Előfizetés

„A rendszer már most nem bírja a járványt”

Kuslits Szonja
Publikálás dátuma
2020.11.12. 06:00

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az intenzív osztályokon a legtöbb kórházban ma is túl kevés a szakember – állítja Bencsik Andrásné, a Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke.
Ugyan Orbán Viktor pár hete még teljes fegyverzetben, a járványra felkészültnek látta az egészségügyet, és a közelmúltban is arról beszélt, van elég orvos, ápoló, a keddi, köztévének adott interjújában már ötven százalék esélyt adott arra, hogy intézkedések nélkül kibírná-e a terhelést a rendszer. Magyarázata szerint ezért volt szükség a rendkívüli döntésekre. „Ez a rendszer már most nem bírja a járványt, elfáradtak az orvosok és nővérek, sok egészségügyi dolgozó megfertőződött, ezért kiestek az ellátásból. Az intenzív osztályokon a legtöbb kórházban ma is túl kevés a szakember” – mondta Bencsik Andrásné, a Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke lapunknak. Szerinte egy szakápolónak hivatalosan két intenzív osztályos beteget kellene ellátni, de ez eddig sem valósult meg, inkább 3-4 beteget láttak el, most pedig ez ennél jóval több is lehet. Orbán Viktor kedd esti interjújában beszélt az orvoshiányról is. Azt mondta: „Van egy szabály, hogy békeidőben egy nővér, egy orvos hány beteget tud kielégítően ellátni. Ezt a számot lehet növelni. Mondjuk a négyet nyolcra. A nyolcat tizenhatra és így tovább... És igaz, hogy csak gépeket kell figyelni, de mégsem lehet egy embernek húsz-harminc gépet figyelni. Tehát van egy határ, amit figyelembe kell vennünk. És az orvosok azt jelezték, hogy lesz egy határ, amikor ők ennyi beteget nem tudnak felelősséggel ellátni. Így kell elképzelni azt, hogy nincs elég ápolónő meg orvos.” Egy rezidens, akit épp most vezényeltek át egy fővárosi covid osztályra, lapunknak azt mondta: egy orvosra 8 beteg jut, a nővérek esetében viszont már team-ek alakultak, van aki csak etet, más csak fürdet, vagy kizárólag gyógyszert adagol, mert már csak így tudják megoldani az ellátást. Emellett kitért arra is: olyan speciális tudás kell az intenzív terápiás osztályon való munkához, a lélegeztetőgépek kezeléséhez, amit nem egy hét, hanem öt év alatt tanul meg egy aneszteziológus. „Jól hangzik, hogy beültetnek egy orvost a monitor elé, aki majd figyel mindent, de ez nem ilyen egyszerű” – mondta. Bencsik Andrásnétól megtudtuk: még májusban volt egy egy hetes gyakorlati és elméleti képzés a rezidens orvosoknak és a más osztályon dolgozó ápolóknak intenzív terápiás ellátásról, így a lélgeztetőgépekről is, ami szerinte afféle „gyorstalpaló” volt. Azóta azonban hónapok teltek el.   Egy szemész rezidens arról mesélt a Népszavának: még tavasszal küldtek ki mindenkinek egy vázlatos anyagot képekkel, videókkal illusztrálva, a végén pár kérdéses teszttel, ami annyira egyszerű volt, hogy első elolvasás után bárki helyesen válaszolt volna, de ettől még senki nem tanul meg lélegeztetni. „Egy leírásból nem lehet megtanulni intubálni. Leírták ugyan, hogy milyen típusú lélegeztetési módok vannak, de nem biztos, hogy a beteg azt pont úgy bírja. Inkább csak egy látszat dolog volt ez a képzés, ugyanúgy senki nem tudja majd kezelni a gépet” – mondja a rezidens. Szemész kollegái közül novembertől egyébként már többeket átkértek covid-osztályra segíteni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Népszava kérdésére azt írta, hogy tavasz óta több speciális képzést is indítottak. A humántárcát arról kérdeztük, hogyan tanulják meg a gépek használatát azok az egészségügyi dolgozók, akiket más osztályokról vezényelnek át intenzív részlegekre. A tárca azt válaszolta: jelenleg is folyik az érintettek számára a kötelező, illetve szintentartó továbbképzés, amely elméleti és gyakorlati részből áll. A tárca szerint a gyakorlati oktatás orvosoknak legalább 20 óra, az ápolók és hallgatók részére pedig minimum 14 óra. A képzés vizsgával zárul.
Molnár Zsolt, a szegedi intenzív osztály és az aneszteziológia tanszékvezetője már szeptemberben arról beszélt – a 444 beszámolója szerint – egy online konferencián: „Egy ápoló maximum két betegágyat láthat el. Ha ennél többet kell, akkor nagyon komolyan romlanak a betegek túlélési arányai”. Szavait Hegyi Péter professzor, a – betegellátás hatékonyságát a kutatási eredmények összegzésével javító – Transzlációs Medicina Alapítvány kuratóriumának elnöke is megerősítette, és hangsúlyozta, a szakápolók és az orvosok létszáma nagymértékben befolyásolja a halálozási adatokat. Mint azt Népszavának elmondta, ha az egy szakápolóra jutó betegek száma 2,5 fölé megy, akkor 3,5-szeresével nő a halálozás rizikója. Szerinte a legsúlyosabb állapotú, instabil betegeknél a szakdolgozók esetében már egy szakápoló-egy beteg arány a javasolt.

Menczer: Senki sem állíthatja megalapozottan, hogy Szijjártó bárkit is megfertőzött

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.11. 22:15
Menczer Tamás
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Menczer Tamás szerint nem tudni, hogy ki fertőzött meg kit, főnökén pedig azért nem volt maszk, mert tárgyalópartnere sem viselt olyat.
A külügyminiszter közvetlenül ázsiai útjára indulása előtt negatív mintát adott, így senki sem állíthatja megalapozottan, hogy Szijjártó Péter fertőzött meg bárkit Kambodzsában vagy Thaiföldön – ekképpen védelmezte Facebook-oldalán a koronavírusos főnökét Menczer Tamás. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára leszögezte:
„Hogy ki kit fertőzött meg, azt nem tudjuk”.

Az öt pontos „védőbeszédbe” foglaltak szerint Szijjártó Péter minden látogatása során betartotta a fogadó ország járványügyi szabályait.
„Kambodzsában néhány alkalommal azért nem volt rajta maszk, mert a fogadó fél ezt kifejezetten kérte, arra hivatkozva, hogy a kambodzsai partneren sincs”

– szól az államtitkári magyarázat.

Tárgyalás maszkok nélkül
Fotó: BORSOS MÁTYÁS / KKM
Menczer Tamás beszámolt arról is, hogy Szijjártó ázsiai látogatása után a szintén megfertőződött Őry Csaba vietnámi nagykövetnek enyhe tünetei vannak, de a helyi szabályok szerint kórházba vitték. Mint a Népszava megírta, Szijjártó Péterről a thaiföldi Bangkokban november 3-án derült ki, hogy koronavírus-pozitív. Onnan a minisztert repülővel hozták haza, és immár kilencedik napja van karanténban.

Orbán: Tömeges oltásban legkorábban április-májusban lehet bizakodni

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.11.11. 19:35

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI
Felfegyverzett katonák járőröznek majd a rendőrökkel a járványügyi korlátozások betartását ellenőrizve – mondta Orbán Viktor, aki két hét múlva tudja megmondani, hogy hányan ünnepelhetik együtt a karácsonyt.
A korábbi 50 százalék helyett most már 99,9 százalék, hogy bírni fogja a magyar egészségügyi ellátórendszer a járvány-nyomást és nem omlik össze – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a TV2-nek adott esti interjúban. Az egészségügyi dolgozók koronavírus-fertőzöttsége egyelőre alacsony, de mindenképpen meg kell őket védeni az ellátás biztonsága érdekében. A kormány további gyógyszer szállítmányokat rendelt, amelyek folyamatosan érkeznek az országba. A vakcinákkal kapcsolatban elmondta, hogy az uniós, az orosz és a kínai gyártókkal is kapcsolatban állnak, így bármelyik ér célba, Magyarország kap majd az oltóanyagból. Egy kisebb mennyiségre már januárban is számíthatunk a kormányfő reményei szerint, de a tömeges oltásban legkorábban április-májusban lehet bizakodni. Az oltás egyébként önkéntes lesz és a miniszterelnök szerint mindenki maga döntheti majd el, melyik vakcinában bízik meg. Arra a kérdésre, miszerint a karácsonyi ünnepekre oldódhatnak-e a szigorítások, például a magán és családi rendezvények tíz főben való korlátozása, Orbán azt mondta, hogy két hét múlva tud majd válaszolni. Az osztrák kancellár szerint ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a korlátozó intézkedések kifejthessék hatásukat. Orbán szerint a magyar „értelmes fajta”, a rendőrök meg sokkal demokratikusabbak, mint például a 2006-os kardlapozás idején, így bízik benne, hogy a közterületi ellenőrzésekkel nem lesz gond. Azt is elmondta, hogy vegyes járőrcsapatok alakulnak, amelyekben a rendőröket fegyveres katonák „védik”, de intézkedni csak a rendőröknek lesz joguk, hiszen nincs hadiállapot. A kormányfő ugyanakkor férfias és határozott fellépést vár a rendőröktől. Az óvodák és az általános iskolák bezárása egyelőre nincs tervben, mert a magyar többség munkába akar járni, ehhez pedig arra van szükség, hogy a kisebb gyerekek intézményben legyenek. A döntés akkor változhat meg, ha a masszív többség úgy akarja. A beszélgetés végén Orbán Viktor kijelentette, hogy a munkaalapú gazdaság elvéből járvány idején sem engednek. Több javaslatot is vizsgálnak, hogy minél több pénzt hagyhassanak a vállalkozóknál, megnövelve a cégek túlélési esélyeit.