A vakcina mítosza

„Semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek” – mondta Talleyrand a francia forradalom és Napóleon után újra berendezkedő Bourbonok királyságáról. Nem tanultak bukásuk okaiból, és nem felejtettek el gyűlöletesen uralkodni. Semmit sem tanulunk, semmit sem felejtünk, legfeljebb idézzük Talleyrand-t. Az még érthető, hogy most "A Vakcinába" vetjük minden reményünket, hogy kikászálódjunk a pánikból. Ám, az ember esendő, alig jelent meg az első hír a sikeres vakcinákról, elkezdtünk a megúszásra játszani. Megpillantottuk a délibábot, és mindjárt hízik a remény. Eltűntek a tapasztalatok, soha többé nem lehet ugyanolyan az életünk, mint volt, hiába, hogy e tapasztalatért súlyos civilizációs árat fizetünk.

A vezető tőzsdék nagy emelkedéssel nyugtázták az oltóanyagokról szóló bejelentéseket, a reményt, hogy a vírusba fagyott régi világ felolvadhat. A gyártó gyógyszeripari cégek részvényei megugrottak. Mások meg zuhanni kezdtek. A Zoom árfolyama több mint 15 százalékot esett, amint a Netflix streaming-szolgáltatásáé is. Kényszer nélkül a világ digitális átállása lelassul, csak úgy, mint a home office, amely egy pillanatra megmutatta, mennyi erőforrást pocsékol el a gazdaság, a közigazgatás, az élet „normális” működtetése.

Ez a kis pálya. Az Egyesült Államokban, a nagy pályán már azzal foglalkoznak, hogy a vakcina mennyire csökkentheti a gazdasági stimulust, a cégek és a Covid miatt munkanélkülivé lettek, az önkormányzatok állami támogatását. A demokraták 2000 milliárd dolláros csomagot szorgalmaznak, de például Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője kisebb csomag mellett érvel, mert „a gazdaság javulni fog”. Akadnak óvatosabbak is: Mohamed El-Erian, az Allianz gazdasági főtanácsadója szerint a stimulusra szükség van, hogy minimalizálják a járvány hatásait. Esty Dwek, a Natixis Investment Managers globális makrogazdasági vezetője pedig arra int: az Egyesült Államok gazdasága továbbra is gyenge. Amin az sem segít, hogy befektetők optimisták. Mert, amint kicsit is feldereng az ég, úgy felejti el mindenki a kérdést: tényleg normális volt az a világ, amit tegnap éltünk?

A valósághoz talán Anthony Fauci amerikai járványszakértő jár a legközelebb: „2021 az átmenet éve lehet. Jönnek majd a vakcinák, itt-ott szépen lassan elérhetővé válnak, lazítani lehet a járványügyi előírásokat és talán 2022-ben elkezdhetünk visszatipegni, talán nem felejtünk el mindent, és megtartjuk azt, ami segít elkerülni a más vírusokkal való megfertőződést is”.

El kell gondolkodnunk, miért és milyen kihívásokat gyártunk magunknak, s miket kell elviselnünk. Egyszer túl leszünk a Covidon. Lesz vakcina, lehet egy időre a Covid is eltűnik, jön más. A "Covid előtt-Covid után" választóvonala lebeg majd a fejünk felett. Tényleg elég egyetlen mitikus szó, vakcina, hogy ismét elnyúljunk a tegnap langyában? Ez a tegnap felforgatott mindent, s nem tegnap volt, hanem ma van, holnap lesz. Tényleg olyan tökéletes volt az, ahogyan éltünk előtte, vagy ideje megnyomni a civilizáció delete-gombját?