vakcina;kórházak;koronavírus;Kásler Miklós;COVID-19;

- Kásler Miklós: Nem tudunk hosszabb távon gondolkodni, mint 2-3 hét

Az emberi erőforrások minisztere közölte, hogy nem szívesen vezetnék be a digitális tanrendet az általános iskolákban, de ha úgy hozza a kényszer, akkor a felső tagozaton elrendelik a tantermen kívüli oktatást.

A helyzet az, hogy megváltozott a pandémia természete, így nem tudunk hosszabb távon gondolkodni, mint 2-3 hét, szemben a tavaszi első hullámmal, amikor még mi tartottuk kézben a járványt, nem pedig mi igazodtunk hozzá – nyilatkozta Kásler Miklós a Magyar Nemzetnek.

Az emberi erőforrások minisztere kijelentette, hogy Európa-szerte folyamatosan emelkedik a fertőzöttek és az elhunytak száma, és sehol nem látszik, hogy mérséklődne. Úgy fogalmazott, hogy felelősséggel ezért nem lehet kijelenteni, hogy mikorra várható a tetőzés, de megérzése szerint december vége, január körül, ha most sikerül betartatni a szigorításokat.

– Akkor ellaposodik a járványgörbefűzte hozzá.

A miniszter beszélt arról is, hogy a járvány kezdetekor még semmit nem tudtunk a vírusról. Elmondása szerint először az volt a szakirodalom véleménye, hogy a vírus a tüdő megbetegedését okozza, aztán jött az immunválasz túlzott reakciója, az úgynevezett citokinvihar, majd ismertté vált, hogy gyulladást okoz az erek belső felületén, ami a különböző szervek trombózisához vezethet, aztán jött a bradikininvihar, utána rájöttek, hogy minden szervet megbetegíthet, majd bebizonyosodott, hogy a krónikus betegségek és a vírus együttes jelenléte jelenti a legnagyobb kockázatot. 

– Tehát szép lassan tudtunk csak megismerkedni a vírussal és hatásaival, úgy, hogy jelenleg sincs százszázalékos diagnosztika és célzott terápia, ami csak erre a vírusra hat és eredményes. Ilyen körülmények között egyetlen lehetőségünk volt, hogy amit eddig tudtunk a vírusjárványokról és terjedésük megakadályozásáról, azokat meglépjük– állapította meg.

A héten életbe lépett korlátozásokról azt mondta, hogy azok időben születtek és arányosak a jelenlegi helyzettel, de ezek is csak akkor lesznek hatásosak, ha az emberek be is tartják. 

– A szigorításoktól 3-4 héten belül azt várjuk, hogy a jelenleg meredeken növekvő fertőzöttszám-emelkedés lelassul, majd egy bizonyos szint után stagnál, aztán csökkenni kezd, úgy, ahogy az tavasszal is történt– jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy most az elsődleges cél az, hogy mérsékeljük az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást addig, amíg meglesz a vakcina, ami szerinte a közeli jövőben elérhető közelségbe kerül.

Kásler Miklós a köztéri maszkviselés előírását azzal magyarázta, hogy mivel jelen pillanatban sem valódi terápia, sem vakcina nincs, ezért most kényszerítően a vírus cseppfertőzéssel történő terjedését kell megakadályozni.

Közölte azt is, hogy az elektív műtétek elhalasztásától főként nem az ágyszámok növekedését várják, hiszen a második hullám kezdetekor az összes ágynak csak valamivel több mint a felén feküdt beteg. Az emberek a fertőzés veszélye miatt 

„így csak akkor mennek kórházba, ha tényleg szükséges”.

A tervezett és halasztható műtétek elhalasztása következtében viszont lényegesen csökken az altatások száma, így az intenzív terapeu­ták és a szakápolók egy része tehermentesül, ezért többet tudnak foglalkozni a Covid-betegek intenzív kezelésével.

A felsőoktatás és a középiskolák már átálltak a digitális tanrendre. Kásler Miklós úgy fogalmazott, hogy nem szívesen vezetnék be azt az általános iskolákban, de ha úgy hozza a kényszer, akkor

a felső tagozaton elrendelik a tantermen kívüli oktatást.

Kásler Miklós a Magyar Hírlapnak úgy vélekedett, hogy a mostani számítások szerint körülbelül december hatodika, tizedike közötti időszakig jelentősen növekedni fog a fertőzöttek száma.

Átalakítják a Mol Bubit, a BKK szerint erre a téli időszak a legideálisabb.