Politikai ukáz a köztévében: egy sor alapelvvel szembe mennek a hangfelvételen szereplő kijelentések

Az alaptörvény például értéknek tartja a sokszínű tájékoztatást, a médiaalkotmány szerint „a sajtószabadság kiterjed az államtól, bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre is”.

„Mindenki tisztában van vele, hogy május végén európai parlamenti választások vannak, és biztos vagyok benne, hogy senkit nem ér váratlanul az, ha azt mondom, hogy bizony ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják. Ha ez a kijelentés valakit váratlanul ér, az most menjen haza… Aki be van osztva, rákerülhet a sor, hogy a megfelelő narratíva, a megfelelő módszer és irányvonal mentén anyagot kell írjon róla.”

A fenti mondatok a köztelevízió külpolitikai rovatának egyik belső értekezletén hangzottak el 2019 márciusában: a hangfelvételt a szabadeuropa.hu hírportál hozta nyilvánosságra csütörtökön. Ebből kiderült, Bende Balázs akkori vezető szerkesztő – ma a teljes közmédia külügyi kabinetjének vezetője – miként adott egy értekezleten utasításokat beosztottjainak. Hasonló ukázokat fogalmazott meg Németh Zsolt hírigazgató is: szerinte a kollégái lehetnek korrektek, de akkor hívjanak be egy „szakértőt” – példaként említette Szánthó Miklóst, a kormánypárti Alapjogokért Központ vezetőjét –, aki majd „odabassza, hogy ez mit jelent”. Bende és Németh is célozgatott rá, hogy a közmédiában politikai színezetű elvárások vannak.

Megkérdeztük az MTVA sajtóosztályát, szerintük a hangfelvételen elhangzottak nem sértik-e a médiatörvény, indul-e belső vizsgálat a szerkesztői instrukciók miatt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Pedig a felvételeken elhangzott kijelentések szembe mennek egy sor olyan alapelvvel és előírással, amelyeket a parlament fideszes többsége alkotott 2010 óta. Az alaptörvény például értéknek tartja a sokszínű tájékoztatást, a médiaalkotmány szerint „a sajtószabadság kiterjed az államtól, bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre is”. A 2010-es médiatörvény nem ismer pardont, ami a közmédia kiegyensúlyozottságát illeti. Így elvárja „a tárgyilagos és felelős hírszolgáltatást”, „az eltérő vélemények ütköztetését”, a „többféle értékrendet bemutató műsorok közzétételét”.

Az évi több mint 100 milliárd forint közpénzből működő közmédiára Közszolgálati Kódex vonatkozik, amit a médiahatóság dolgozott ki. Ez többek között leszögezi: „a pártoknak, kormányzati szerveknek, politikai és ideológiai mozgalmaknak (...) nem lehet befolyásuk” a műsorpolitikára, a közszereplőket sem negatív sem pozitív értelemben nem lehet minősíteni. Úgy fest, Németh és Bende azzal az előírással is szembe megy, mely szerint a vezetőknek feladata a pártatlanság, a sokoldalúság biztosítása. A Kódex szerint esetenként a műsorok készítőinek lehet álláspontja, de „nem kelthetnek olyan benyomást”, hogy „egyoldalúan, előítélettel” közelítenek a témához. Ezeket az elveket és előírásokat az is sérti, hogy a két szerkesztő munkajogi szankciókat lengetett be azon kollégáikkal szemben, akik rossz néven veszik a fenti utasításokat, pedig a médiatörvény szerint a műsorok készítői a közmédiában „szakmai autonómiát élveznek”.