Donald Trump környezetéből többen is elismerték, hogy nem Joe Biden győzelme a kérdés, hanem csak az, hogy ez mikor válik hivatalossá. A republikánus vezetők egyelőre azért tartanak ki a bukott elnök mellett, mert félnek, hogy szavazói nélkül a jobboldal nem tudja megnyerni Georgia két szenátusi pótválasztását. Biden szerint a helyzet „kínos és hogy is mondjam tapintatosan, nem segíti az elnök után maradó emléket”.
Trump arra utasította a minisztériumokat, hogy ne segítsék a Biden-Harris csapatot. Így a megválasztott elnök és alelnök továbbra sem kapja meg a napi hírszerzési tájékoztatót. Viszont ismertté vált az őket őrző Secret Service által használt kódnevük. Az ír származású Biden a „Kelta”, a posztján az első nő Harris a „Pionír” nevet választotta – Trump négy éve a „Mogul” kódnevet adta magának.
Joe Biden és Kamala Harris szerint a hatalomváltás a kormányzati szervek segítsége nélkül is megfelelően halad, a hónap végén esedékes Hálaadás ünnepe előtt meg fogják nevezni néhány tárca új irányítóját. A Demokrata Párt stratégái nyáron megpróbálták modellezni, mire lehet számítani Donald Trump veresége esetén. Abból indultak ki, hogy nem fog belenyugodni a választási eredménybe és semmilyen tradíció vagy morális gátlás se fogja korlátozni a lépéseit. A mostani események nagyjából az akkor elképzelt forgatókönyv szerint alakulnak: a bukott elnök megpróbálja kétségbe vonni a választást, mozgósítani és erőszakos cselekményekre sarkallni a híveit, illetve zavart kelteni az amerikai demokrácia intézményrendszerében. A modellkísérlet során azt sem zárták ki, hogy Trump megpróbál az alkotmányos renden kívüli eszközökhöz folyamodni. Ebből a szempontból aggodalmat kelt, hogy Mark Esper védelmi miniszter hétfői kirúgása után kedden lemondott a politikai államtitkár James Anderson és a hírszerzésért felelős Joseph Kernan. A helyükre kinevezettek kivétel nélkül Trump hűséges követőinek számítanak. Várható, hogy David Norquist miniszterhelyettes sem maradhat a helyén. A CNN név nélkül idéz egy védelmi illetékest, aki szerint mindez ijesztő és nyugtalanító, mert „ezek egy diktátor lépései”. A képviselőház fegyveres erők bizottságának demokrata párti elnöke, Adam Smith szerint a következő 70 nap kifejezetten veszélyesnek ígérkezik.
Most minden szem Mark Milley tábornokra, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökére szegeződik. Nyáron Esperhez hasonlóan ő is elhatárolódott a fegyveres erők hazai területen, a lakosság elleni bevetésétől. Biden közben kijelölte a Pentagon átadás-átvételében közreműködő csapatát. Ennek 23 tagjából 15 nő, akárcsak a várható új miniszter, Michele Flournoy, aki az Obama-Biden kormányzat idején a Pentagon harmadik számú vezetője volt.
Mike Pompeo azonban olajat öntött a tűzre azzal, hogy – egyes magyarázatok szerint viccelődve – kijelentette, „sima váltás lesz a mostani és a második Trump-adminisztráció között”. A külügyminiszter, aki maga is a 2024-es elnökválasztás egyik potenciális indulója, ezzel aligha könnyítette meg a saját helyzetét európai és közel-keleti körútján. Ennek során többek között Franciaországban kell majd elmagyaráznia, hogy mennyire megbízható szövetséges az Egyesült Államok a jelenlegi helyzetben.
Európában mindenképpen több hitelt adnak az évtizedek óta következetesen atlantista Bidennek. A megválasztott elnök hétfőn telefonon tárgyalt Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel, majd kedden Emmanuel Macron francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Boris Johnson brit miniszterelnökkel és Micheal Martin ír kormányfővel. Valamennyien személyesen is gratuláltak a megválasztásához, Biden pedig azt mondta, biztos benne hogy képes lesz visszaszerezni Amerika számára a korábbi tiszteletet. A beszélgetések egyértelmű üzente a legfontosabb szövetségeseknek az, hogy „Amerika visszatért és újra játszik”, januártól ismét konstruktív és elvi alapokon álló külpolitikára lehet majd tőle számítani.
