szerda estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése 355,33 forintról 355,06 forintra csökkent, a dolláré pedig 301,83-ról 301,75 forintra. 
A svájci frank jegyzése kissé emelkedett, szerda este 329,01 forinton állt, csütörtök reggel pedig 329,18 forinton.
A hónap eleje óta a forint az euróval szemben 3 százalékkal erősödött, a dollárral és a svájci frankkal szemben pedig egyaránt 4 százalékkal. Árfolyama mindhárom devizával szemben nagyjából a négy héttel ezelőttinek felel meg.

Ködbe burkolóznak – Elveszti közpénz jellegét

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.11.12. 06:20

Fotó: Népszava
A közpénz az, ami az állam bevétele, kiadása és követelése a Fidesz újabb alaptörvény-módosítása szerint. A tao-pénzek költéseit talán továbbra is látni fogjuk, a MNB-alapítványok viszont eltitkolhatják a gazdálkodásukat.
A járvány második hullámának kellős közepén látta elérkezetteknek az időt a kormány az alaptörvény újabb – immár kilencedik – módosításához. Így az alaptörvényben definiálnák a közpénz fogalmát is: a jogszabálytervezet sommásan az állam bevételeit, kiadásait és követeléseit tekinti kizárólag közpénznek. Az alaptörvény másik gazdasági jellegű módosítása pedig kimondaná, hogy az elmúlt hónapokban elszaporodó, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló szabályokat csak kétharmaddal lehet módosítani. Az idén több százmilliárd forintos vagyonhoz jutott a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini alapítvány, de több tízmilliárdos állami ingatlanvagyonnal stafírozta ki a fideszes többségű parlament a párt holdudvaraként működő oktatási-tehetséggondzó alapítványt, a Mathias Corvinus Collegiumot. „A vagyonkezelői alapítványokról szóló törvények sarkalatossá tétele azt eredményezi, hogy a jövőben ezen közcélú magánalapítványok esetében minden változtatáshoz kétharmados többségre lesz szükség” – mondta Ligeti Miklós. A Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója szerint már az állami vagyonnak, vagyis mindannyiunk pénzének az elajándékozása önmagában is a közpénzek lenyúlásnak magasiskolája volt – ezt szentesítené a kormány a mostani jogi aktussal. Okkal írják át a közpénz fogalmát is. Ligeti szerint egyértelmű a bírói gyakorlat: ahol közpénzt használnak vagy közfeladatot látnak el, ott a döntéshozók kötelesek a nyilvánosságot eltűrni. A közpénz újrafogalmazásának hatása ma még nem látható azon további várható módosítások nélkül, amelyek ezt a definíciót átvezetik más jogszabályokon. Úgy fest, a kormány a közpénz fogalmát a kormányzati és önkormányzati pénzmozgásokra korlátozná, és kivenné ebből a körből például az állami cégeket. A TI jogi igazgatója szerint viszont a társasági adó felajánlások (tao-pénzek) kérdésben egyértelmű a jogi helyzet. Épp a TI kezdeményezésre mondta ki a bíróság a tao-felajánlásokról, hogy azoknak átadásával az állam bevételről mond le. Vagyis a tao-támogatások az új alaptörvényi definíció alapján is megmaradnának közpénznek. „Ahol a nap végén az adófizetők állják a számlát és az államnak tulajdonosi, irányítási szempontból meghatározó szerepe van, legyen az akár állami cég vagy közalapítvány, ott közpénzzel gazdálkodnak” – adott egy egyszerű definíciót a közpénz fogalmára László Csaba egyetemi tanár. A volt pénzügyminiszter szerint a fő probléma, hogy nincs világosan szabályozva még az alaptörvényben sem, hogy mi az állam. Innentől kezdve pedig nyitott kérdés, hogy mi az állam bevétele, kiadása vagy követelése, azaz nem látni, mire megy ki az alaptörvény átírása. „A csodákban hiszek, a véletlenekben nem: eddig egyetlen hasonló szabályozás sem az átláthatóság irányába mutatott” – mondta László Csaba, aki szerint a közvagyon részének kell tekinteni a közpénzből, vagyonból létrehozott alapítványok működési költségeit, vagy épp a száz százalékban állami tulajdonban lévő Paksi Atomerőmű gazdálkodását. A jegybanki alapítványok egyértelműen közpénz kezelnek, ám ha a mostani alkotmányos módosítás életbe lép, akkor megtörténhet, hogy az itt kezelt vagyon jogilag végül tényleg elveszíti közpénz jellegét.

Felcsút a tao-király

Tavaly 146 milliárd forint ment a sportegyesületeknek a társasági adóból, így a 2011-es bevezetés óta 747 milliárd forintnyi társasági adót nyelt el a magyar sport. A tao-péntek legnagyobb nyertese a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány: a 24.hu információ szerint a miniszterelnök falujába kilenc év alatt 32,2 milliárd forint vándorolt olyan cégektől, amelyek adójukat nem az államnak, hanem a sportakadémiának fizették be. Mindeközben a Fradi 2,8 milliárdos tao-támogatáshoz jutott. A Felcsút évekig nem akarta nyilvánosságra hozni tao-költéseit, ekkor mondta ki a bíróság, hogy a tao-támogatás közpénz. Az ítélet ellenére továbbra is rendkívül hézagosan látható a sportakadémia gazdálkodása. 

Bértámogatás a focistáknak

Hiába keresnek átlagosan több mint hárommillió forintot havonta az NB I-es labdarúgók, a kormány novemberre bértámogatást nyújt az őket foglalkoztató kluboknak. A kedd este megjelent rendelet értelmében ugyanis az állam több ágazat – így például a vendéglátás, az előadóművészet, a múzeumok, valamint a sportegyesületek – esetében is azt vállalta, hogy megtéríti a foglalkoztatottak bruttó bérének 50 százalékát. Az érintett vállalatoknak nem kell szociális- és szakképzési hozzájárulást sem fizetniük, az igénylés feltétele pedig csak az, hogy továbbra is fizetniük kell a béreket és nem szabad senkit sem elbocsátaniuk. A futballklubok kiemelt helyzete azért is indokolatlan, mert a tao-támogatások révén már így is rengeteg pénz áramlott a sportba. NÉPSZAVA