A kapkodás hete

Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy jó ütemben, kellő pontossággal hozták meg a járvány miatt szükséges korlátozó intézkedéseket, és így „99 százalék az esélye annak, hogy az egészségügy képes lesz működni”.

Ezzel szemben a tény az, hogy egy héttel ezelőtt még azt mondta: „november 21-én a mi elemzésünk szerint kell majd 2240 intenzív ágy, december 10-én pedig szükségünk lesz 4480 intenzív ágyra… Itt van nagyjából a teljesítőképességünk határa. Ezt még tudjuk tartani”. Hétfő este már ott tartott, hogy „ha így mennek tovább a dolgok, intézkedés nélkül, akkor ötven százalék esélye van annak, hogy a kórházainkban még el tudjuk látni a betegeinket”. Vagyis három nap alatt a „tudjuk tartani”-ból 50 százalék lett, majd a hirtelen bevezetett korlátozásokkal egyszer csak 99 százalék. Kásler Miklós miniszter viszont így beszélt: „felelősséggel azt tudjuk mondani, hogy a mostani számítások szerint körülbelül a december 6.-10. közötti időszakig jelentősen növekedni fog a fertőzöttek száma”. Ezek után akkor felelősséggel ki lehet-e jelenteni, hogy ami fifty-fifty volt, az most 99 százalékig biztos? Vagy csak azt lehet, hogy a felelőtlen késlekedésből felelőtlen nyilatkozatok születnek.

Azt is állította Orbán (az iparűzési és a társasági nyereségadó felfüggesztésére vonatkozó javaslatokról), hogy „meredek, de azért fel lehet rajta kaptatni, csak a kellő arányt kell eltalálni”, de mindenképpen adót kell csökkenteni, különben nem lesz munkahely.

Ezzel szemben a tény az, hogy ha az önkormányzatoktól elvonnak ezer milliárd forint iparűzési adót, azzal a vállalkozásoknak ugyan segítenek, viszont az önkormányzatokat tönkreteszik, egyben munkahelyek tízezreit semmisítik meg. Valamint járulékos veszteségként a városokban élők életkörülményeit is rontják. De úgy látszik, nincs az az ár, amit a Fidesz meg ne fizetne Budapest és az ellenzéki vezetésű önkormányzatok tönkretételéért.

Azt állította továbbá a miniszterelnök (arról, hogy az Európai Unió jogállami feltételek betartásához kötné az uniós források folyósítását), hogy „ha ezt elfogadjuk, akkor az EU-ból Szovjetuniót csinálunk”, mert a tervezet ideológiai alapon akar zsarolni országokat”.

Ezzel szemben a tény az, hogy az EU nem ideológiai alapon akar „zsarolni”, hanem értékalapon, hiszen nemcsak piaci, hanem értékközösség is. Miért látod meg más szemében (az érték)-szálkát, amikor a magadéban (az ideológiai) gerendát sem veszed észre? – kérdezi a Biblia. Na vajon?

Végül azt állította Orbán, hogy az unióban nem erről, hanem „a koronavírus járvány elleni védekezésről és a gazdaság újraindításáról kellene beszélni. Azokban az országokban, ahol 100 százalék fölött van az államadósság, hamar gond lehet. Mi meg tudjuk oldani a problémáinkat”.

Ezzel szemben a tény az, hogy az unió éppen ezért szavazta meg a helyreállítási csomagot, amit Orbán megvétózna. És bár Olaszország vagy Spanyolország államadóssága valóban magasabb, az olaszok hitelminősítése ugyanolyan, mint a miénk, a spanyoloké pedig jobb is. Mielőtt elbíznánk magunkat…