Az Egyesült Államok számára is komoly kihívást jelent az a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) nevű szabadkereskedelmi megállapodás, amelyet vasárnap írtak alá a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) partnereikkel. A megegyezés ugyanis a világ népességének harmadára, 2,2 milliárd emberre vonatkozik és a globális bruttó hazai termék (GDP) körülbelül harmadára terhed ki. Ezzel a GDP-t tekintve a világ legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása született meg. Kína mellett Japán, Új-Zéland, Dél-Korea is az aláírók között van. Eredetileg az Egyesült Államok is tett hasonló kezdeményezést még Barack Obama elnöksége alatt Transz-csendes-óceáni Partnerség (TPP) néven, ezt azonban az Egyesült Államok felmondta 2017 januárjában, Donald Trump egyik első intézkedéseként.
Egyelőre kérdéses, milyen terveket sző a megválasztott amerikai elnök a TPP-vel kapcsolatban, de vasárnap aláírt megállapodást látszik, azzal, hogy az Egyesült Államok jóval kisebb szerepet vállalt a világban, az eltelt négy év alatt mennyire átengedte Kínának az ázsiai térséget. Peking szerepének megerősödése csak felgyorsult a koronavírus kitörése óta. Kína ugyanis viszonylag gyorsan visszaszorította a járványt, az Egyesült Államok azonban későn kezdte meg a válságkezelést, és manapság is egyre drámaibb adatok érkeznek az országból mind a halottak, mind a fertőzöttek számát illetően. Peking ráadásul maszkok és lélegeztetőgépek exportja révén növelte hegemóniáját, s nem csak Ázsiában, hanem más földrészeken is.
Kína terjeszkedését azonban több ország aggódva szemléli, például amiatt, mert az Egy Övezet Egy út, másnéven Új Selyemút programja révén a térség több országát adósította el, még nagyobb befolyásra szert téve ezzel az adott államban. A Dél-kínai-tengeren történt incidensek is aggodalomra adnak okot. Ugyanakkor láthatóan az ASEAN országai számára nagyon is komoly identitásválságot okozhat a hétvégi megállapodás. A múlt heti virtuális csúcstalálkozó hivatalos házigazdája, Vietnám, valamint Szingapúr továbbra is fontos szereplőként tekint az Egyesült Államokra, Laosz és Kambodzsa viszont egyértelműen Pekinghez kötődik. S hogy milyen jelentősek a belső konfliktusok, jelzi: Szingapúrban egyesek úgy vélik, a túlzottan Kínához húzókat ki kell zárni a közösségből. Az egykor ezer szállal Pekinghez kötődő Vietnám egyébként a Kínával való területi vitái miatt tekint fontos ellensúlyként az Egyesült Államokra. Áprilisban a kínai partiőrség egy hajója elsüllyesztett egy vietnámi halászhajót a vitatott hovatartozású Paracel-szigetek közelében.
Hishamuddin Hussein, Malajzia külügyminisztere találóan jegyezte meg: a térség államainak először a saját gondjaikat kell kezelniük, s csak utána foglalkozzanak Washington vagy Peking befolyásával.
