Előfizetés

50 lélegeztetőgépet adunk Ukrajnának

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.14. 14:18

Fotó: KAROLY ARVAI / AFP
Pénteken jelent meg a kormányhatározat az adományozásról.
A koronavírus-járvány okozta nemzetközi helyzetre tekintettel a kormány összesen 50 lélegeztetőgép ingyenes átruházásáról döntött Ukrajna megsegítése érdekében. A pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatot az mfor.hu vette észre. Az átadás a Magyar Ökumenikus Szolgálat partnerszervezetén, az Advance Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ közreműködésével történik majd. A feladatért Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter felel. A gépeket a határozat megjelenését követő 30 napon belül át kell adniuk. A kormány már több alkalommal adományozott lélegeztetőgépeket a régiós országoknak. Adtunk már például 50 gépet Kárpátaljának, októberben pedig 150-et Csehországnak. Igaz, amint azt Orbán Viktor miniszterelnök november elején kijelentette, „kórházi ágyak tekintetében Európában a harmadik, lélegeztetőgépek tekintetében pedig világelsők vagyunk”. Ukrajna egyébként a 18. legfertőzöttebb terület a világ azon országai közül, ahol megjelent a koronavírus.  

Nem járnak le az okmányok a veszélyhelyzet ideje alatt

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.14. 12:52

Fotó: Népszava
A rendelet nem vonatkozik a július 3. és november 4. között lejárt okmányokra, így azokat meg kell hosszabbíttatni.
A koronavírus-járvány terjedésének, valamint a személyes találkozások számának csökkentése érdekében a kormány mérsékli az állampolgárok ügyintézési terheit, ezért meghosszabbítja a lejáró személyi okmányok érvényességét – tájékoztatta a Miniszterelnökség szombaton az MTI-t.   
– A november 4. után lejáró igazolványok a jelenlegi veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig még használhatók maradnak. Ugyanez vonatkozik azokra az okmányokra is, amelyek a tavaszi veszélyhelyzet idején, március 11. és július 3. között jártak le, de akkor meghosszabbította a kormány az érvényességüket

– írták.

Hangsúlyozták, hogy a szabályozás kizárólag a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos okmányokra terjed ki. A lejárt érvényességű okmányok csak hazánk területén maradnak használhatók, azokat külföldön nem fogadják el.  
– A rendelet ugyanakkor nem vonatkozik a július 3. és november 4. között lejárt okmányokra, így azokat meg kell hosszabbíttatni

– hívták fel a figyelmet.

A járvány elleni védekezés elősegítése érdekében november 11-étől a kormányhivatali ügyfélszolgálatokon – így a kormányablakokban és az okmányirodákban is – kizárólag előzetes időpontfoglalást követően lehet ügyeket intézni. A kormányablakba történő időpontfoglalásra online az idopontfoglalo.kh.gov.hu vagy a megújult magyarorszag.hu oldalon, illetve a 1818-as ingyenesen hívható telefonszámon van lehetőség – tájékoztatott a Miniszterelnökség. Júniusban azt közölte a Miniszterelnökség, hogy a tavaszi érvényességi idő hosszabbítása következtében  a kormányablakok ügyfélforgalma a veszélyhelyzet ideje alatt mintegy 2,4 millióval kevesebb volt, mint 2019 azonos időszakában. Az intézkedés célja akkor is az volt, hogy csökkentse az ügyfélszolgálaton a személyes találkozások számát.

Kásler Miklós: Nem tudunk hosszabb távon gondolkodni, mint 2-3 hét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.14. 11:43

Fotó: Pólya-Pető Dávid / Kásler Miklós Facebook oldala
Az emberi erőforrások minisztere közölte, hogy nem szívesen vezetnék be a digitális tanrendet az általános iskolákban, de ha úgy hozza a kényszer, akkor a felső tagozaton elrendelik a tantermen kívüli oktatást.
A helyzet az, hogy megváltozott a pandémia természete, így nem tudunk hosszabb távon gondolkodni, mint 2-3 hét, szemben a tavaszi első hullámmal, amikor még mi tartottuk kézben a járványt, nem pedig mi igazodtunk hozzá – nyilatkozta Kásler Miklós a Magyar Nemzetnek. Az emberi erőforrások minisztere kijelentette, hogy Európa-szerte folyamatosan emelkedik a fertőzöttek és az elhunytak száma, és sehol nem látszik, hogy mérséklődne. Úgy fogalmazott, hogy felelősséggel ezért nem lehet kijelenteni, hogy mikorra várható a tetőzés, de megérzése szerint december vége, január körül, ha most sikerül betartatni a szigorításokat.
– Akkor ellaposodik a járványgörbe

fűzte hozzá.

A miniszter beszélt arról is, hogy a járvány kezdetekor még semmit nem tudtunk a vírusról. Elmondása szerint először az volt a szakirodalom véleménye, hogy a vírus a tüdő megbetegedését okozza, aztán jött az immunválasz túlzott reakciója, az úgynevezett citokinvihar, majd ismertté vált, hogy gyulladást okoz az erek belső felületén, ami a különböző szervek trombózisához vezethet, aztán jött a bradikininvihar, utána rájöttek, hogy minden szervet megbetegíthet, majd bebizonyosodott, hogy a krónikus betegségek és a vírus együttes jelenléte jelenti a legnagyobb kockázatot. 
– Tehát szép lassan tudtunk csak megismerkedni a vírussal és hatásaival, úgy, hogy jelenleg sincs százszázalékos diagnosztika és célzott terápia, ami csak erre a vírusra hat és eredményes. Ilyen körülmények között egyetlen lehetőségünk volt, hogy amit eddig tudtunk a vírusjárványokról és terjedésük megakadályozásáról, azokat meglépjük

– állapította meg.

A héten életbe lépett korlátozásokról azt mondta, hogy azok időben születtek és arányosak a jelenlegi helyzettel, de ezek is csak akkor lesznek hatásosak, ha az emberek be is tartják. 
– A szigorításoktól 3-4 héten belül azt várjuk, hogy a jelenleg meredeken növekvő fertőzöttszám-emelkedés lelassul, majd egy bizonyos szint után stagnál, aztán csökkenni kezd, úgy, ahogy az tavasszal is történt

– jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy most az elsődleges cél az, hogy mérsékeljük az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást addig, amíg meglesz a vakcina, ami szerinte a közeli jövőben elérhető közelségbe kerül. Kásler Miklós a köztéri maszkviselés előírását azzal magyarázta, hogy mivel jelen pillanatban sem valódi terápia, sem vakcina nincs, ezért most kényszerítően a vírus cseppfertőzéssel történő terjedését kell megakadályozni. Közölte azt is, hogy az elektív műtétek elhalasztásától főként nem az ágyszámok növekedését várják, hiszen a második hullám kezdetekor az összes ágynak csak valamivel több mint a felén feküdt beteg. Az emberek a fertőzés veszélye miatt 
„így csak akkor mennek kórházba, ha tényleg szükséges”.

A tervezett és halasztható műtétek elhalasztása következtében viszont lényegesen csökken az altatások száma, így az intenzív terapeu­ták és a szakápolók egy része tehermentesül, ezért többet tudnak foglalkozni a Covid-betegek intenzív kezelésével. A felsőoktatás és a középiskolák már átálltak a digitális tanrendre. Kásler Miklós úgy fogalmazott, hogy nem szívesen vezetnék be azt az általános iskolákban, de ha úgy hozza a kényszer, akkor
a felső tagozaton elrendelik a tantermen kívüli oktatást.

Kásler Miklós a Magyar Hírlapnak úgy vélekedett, hogy a mostani számítások szerint körülbelül december hatodika, tizedike közötti időszakig jelentősen növekedni fog a fertőzöttek száma.