Nehéz helyzet elé állították hétvégén a német rendőrséget Frankfurtban az úgynevezett másként gondolkodók mozgalma. A járvány miatti korlátozás ellen tüntetők ugyanis összecsapásokat provokáltak, a rendőrség vízágyúkkal válaszolt egy héttel azután, hogy Lipcsében került sor hasonló konfrontációra. A tüntetők nem tartották magukat az előírásokhoz, nem viseltek maszkot. A rendőrség akkor döntött a vízágyú bevetése mellett, amikor a tüntetők többszöri felszólítás után sem voltak hajlandóak elhagyni a teret, illetve a város két pontján akadályozták a közlekedést.
Az úgynevezett „másként gondolkodók” mozgalma nem homogén csoport. A megélhetésüket féltők közé nem csak koronatagadók, hanem szélsőségesek sora, a futballszurkolók keménymagja csatlakozott, olyanok, akik szándékosan provokálnak összecsapásokat a rendőrökkel. Az egy héttel korábbi lipcsei megmozdulás egyfajta vízválasztó volt számukra, hatalmas sikerként könyvelték el, mivel mintegy 20 ezren vettek részt a tüntetésen, négyezerrel többen annál, mint amennyien az interneten jelentkeztek. „Az állami elnyomás nem teszi tönkre az emberek szívét”, „A mozgalom egyre népszerűbb” – hirdették a másként gondolkodók.
Lipcsében a szélsőségesek adták meg az alaphangot, ott is fittyet hánytak mindenfajta higiéniai előírásra, maszkot nem viseltek, a kötelező távolságot nem tartották meg. Ugyanakkor a résztvevők egy része rátámadott a rendőrökre, inzultálták az újságírókat, füstbombát robbantottak. Több, a szélsőjobboldali miliőből ismert személy is felvonult, ami azt jelzi: a neonácik megtalálták a helyüket a politikai palettán, a vírustagadók oldalán. Sokatmondó, hogy a neonáci Német Nemzeti Demokrata Párt (NDP) egyik ismert figurája, Udo Voigt lelkesen ünnepelt: „A szabad németek fellázadtak a kényszerítő intézkedések ellen”. Kényszerítésnek nevezi a járvány miatt elrendelt higiéniai előírásokat. A másként gondolkodók vezetői nem is határolódtak el a szélsőjobboldali csoportoktól.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung egy héten át figyelte a vírustagadók Telegram csatornáit, s a lap arra a következtetésre jutott, hogy a csoport messze nem egységes. A csoport az 1989-es keletnémet rezsim elleni tüntetők szellemi örökösének tartja magát, mert ők is a „szabadságért” tüntetnek. A megmozdulások egyik szervezője a Telegramon azt állította, „rendőrség nagy része is mellettünk van”. Egy másik hozzászóló azt írta: „Lipcse lehet a fordulópont!”
Vannak, akik még radikálisabb fellépést szeretnének, de olyanok is, akiket elriaszt egyes hozzászólóknak a nácikat éltető retorikája. Összességében azonban elmondható, a másként gondolkodók fogékonyak a különféle összeesküvés-elméletekre, általános meggyőződésük például, hogy a maszk egészségtelen. Az antiszemitizmus is előkerül, akadnak, akik a jelenlegi helyzetért a zsidókat teszi felelőssé. A tagok kirekesztik azokat, akik békés megmozdulásokat szorgalmaznak. A mozgalom erfurti vezetője az ottani megmozdulásokon megafonján szólította fel a rendőrök elleni összecsapásokra a tüntetés résztvevőit. A másként gondolkodók erősségének nem nevezhetnénk az önkritikát. Nem látnak kivetnivalót abban, hogy a neonáci NPD aktivistái is csatlakoztak hozzájuk, mondván „a párt nincs betiltva”.
A német politika aggódva szemléli a történéseket. Türingia tartomány alkotmányvédelmi hatóságának vezetője, a Die Tageszeitungnak elmondta, elérkeznek majd ahhoz a ponthoz, amikor vizsgálniuk kell, nem alkotmányellenes-e a csoport. Más tartományokban is megkondították a vészharangot, Herbert Reul, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke szerint a csoport egy része „agresszív populista módon” lép fel és megpróbálja hitelteleníteni a demokratikus döntéseket. Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter néhány hónapja azt közölte, a jobboldali radikálisok és nem az iszlám szélsőségesek jelentik a legnagyobb veszélyt a társadalomra. Nem a koronatagadók mozgalma cáfol rá.
