Támadás a vízcsövek felől

Egyre gyakoribbá válnak a csőtörések, mert pénzhiány miatt elmaradnak a karbantartások. A kormány támogatás helyett még több adót szedne a városi szolgáltatóktól.

Egy járvány kellős közepén nem túl okos az ivóvízellátással szórakozni. Márpedig a kormány éppen ezt csinálja – véli Tüttő Kata (MSZP), városüzemeltetését felelős főpolgármester-helyettes. A koronavírus járvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvény megszavazása után benyújtott fideszes jogszabályjavaslatok egyike ugyanis a közművezetékek adójáról szóló 2012-es törvény módosítására tesz javaslatot. Az újonnan bevezetendő korrekciós tényezők eredőjeként jövőre 4,5-szeresére emelkedhet a 2 millió ember vízellátásáért felelős Fővárosi Vízművek által fizetendő közműadó.

– Ez azt jelenti, hogy 700 millió forint helyett jövőre 3,150 milliárdot kellene kipengetnie az önkormányzat cégének – háborog a politikus, aki szerint az ellátás veszélyeztetése nélkül már nem lehet több pénzt kisajtolni a közműcégekből. A szolgáltatók a szintén 2013-as rezsicsökkentésről szóló kormánydöntés óta nem emelhettek árat. Első olvasatra ezen a lakosság csak nyer. De ez nem teljesen így van. A cégek által felhasznált nyersanyagok ára 60 százalékkal emelkedett időközben, a bérköltség pedig a duplájára nőtt. A szolgáltatók nyeresége az elmúlt években semmivé porladt, sőt a fenyegető csődöt is csak úgy tudták elkerülni, ha minden halasztható fejlesztést, karbantartást eltolnak. S ez így megy évről-évre.

A főváros 5500 kilométer hosszú vízhálózatából évente legalább 50 kilométert ki kellene cserélni, ám erre az elmúlt 8 évben nem jutott évi 20 milliárd, legfeljebb 4-5 milliárd, ami 10-15 kilométerre volt elég. A kormány szerint ez talán nem baj, mert nem látszik. Csak néha felszínre tör a víz, viszi az utat, meg az autót, leáll a villamos – teszi hozzá Tüttő Kata.

A folyton csőd szélén billegő állami regionális szolgáltatók évről-évre több támogatást kapnak, jövőre már 23 milliárdot. Az önkormányzati cégek viszont csak a tulajdonos település felé nyújtogathatják a markukat. A járvány, az adóbevételek csökkenése, a kormányzati elvonások miatt jövőre nem sokra számíthatnak.

A törvényjavaslat benyújtói nem is titkolják, hogy az új adószámítással a vidéki regionális víziközmű cégeket hoznák jobb helyzetbe a városi szolgáltatók terhére. (Mint emlékezhetünk, ez volt az érv a kukaholding életre hívásakor is, azóta is csak folyik bele a pénz, a fővárosi cégnek most is tartoznak 5 milliárddal, miközben a vidékiek helyett több esetben a katasztrófavédelemnek kellett ellátni a feladatot.)

A módosítás Budapest másik közműcégét, a Fővárosi Csatornázási Műveket (FCSM) is sújtja, amelynek az eddig fizetett 500 millió helyett jövőre 2,25 milliárdot kell fizetni, ha törvényt megszavazza az országgyűlés. Ha ehhez hozzávesszük a FŐTÁV 66 millióját és a közvilágításért felelős BDK által fizetett több, mint 700 milliót, akkor már 6 milliárd felett járunk a csak ebből származó jövő évi fővárosi többlet teher számításakor. Ennyit már nem tudnak kigazdálkodni a cégek, a fővárosnak pedig nem lesz miből kisegíteni őket.