– Senkiről sem akarunk lemondani, nekünk minden élet számít, az időseké is. Minden emberért harcolni akarunk! – mondtak Orbán Viktor miniszterelnök a közrádiónak adott pénteki nyilatkozatában. Arról is beszélt: 99 százalék feletti az esélye annak, hogy az egészségügyi rendszer működőképes marad, és minden magyar megkapja a tisztességes ellátást. Kásler Miklós humánminiszter a Magyra Hírlapnak azt mondta, a neheze még hátra van, és várhatóan december közepéig jelentősen nőni fog a fertőzöttek száma. „Összesen 26-28 ezer kórházi, infektológiai ágyra lehet szükség, és körülbelül 4500 intenzív ágyra. Ezt ebben az időszakban a magyar egészségügy tudja biztosítani.”
Az, hogy maguk az egészségügyi dolgozók mit gondolnak a kórházi állapotokról és a kilátásokról eddig kevéssé lehetett tudni. A kormányzat ugyanis rég letiltotta őket arról, hogy a nyilvánosság előtt beszéljenek erről. Most azonban ez a gát átszakadni látszik, amiben nagy szerepe van a Magyar Orvosi Kamara (MOK) akciójának. Néhány hete arra kérték kollégáikat, számoljanak be a vészhelyzetben megélt saját tapasztalataikról. Svéd Tamásnak, a MOK titkárának pedig pénteken már a második összefoglalója jelent meg a beszámolók alapján. Ebből egyértelműen kiderül: az ellátás a legtöbb covid-intenzív osztályon már most is erősen kompromisszumos.
A reggel vizitelni induló szakorvos délutánra végez a rábízott betegek gépeinek beállításával, gyógyszerelésük elrendelésével – ha hirtelen esemény nem szakítja meg a folyamatot. A szakdolgozók és a kisegítő személyzet létszáma éppen hogy elegendő a gyógyszereléshez, tápláláshoz, légutak tisztán tartásához – a nagy emberigényű beavatkozásokra, így a betegek forgatására, a túlélést segítő hason fekve lélegeztetésre alig marad kapacitás. Mivel kevés az ápoló, sérülnek a sterilitás szabályai, gyakorivá válnak a veszélyes kórházi fertőzések, a lélegeztetett betegek bakteriális tüdőgyulladása, a kanülszepszisek, a véráram infekciók, amelyek jelentősen rontják a gyógyulás esélyeit.
A beszámolók szerint a legtöbb helyen hiányoznak az átmeneti osztályok, így az intenzívről kiadott betegekre nagyon kevés figyelem jut. Az önállóan étkezni még képteleneket nincs aki etesse, az esetleg bennük maradt centrális kanülök gondozás nélkül maradnak. „Ezen betegek mortalitása is igen nagy” – állapítja meg a MOK-titkár összefoglalója.
A szakemberhiány okozta nehézségre Svéd Tamás egy megyei centrum példáját idézi, ahová eredetileg 20 ágyas intenzív osztályt terveztek, de a járványt megelőzően is csak 14 ágyra volt elegendő személyzet és felszerelés. Azóta használatba vették a maradék hat ágyat, valamint egy korábbi sebészeti osztály helyén további 24-et, létrehozva egy több, mint 40 ágyas covid-intenzívet. Mindezek mellett még egy 12 ágyas, nem Covid-betegeknek fenntartott részleteget is működtetnek itt. Végeredményben miközben 14 ágyra is éppen csak elegen voltak, most úgy félszáz betegre kell felügyelniük. „Na, ez a központ kötelezett a jelen szabályok szerint összesen 103, azaz további közel 50 intenzív ágy kialakítására” – írja a kamara titkára. Összefoglalója szerint az ellátandó betegek és a szakemberek aránya már most hasonló mindenhol. Átlagosan egy szakképzett ápolóra 6-10 intenzív osztályos, akár lélegeztetőgépen lévő beteg jut. „Mindent egybevetve úgy tűnik, noha ágy és köré rakható felszerelés némi kompromisszumokkal még lenne a további megrendelt intenzív helyek létrehozásához, azoktól további mozgósítható szakszemélyzet hiányában érdemi javulás a betegek túlélésében már nem remélhető” – írta Svéd Tamás.
Más források is megrendítő állapotokról számolnak be, ilyen volt a Koronavírus Elleni Transzlációs Lakosságtámogató Akció- és Kutatócsoport minapi webkonferenciája is. Orosházán néhány napja vették fel az első covidos beteget több szervi elégtelenséggel a frissen kialakított intenzív osztályra. Bencsik Gábor főorvos szerint azóta tudják, hogy mindent újra kell tanulniuk az intenzív terápiáról. Hivatalosan 29 intenzív ágyat kell működtetniük, ám ezt egyelőre nem tudják teljesíteni, mert ehhez sem a személyzet, sem az infrastruktúra nem áll rendelkezése. A körülmények egyelőre hat ágyon való gyógyítást engednek meg.
Ruszkai Zoltán, a kistarcsai kórház főorvosa arról számolt be, hogy a felkészülési fázisban 22 covid intenzív ágyuk volt, ezt kellett e hét elejétől 34-re bővíteni. „Sem eszközökkel, sem személyzettel nem vagyunk túl jól ellátva” – mondta. Bár küldtek embereket más intézményekből, tőlük is vittek el más kórházakba. Így a 34 ágyhoz nincs elegendő személyzet. Hozzátette:„Mi nem lélegeztető, hanem altatógépeket kaptunk, olvastuk, hogyan kell ezekkel tartósan lélegeztetni, reméljük nem sül el balul.”
– Nem számítottunk ennyire sok és súlyos állapotú betegre – vette át a szót Bogár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet vezetője. A klinika ötven ápolójának harmada esett ki a munkából, miközben a kevesebb emberrel kétszer-háromszor több beteget kell ellátni. A krízis oldására a társklinikáktól kért segítséget. Jöttek egyetemi hallgatók is, ám azok, aki nincsenek hozzászokva a covid-beteget ellátó osztályokhoz, megrettentenek attól, amit látnak. Gyakran 140-180 kilós embereket kell forgatni, próbálkozunk mindenféle terápiával, a halálozás 50 százalékos. S van olyan beteg, akinél stagnáló állóháborúban vagyunk. Nem látjuk a végét – mondta.
