Előfizetés

„Megrettennek az egyetemi hallgatók attól, amit látnak”

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.14. 06:20

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Egyre több orvos mondja el, hogy milyen állapotok között kell dolgozniuk. Másról számolnak be mint a kormányzati propaganda, vagy akár a miniszterelnök.
– Senkiről sem akarunk lemondani, nekünk minden élet számít, az időseké is. Minden emberért harcolni akarunk! – mondtak Orbán Viktor miniszterelnök a közrádiónak adott pénteki nyilatkozatában. Arról is beszélt: 99 százalék feletti az esélye annak, hogy az egészségügyi rendszer működőképes marad, és minden magyar megkapja a tisztességes ellátást. Kásler Miklós humánminiszter a Magyra Hírlapnak azt mondta, a neheze még hátra van, és várhatóan december közepéig jelentősen nőni fog a fertőzöttek száma. „Összesen 26-28 ezer kórházi, infektológiai ágyra lehet szükség, és körülbelül 4500 intenzív ágyra. Ezt ebben az időszakban a magyar egészségügy tudja biztosítani.” Az, hogy maguk az egészségügyi dolgozók mit gondolnak a kórházi állapotokról és a kilátásokról eddig kevéssé lehetett tudni. A kormányzat ugyanis rég letiltotta őket arról, hogy a nyilvánosság előtt beszéljenek erről. Most azonban ez a gát átszakadni látszik, amiben nagy szerepe van a Magyar Orvosi Kamara (MOK) akciójának. Néhány hete arra kérték kollégáikat, számoljanak be a vészhelyzetben megélt saját tapasztalataikról. Svéd Tamásnak, a MOK titkárának pedig pénteken már a második összefoglalója jelent meg a beszámolók alapján. Ebből egyértelműen kiderül: az ellátás a legtöbb covid-intenzív osztályon már most is erősen kompromisszumos. A reggel vizitelni induló szakorvos délutánra végez a rábízott betegek gépeinek beállításával, gyógyszerelésük elrendelésével – ha hirtelen esemény nem szakítja meg a folyamatot. A szakdolgozók és a kisegítő személyzet létszáma éppen hogy elegendő a gyógyszereléshez, tápláláshoz, légutak tisztán tartásához – a nagy emberigényű beavatkozásokra, így a betegek forgatására, a túlélést segítő hason fekve lélegeztetésre alig marad kapacitás. Mivel kevés az ápoló, sérülnek a sterilitás szabályai, gyakorivá válnak a veszélyes kórházi fertőzések, a lélegeztetett betegek bakteriális tüdőgyulladása, a kanülszepszisek, a véráram infekciók, amelyek jelentősen rontják a gyógyulás esélyeit. A beszámolók szerint a legtöbb helyen hiányoznak az átmeneti osztályok, így az intenzívről kiadott betegekre nagyon kevés figyelem jut. Az önállóan étkezni még képteleneket nincs aki etesse, az esetleg bennük maradt centrális kanülök gondozás nélkül maradnak. „Ezen betegek mortalitása is igen nagy” – állapítja meg a MOK-titkár összefoglalója.
A szakemberhiány okozta nehézségre Svéd Tamás egy megyei centrum példáját idézi, ahová eredetileg 20 ágyas intenzív osztályt terveztek, de a járványt megelőzően is csak 14 ágyra volt elegendő személyzet és felszerelés. Azóta használatba vették a maradék hat ágyat, valamint egy korábbi sebészeti osztály helyén további 24-et, létrehozva egy több, mint 40 ágyas covid-intenzívet. Mindezek mellett még egy 12 ágyas, nem Covid-betegeknek fenntartott részleteget is működtetnek itt. Végeredményben miközben 14 ágyra is éppen csak elegen voltak, most úgy félszáz betegre kell felügyelniük. „Na, ez a központ kötelezett a jelen szabályok szerint összesen 103, azaz további közel 50 intenzív ágy kialakítására” – írja a kamara titkára. Összefoglalója szerint az ellátandó betegek és a szakemberek aránya már most hasonló mindenhol. Átlagosan egy szakképzett ápolóra 6-10 intenzív osztályos, akár lélegeztetőgépen lévő beteg jut. „Mindent egybevetve úgy tűnik, noha ágy és köré rakható felszerelés némi kompromisszumokkal még lenne a további megrendelt intenzív helyek létrehozásához, azoktól további mozgósítható szakszemélyzet hiányában érdemi javulás a betegek túlélésében már nem remélhető” – írta Svéd Tamás. Más források is megrendítő állapotokról számolnak be, ilyen volt a Koronavírus Elleni Transzlációs Lakosságtámogató Akció- és Kutatócsoport minapi webkonferenciája is. Orosházán néhány napja vették fel az első covidos beteget több szervi elégtelenséggel a frissen kialakított intenzív osztályra. Bencsik Gábor főorvos szerint azóta tudják, hogy mindent újra kell tanulniuk az intenzív terápiáról. Hivatalosan 29 intenzív ágyat kell működtetniük, ám ezt egyelőre nem tudják teljesíteni, mert ehhez sem a személyzet, sem az infrastruktúra nem áll rendelkezése. A körülmények egyelőre hat ágyon való gyógyítást engednek meg. Ruszkai Zoltán, a kistarcsai kórház főorvosa arról számolt be, hogy a felkészülési fázisban 22 covid intenzív ágyuk volt, ezt kellett e hét elejétől 34-re bővíteni. „Sem eszközökkel, sem személyzettel nem vagyunk túl jól ellátva” – mondta. Bár küldtek embereket más intézményekből, tőlük is vittek el más kórházakba. Így a 34 ágyhoz nincs elegendő személyzet. Hozzátette:„Mi nem lélegeztető, hanem altatógépeket kaptunk, olvastuk, hogyan kell ezekkel tartósan lélegeztetni, reméljük nem sül el balul.” – Nem számítottunk ennyire sok és súlyos állapotú betegre – vette át a szót Bogár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet vezetője. A klinika ötven ápolójának harmada esett ki a munkából, miközben a kevesebb emberrel kétszer-háromszor több beteget kell ellátni. A krízis oldására a társklinikáktól kért segítséget. Jöttek egyetemi hallgatók is, ám azok, aki nincsenek hozzászokva a covid-beteget ellátó osztályokhoz, megrettentenek attól, amit látnak. Gyakran 140-180 kilós embereket kell forgatni, próbálkozunk mindenféle terápiával, a halálozás 50 százalékos. S van olyan beteg, akinél stagnáló állóháborúban vagyunk. Nem látjuk a végét – mondta.

Újabb diákok bevetésen

Négyszáz műegyetemi diákot mozgósítottak – szállást és étkezést biztosítva nekik –, hogy „taxisofőrként" kivigyék a mintákat levevő medikusokat – jelentette be Orbán Viktor kormányfő a közrádióban. A vakcináról szólva kifejtette: Az oltás nem lesz kötelező, azok pedig, akik beoltatják magukat, majd eldöntik, melyikben bíznak, egy amerikai cég inkább üzleti megközelítésű logikáját érzik magukhoz közel, vagy az állami fejlesztésű orosz vakcinát, vagy „a még államibb" kínait. „A vakcina már a horizonton van, néhány hetet kell még kibírni", még ha az elején csak kisebb mennyiségben is érkezik – mondta.

Közmédia: korlátlan propaganda

M. László Ferenc Kósa András Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.11.14. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Mérnöki precizitással építette ki a Fidesz azt a rendszert, amellyel a maga szolgálatába állította a közmédiát. Ugyanilyen alapossággal gondoskodott műve érinthetetlenségéről is.
Papíron a magyar közszolgálati média szabad, a munkatársai befolyástól mentesen dolgozhatnak, a szakmai szempontok és a jogszerű működés érvényesülését pedig különféle testületek hivatottak garantálni. Ennek ellenére – ahogy ez a Szabad Európa portál által csütörtökön nyilvánosságra hozott hangfelvételekből kiderül – a köztévé szerkesztői munkajogi szankciókkal fenyegetőzve, a kormánypárt érdekeit kiszolgálva ellentmondást nem tűrő ukázokkal irányítják beosztottjaikat, készítenek elfogult műsorokat. Ráadásul nem ez az első botrány a közmédiában, ám a korábbiak többnyire következmények nélkül maradtak. Ez azzal magyarázható, hogy a parlament kormánypárti többsége által kidolgozott törvények garantálják ugyan, hogy a civil szervezetek, az egyházak, és az ellenzéki politikai pártok is részt vehessenek közmédia felügyeletében, ám a teljes rendszer úgy lett kiépítve, hogy a jogi kiskapuk révén Fidesz mindig át tudja vinni az akaratát. Elviekben a civil delegáltakból álló Közszolgálati Testület (KT) folyamatosan figyelemmel kíséri a közszolgálatiság érvényesülését, s akár kezdeményezheti az adott közszolgálati médium vezetőjének felmentését is. Csakhogy a médiatörvény pontosan részletezi, kik delegálhatnak tagokat a KT-ba (többek között a történelmi egyházak, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Olimpiai Bizottság, az iparkamara, a határon túli szervezetek), ráadásul nem olyan könnyű a vezérigazgató leváltását kérniük: ehhez a tagok kétharmadának szavazata kell.
Megkerestük a testületet, hogy mi az álláspontjuk a politikailag elfogult szerkesztői utasításokról. Fábri György, a grémium vezetője lapunk kérdésére emlékeztetett, hogy a vezérigazgató minden évben készít egy beszámolót, amelyhez előzetes szempontokat fogalmaznak meg. Az elnök szerint ezen szempontok között „logikusan hangsúlyosan fog szerepelni” a hangfelvétel ügye is, valamint az is, hogy a Duna Média Zrt. által átvett műsorok tartalma mennyire felelt meg a Közszolgálati Kódexben megfogalmazott elvárásoknak, „különösen, ami a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvét illeti”. – Erről előzetesen tájékoztattam vezérigazgató urat is – fogalmazott Fábri György, aki szerint ezen kívül mást nem is tehet a testület.  A köztévé vezérigazgatójának esetleges felmentéséről szóló döntést egyébként nem a KT hozza meg, hanem a Közszolgálati Kuratórium (KK), amely ezen felül is számos, nagyon erős jogosítvánnyal rendelkezik. Ha azt látja, hogy sérülnek a közszolgálatiság elvei, a Médiatanácshoz fordulhat, összeállítja a közmédia gazdálkodását figyelő felügyelőbizottságot, jóváhagyja a pénzügyi terveket. A törvény még azt is garantálja, hogy a parlament által delegált hat tagból hármat az ellenzék adjon függetlenül attól, hogy egyharmados kisebbségben vannak a parlamentben. Ám ha a kuratóriumban szavazategyenlőség alakul ki, a testület elnöke dönt, akit viszont a Médiatanács jelöl ki egy másik taggal együtt. Várhatóan most sem fog fellépni a KK: az ellenzéki tagok – Debreczeni József, Kránitz László, Silhavy Máté – kezdeményezték, hogy a kuratórium kérje „a Médiatanács eljárását a drámai helyzet kivizsgálása és orvoslása érdekében”. De az MSZP-s Kárintz lapunknak azt mondta, a Kuratóriumban általa eltöltött négy év alatt egyetlen ellenzéki panasz nem ment át. Kerestük a KK elnökét, Balogh Lászlót, de lapzártánkig nem reagált a kérdéseinkre. De ha el is jut az ügy a Médiatanácsig, nem garantált, hogy lép: a testület 2010-es megalakulása óta kizárólag fideszes delegáltakból áll. Papíron a médiatörvény oszt lapot az ellenzéknek is a tagok megválasztásában, ám ha a jelöltállítás első fordulója valamiért meghiúsul a parlamentben, második körben a kormánypártok át tudják vinni az akaratukat kétharmados többséggel – tavaly is ez történt, így a kormánypárt jelöltjei újabb kilenc évre kaptak mandátumot. Pedig a Médiatanács a közszolgálatiság legfőbb őre: nemcsak a Kuratórium, bárki fordulhat hozzá panasszal és akár 200 milliós bírságot is kivehet súlyos jogsértések esetén. Ám nem köteles eljárást indítani, és döntése ellen nincs hova fellebbezni. Polyák Gábor médiajogász azt mondta, szervezetük a Mérték Médiaelemző Műhely többször lépett, de lepattantak a hatóságról. Volt olyan, hogy egy-egy ügyet kivizsgáltak, de ritkán állapítanak meg törvénysértést. Legutóbb a köztévének adtak igazat, amikor Hadházy Ákos független parlamenti képviselőt tüntették fel kedvezőtlen színben: a Médiatanács szerint nem volt gond a kiegyensúlyozatlansággal, mindez belefért „a szerkesztői szabadságba”.

Körkörös védelem

A médiahatóság – amelynek döntéshozó szerve, a Médiatanács ellenőrzi a teljes hazai sajtót, így a köztévét is – szinte teljesen össze van nőve a közmédiával: a testület a pénzügyi alap, az MTVA kezelője. A Médiatanács elnöke nevezi ki az alap vezetőjét, illetve a testület joga javaslatot tenni arra, ki legyen a köztévé vezetője is, akinek kinevezéséről végül a kuratórium dönt, ám ennek elnökét és egy tagját – mint láttuk – a médiahatóság nevezi ki.

A BBC-elvek paródiája

Kétfajta magyarázattal szokott előállni a közmédia, ha a botrányai miatt támadás éri. Az egyik, hogy a brit közszolgálati csatorna standardjait követik: például amikor a brüsszeli Politico egyebek mellett megírta, hogy a Greta Thunberg környezetvédő aktivistáról szóló híreket stoppolják a szerkesztők, a válasz így hangzott: „a közmédia a BBC szerkesztői és hírszerkesztési alapelveit követi. Azzal, hogy minket támadnak, általában ezeket az elveket támadják.” A brit közmédia munkatársai valóban szigorú, publikus irányelveket követnek. Ha az átlagember úgy érzi, ezek sérültek, akkor – online, telefonon vagy akár levélben – tiltakozhat a BBC-nél és a Méditanács helyi megfelelőjéhez, az Ofcomnál. A BBC etikai bizottsága hetente összesíti a beérkezett panaszokat, és néhány hét alatt kivizsgálja azok tartalmát. Májusban például elmarasztalták Sarah Smith hírszerkesztőt, mert úgy fogalmazott: a skót miniszterelnök „örömmel élt azzal lehetőséggel”, hogy a többi országrésztől eltérő karanténszabályokat hozzon. A vizsgálat arra jutott, hogy véleményt fogalmazott meg, ami megengedhetetlen. Mint közismert, a magyar köztévé ezen a téren nem fogja vissza magát. A Világ című műsor egyik adásában nemrég „brüsszeli maffiademokráciát” emlegettek. Gyakran nem biztosított a kiegyensúlyozott, sokszínű tájékoztatás törvényben lefektetett alapelve, a másik fél meghallgatása sem, hiszen nagyon ritkán hívnak be ellenzéki politikusokat a műsorokba. A közmédia másik érve a kritikákkal szemben, hogy a médiatörvény és a Közszolgálati Kódex autonómiát biztosít a szerkesztőknek a műsorok elkészítésében. Erre hivatkozott például Dobos Menyhért vezérigazgató is, amikor vita támadt arról, miért nem hajlandóak közölni az ellenzék túlóratörvénnyel kapcsolatos kiáltványát. Ezt a megközelítést vallja a mostani botrány kulcsszereplője, Bende Balázs vezető szerkesztő is, aki márciusban a közrádió Krónika című műsorában arról beszélt: a szerkesztőségi szabadság „azt jelenti, hogy a szerkesztőség, annak vezetése, összeállítja, kidolgozza, milyen elvek, milyen szabályok, milyen szerkesztési rendszer szerint fog dolgozni”. Ám a csütörtökön kiszivárgott hangfelvétel szerint valójában ezt vallja: „aki be van osztva, rá kerülhet a sor, hogy a megfelelő narratíva, a megfelelő módszer és irányvonal mentén anyagot kell írjon”. És hogy világos legyen, mi az irányvonal, hozzátette: „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”. – Népszava

A világjárvány óta alig van sorosozás, de Kovács Zoltán gondoskodott róla, hogy ne legyen hiányérzetünk

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.13. 22:19

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A 90 éves milliárdos aknamunkája a járvány alatt sem hagyott alább – legalábbis ez szűrődik le a kommunikációs államtitkár megnyilvánulásából.
Mint arról a Népszava is beszámolt, megszólalt a kormány által sokat támadott Vera Jourová a magyar alkotmánymódosításról. Az Európai Bizottság alelnöke pénteken azt mondta, a családjogot érintő döntések nemzeti hatáskörbe tartoznak, és Brüsszel ezen nem is kíván változtatni, a tagállamoknak mindenkor tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi és európai emberi jogi kötelezettségvállalásaikat. Egyúttal jelezte, a média magyarországi helyzetét érintően komoly aggályok merülnek fel a szólásszabadság, valamint a független média munkafeltételeit illetően. Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Didier Reynders pedig arról beszélt, ahogy minden tagország esetében, Magyarország számára is fontos, hogy a törvény- és alkotmánymódosítások elfogadását széleskörű vita előzze meg.
Több sem kellett Kovács Zoltánnak, aki azonnal lecsapott és a Twitteren vágott vissza.

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azt írta, Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke ismét kompromittálta magát, és bebizonyította, nem ér fel az uniós biztos szerepéhez. Vera Jourová és Didier Reynders uniós biztosok az ideológiai meggyőződésük alapján végzik munkájukat, ami aláássa az Európai Bizottság hírnevét. Majd ezt követően elementáris erővel leplezte le az Európai Bizottság alelnökét:
„a magyar sajtószabadságról semmit sem tud, és hazudik, mert Soros György pénzeli.”

Megkapta még a magáét Didier Reynders is: Kovács Zoltán szerint a biztos „teljességgel hasztalan a tagállamok számára a világjárvány idején.”