Előfizetés

„Amerika visszatért és újra játszik”

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.11.11. 18:09
Joe Biden
Fotó: ANGELA WEISS / AFP
A megválasztott elnök már a szövetségesek vezetőivel tárgyalt, bukott elődje eközben félelmet keltő vérfürdőt rendezett a Pentagonban.
Donald Trump környezetéből többen is elismerték, hogy nem Joe Biden győzelme a kérdés, hanem csak az, hogy ez mikor válik hivatalossá. A republikánus vezetők egyelőre azért tartanak ki a bukott elnök mellett, mert félnek, hogy szavazói nélkül a jobboldal nem tudja megnyerni Georgia két szenátusi pótválasztását. Biden szerint a helyzet „kínos és hogy is mondjam tapintatosan, nem segíti az elnök után maradó emléket”. Trump arra utasította a minisztériumokat, hogy ne segítsék a Biden-Harris csapatot. Így a megválasztott elnök és alelnök továbbra sem kapja meg a napi hírszerzési tájékoztatót. Viszont ismertté vált az őket őrző Secret Service által használt kódnevük. Az ír származású Biden a „Kelta”, a posztján az első nő Harris a „Pionír” nevet választotta – Trump négy éve a „Mogul” kódnevet adta magának. Joe Biden és Kamala Harris szerint a hatalomváltás a kormányzati szervek segítsége nélkül is megfelelően halad, a hónap végén esedékes Hálaadás ünnepe előtt meg fogják nevezni néhány tárca új irányítóját. A Demokrata Párt stratégái nyáron megpróbálták modellezni, mire lehet számítani Donald Trump veresége esetén. Abból indultak ki, hogy nem fog belenyugodni a választási eredménybe és semmilyen tradíció vagy morális gátlás se fogja korlátozni a lépéseit. A mostani események nagyjából az akkor elképzelt forgatókönyv szerint alakulnak: a bukott elnök megpróbálja kétségbe vonni a választást, mozgósítani és erőszakos cselekményekre sarkallni a híveit, illetve zavart kelteni az amerikai demokrácia intézményrendszerében. A modellkísérlet során azt sem zárták ki, hogy Trump megpróbál az alkotmányos renden kívüli eszközökhöz folyamodni. Ebből a szempontból aggodalmat kelt, hogy Mark Esper védelmi miniszter hétfői kirúgása után kedden lemondott a politikai államtitkár James Anderson és a hírszerzésért felelős Joseph Kernan. A helyükre kinevezettek kivétel nélkül Trump hűséges követőinek számítanak. Várható, hogy David Norquist miniszterhelyettes sem maradhat a helyén. A CNN név nélkül idéz egy védelmi illetékest, aki szerint mindez ijesztő és nyugtalanító, mert „ezek egy diktátor lépései”. A képviselőház fegyveres erők bizottságának demokrata párti elnöke, Adam Smith szerint a következő 70 nap kifejezetten veszélyesnek ígérkezik. Most minden szem Mark Milley tábornokra, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökére szegeződik. Nyáron Esperhez hasonlóan ő is elhatárolódott a fegyveres erők hazai területen, a lakosság elleni bevetésétől. Biden közben kijelölte a Pentagon átadás-átvételében közreműködő csapatát. Ennek 23 tagjából 15 nő, akárcsak a várható új miniszter, Michele Flournoy, aki az Obama-Biden kormányzat idején a Pentagon harmadik számú vezetője volt. Mike Pompeo azonban olajat öntött a tűzre azzal, hogy – egyes magyarázatok szerint viccelődve – kijelentette, „sima váltás lesz a mostani és a második Trump-adminisztráció között”. A külügyminiszter, aki maga is a 2024-es elnökválasztás egyik potenciális indulója, ezzel aligha könnyítette meg a saját helyzetét európai és közel-keleti körútján. Ennek során többek között Franciaországban kell majd elmagyaráznia, hogy mennyire megbízható szövetséges az Egyesült Államok a jelenlegi helyzetben. Európában mindenképpen több hitelt adnak az évtizedek óta következetesen atlantista Bidennek. A megválasztott elnök hétfőn telefonon tárgyalt Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel, majd kedden Emmanuel Macron francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Boris Johnson brit miniszterelnökkel és Micheal Martin ír kormányfővel. Valamennyien személyesen is gratuláltak a megválasztásához, Biden pedig azt mondta, biztos benne hogy képes lesz visszaszerezni Amerika számára a korábbi tiszteletet. A beszélgetések egyértelmű üzente a legfontosabb szövetségeseknek az, hogy „Amerika visszatért és újra játszik”, januártól ismét konstruktív és elvi alapokon álló külpolitikára lehet majd tőle számítani.

Túléli Trumpot Obama öröksége

A Trump táborra még egy kudarc vár: a legfelsőbb bíróság keddi ülésén elhangzottakból arra lehet következtetni, hogy nem fogják megsemmisíteni az Obama-korszak legfontosabb örökségének számító egészségügyi biztosítási törvényt. A roppant összetett jogszabály eddig már kétszer is megfordult a testület előtt. Most 18 állam republikánus főügyészei kérték alkotmányellenesnek nyilvánítását, mondván, hogy a bíróság korábban már elvetette a biztosítást nem kötőkre kirótt büntetést, márpedig ha a jogszabály egy részlete alkotmányellenes, akkor az egész az. A bírók azonban nem tűntek fogékonynak az érvre. A Trump által jelölt Brett Kavanaugh véleménye szerint a kongresszus által elfogadott szövegből nem következik, hogy „megvághatatlannak” szánták volna a törvényt. Az ítélet tavasszal várható.

Ráerősített a vírus Trump bukására, de a „trumpizmus” velünk maradhat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.11. 17:38
Trump treated in hospital after positive test for coronavirus
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP or licensors
A koronavírus-járvány nélkül sokkal jobb esélyekkel indult és nyert volna a jelenlegi amerikai elnök. Márciusig remek számokat hozott az USA gazdasága, rekord alacsony volt a munkanélküliség; a „csillogást” azonban a pandémia kezelése, illetve annak hiánya háttérbe szorította.
A világon kevés kormány bukott bele a Covid-járványba; ezt ugyanis az emberek inkább sorscsapásként élik meg, így a cselekvő kormányzatok iránt bizalom még erősödik is a legtöbb helyen. Az Egyesült Államok viszont szinte folyamatosan a pandémia első hullámában van. Donald Trump választási vereségéhez jelentősen hozzájárult a koronavírus-járvány és annak kezelése: az egészségügyi- és az azzal járó gazdasági válság nélkül sokkal jobb eséllyel indult volna, és nagy valószínűséggel győzni is tud a jelenlegi amerikai elnök – mondta az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Győri Gábor, Amerika- szakértő, a Policy Solutions vezető elemzője. Mint fogalmazott, a koronaválság háttérbe szorította és rombolta is Trump legerősebb és legfontosabb ügyét, a gazdaság teljesítményét. A gazdaság állapota a járvány nélkül minden bizonnyal jóval nagyobb szerepet játszott volna a kampányban, ami biztosan a regnáló elnöknek kedvezett volna. Még így is sok szavazója a gazdaság teljesítménye miatt voksolt Trumpra. A demokraták szempontjából is fontos tanulság a választás: azt mutatja, hogy egy súlyosbodó strukturális problémával állnak szemben és ha nem tudnak előretörni a vidéki Amerikában, a vidéki jellegű államokban, akkor a jövőben is nehéz lesz átfordítani a szenátust. Szenátusi többség nélkül pedig nagyon korlátozott a lehetőség arra, hogy alakítsanak az amerikai politikán és keresztülvigyék progresszív közpolitikai javaslataikat (mint például a Green New Deal vagy az egészségügyi reform mélyítése). Szenátusi többség hiányában kisebb kompromisszumokra, apróbb előrelépésekre lehet csak számítani, például adókedvezményeket kaphat az alsó középosztály. A nagy szimbolikus baloldali reformelképzelések az új felállásban nem valószínű, hogy át tudnak menni. Azt még nem lehet tudni, hogy a közbeszédben és a politikai stílusban, ha más szereplőkkel is, de folytatódik-e a „trumpizmus”. Tartalmi értelemben a Republikánus Párt vélhetően tovább megy azon az úton, hogy protekcionista legyen, védje az amerikai ipart a külső erőkkel szemben, és általában véve jobban figyeljen a fehér munkásosztály igényeire. Ez komoly kihívás hosszú távon a Demokrata Pártnak, mivel a republikánus oldal stratégiája az, hogy rátolja a demokratákat az elitre, és azt sulykolja, hogy a demokraták nem foglalkoznak a rosszabb helyzetben lévő társadalmi csoportokkal, holott például Bernie Sanders javaslatai is mutatják, hogy vannak népszerű üzeneteik a munkásosztály számára is. Győri Gábor szerint a Joe Biden vezette új amerikai adminisztráció és a magyar kormány közötti viszonyban biztos, hogy nem baráti fázis következik, és várhatóan kritikusabb nagykövet is érkezik majd Magyarországra. Az igazi kérdés, hogy a koronavírus, Kína és Oroszország, illetve számos belpolitikai ügy mellett mennyire lesz egyáltalán fontos Washingtonban, hogy mi történik Magyarországon vagy a régióban. Ebből a szempontból a kulcs az, hogy mennyire lesz égető kérdés az orosz-ügy az amerikai politikában, Magyarország ugyanis főként ebben a kontextusban szokott felmerülni az Egyesült Államokban.

Meghosszabbították a veszélyhelyzetet Ukrajnában, Romániában több mint kétszáz fertőzött halt meg egy nap alatt

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.11.11. 14:39

Fotó: Maxim Zakharov / AFP
Ukrajnában már csaknem félmillió koronavírus-fertőzöttet azonosítottak.
Újabb 45 nappal meghosszabbította az október 1-jén bevezetett vészhelyzet érvényességét a szlovák kormány szerdán, a koronavírus-járvány terjedésével indokolva a lépést. A vészhelyzet így egyelőre december végéig marad hatályban. A vonatkozó szlovák szabályozás szerint
a vészhelyzet folyamatosan legfeljebb 90 napra vezethető be, abban az esetben, ha az előállt körülmények emberek életét vagy egészségét, illetve a természetet vagy jelentős anyagi értékeket veszélyeztetnek.

Vészhelyzet idején az állam a leginkább szükséges mértékben és átmenetileg korlátozhatja az alapvető emberi jogokat is. A még októberben bevezetett részleges kijárási tilalom egyelőre november 14-ig marad érvényben. A szlovák munka, család és szociálisügyi miniszter, Milan Krajniak az intézkedés jóváhagyását követően a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a kormány a vészhelyzetet belátása szerint addig fogja meghosszabbítani, „amíg arra szükség lesz”. Szlovákiában még márciusban hirdetett rendkívüli helyzetet a kormány a koronavírus terjedésének veszélyére hivatkozva, ez jelenleg is hatályban van. A rendkívüli helyzet márciusi kihirdetése után néhány nappal egészségügyi vészhelyzetet is kihirdettek, ez utóbbi júniusban lejárt. Az októbertől érvénybe lépett veszélyhelyzet az egészségügyi vészhelyzetnél szélesebb körű intézkedéseket lehetővé tévő, általános vészhelyzet. A szlovák szabályozás szerint a vészhelyzetnél már csak egy magasabb állapotszint van, a rendkívüli állapot, amelyet háborús helyzetben hirdethetne ki az államfő a parlament javaslatára. A Nemzeti Egészségügyi Információs Központ szerdán közzétett adatai szerint Szlovákiában kedden mintegy 13 ezer PCR-teszt elvégzése alapján
2058 személynél regisztrálták a Covid-19 betegség kórokozóját. Szlovákiában a fertőzés tavaszi megjelenése óta eddig mintegy 79 ezer személynél mutatták ki a koronavírus jelenlétét PCR-teszttel, az aktív esetek száma jelenleg 55 ezer, közülük mintegy másfélezer személyt kezelnek kórházban. Hivatalos források 414 halálesetet tulajdonítanak a kórnak, ez a szám kedden 24-gyel emelkedett.

A lezárás miatt tüntetnek Lvivben
Fotó: Stringer / AFP
Ukrajnában továbbra is gyorsuló ütemben terjed a koronavírus-fertőzés.
A hivatalosan közölt adatok alapján az elmúlt napon 10 611 új esettel 489 808-ra nőtt az eddig azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig újabb 191 áldozattal 8947-re. Eddig 221 459-en gyógyultak meg a betegségből, az aktív betegek száma viszont 259 402-re emelkedett.

A legtöbb új beteget, 965-öt az ország legfertőzöttebb területén, a fővárosban jegyezték fel, velük eddig már több mint 46,6 ezer fertőzöttet azonosítottak Kijevben. Az elhunytak száma a fővárosban újabb hússzal 914-re nőtt. Közben szerdán a kormány épülete előtt étteremtulajdonosok kezdtek tüntetést az úgynevezett „hétvégi karantén” bevezetése ellen, amelyről a kabinet a nap folyamán készül döntést hozni. Az új karanténszigorítás értelmében szombaton és vasárnap az élelmiszerboltokon és a gyógyszertárakon, valamint a közösségi közlekedésen kívül semmi sem működhet, az éttermek, kávézók csak házhozszállításra vagy elvitelre dolgozhatnak majd.
Romániában szerdán már több mint kétszáz, a koronavírus-járványnak tulajdonított halálesetet jelentett a stratégiai kommunikációs törzs (GCS), de Klaus Iohannis államfő szerint a bukaresti hatóságok egyelőre nem számolnak azzal, hogy a karácsonyi ünnepek időszakában teljes vesztegzár alá vonják az országot. Az országban
hétfőtől léptették életbe az – iskolák, beltéri vásárok, vendéglők bezárásával, magánrendezvények betiltásával, éjszakai kijárási tilalommal és kötelező maszkviseléssel járó – újabb szigorításokat, amelyeket részleges karanténként értelmezett a román média.

Az államfő szerint két-három héten belül remélhető eredmény az újabb szigorításoktól, amelyek a lakosság egészségének védelmét, az egészségügyi ellátó rendszerre nehezedő rendkívüli nyomás enyhítését célozzák. Az utóbbi 24 órában újabb
csaknem tízezer fertőzést diagnosztizáltak, ami csaknem másfélszerese az utóbbi két hét átlagának. A szerdai összesítésben szereplő 203 haláleset 75 százalékkal haladja meg a kéthetes átlagot.

A koronavírusos betegeknek elkülönített kórházak intenzív osztályain a telítettség országos szinten a 90 százalékot közelíti. A nagyvárosokban már hetek óta helyhiány van a kórházakban, sokhelyütt helyhiány miatt a sürgősségi ügyeleteken hagyják és ott próbálják életben tartani a válságos állapotban beérkező koronavírusos betegeket. Médiajelentések szerint Temesváron a járványkórházak telítettsége miatt arra készülnek, hogy otthoni használatba adják az oxigéndúsítókat, amelyeket a könnyebb tüneteket produkáló fertőzöttek a családorvosok online felügyelete mellett önállóan kezelnék. A temesvári mentőszolgálat vezetője szerint az utóbbi hetekben csaknem duplájára emelkedett az eseteik száma. A város polgármestere a közszállítási vállalat kisbuszait ajánlotta fel arra az esetre, ha a mentőszolgálat járműparkjával már nem tudnak eleget tenni a segélyhívásoknak. A GCS kimutatásaiból az látszik, hogy az erdélyi megyékben és Bukarestben terjed leggyorsabban a fertőzés, de a román média szerint ez azzal is összefüggésben áll, hogy az ország fejletlenebb térségeiben jóval kevesebbet tesztelnek. Szeben megyében az utóbbi két hétben a lakosság 7,2, Kolozs megyében a lakosság 6,9, Temes megyében a lakosság 6,5 ezreléknél mutatták ki a fertőzést.