Előfizetés

Petíció indult a kötelező óvoda ellen

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.11.17. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Több óvodában megtiltották a szülőknek, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva otthon tartsák egészséges gyermekeiket, míg más intézményekben ezt gond nélkül engedélyezik, sőt van, ahol kifejezetten kérik is – értesült lapunk.
A Népszavának több szülő és óvodapedagógus is beszámolt a különböző gyakorlatokról. Van, ahol rugalmasan kezelik a szülői kérelmeket, máshol – gyakran a hároméves kortól kötelező óvodába járásra hivatkozva – mérlegelés nélkül elutasítják azokat. Néhány helyen (például Ózdon, Miskolcon) a fenntartó önkormányzat biztosítja az otthonmaradás lehetőségét. Van olyan óvoda is, ahol csak a délelőtti foglalkozásokat tartják meg. – Mi tudunk olyan esetről is, amikor az óvodavezető annak ellenére is ragaszkodott ahhoz, hogy a kisgyermek óvodába járjon, hogy iskolás testvéréről tudni lehetett, járványügyi megfigyelés alatt van – mondta Kővári Tamás szülő, aki egy online petíciót is indított, hogy a kötelező óvodába járás szabályait függesszék fel a járványügyi veszélyhelyzet idejére. Hangsúlyozta: az eddigi intézkedéseket – a maszkviselést, a távolságtartást, a higiénés szabályokat – az óvodákban szinte lehetetlen betartani, ezek az intézmények ideális terepei a koronavírus terjedésének. Ezt a járványügyi statisztikák is alátámasztják: egy hét alatt szinte megháromszorozódott azoknak az óvodáknak a száma, ahol rendkívüli szünetet kellett elrendelni covid-megbetegedések miatt. Hétfőn 222 óvoda volt zárva – eddig még egyszer sem volt ilyen magas ez a szám. A Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke szerint ha egy szülőnek lehetősége van arra, hogy otthon tartsa óvodáskorú gyermekét és így óvja a fertőzés veszélyétől, az óvodának ezt meg kell engednie. Verba Magdolna kiemelte: az egészség védelme a legfontosabb, nincs olyan jogszabály, ami ezt felülírná. Szerinte az óvodavezetőknek nem kellene központi utasításokra, rendeletekre várniuk. – Ha néhány gyermek otthon marad, azzal a mi helyzetünk is könnyebb lesz, délután például az ágyakat sem kell olyan szorosan egymás mellé rakni – mondta Verba Magdolna, hozzátéve: a helyzet így is elég kockázatos. Az óvodákban sincs kiterjedt kontaktkutatás, rendszeres szűrés, holott a kisgyermekek tünetmentes hordozók lehetnek. Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy a pedagógusokat, köztük az óvodapedagógusokat is rendszeresen tesztelni fogják, de hivatalos részletek továbbra sem ismertek. Az Index annyit tudott meg, hogy orvostanhallgatók tesztelhetik a pedagógusokat. Megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte: az intézmények vezetői adhatnak felmentést a gyerekeknek. A tanárok tesztelésével kapcsolatban azt írták: a logisztikai előkészítés még zajlik, a kormány a későbbiekben nyújt átfogó tájékoztatást.

Otthon maradhatnak a krónikus beteg tanárok

A koronavírus szempontjából releváns krónikus betegségben szenvedő, és ennek alapján adókedvezményre jogosult pedagógusok kérésükre online oktathatnak, ha erre szakmailag képesek – közölte hétfőn Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Erről hétfőn küldtek értesítést az iskoláknak. – A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ezt augusztus óta kéri, nem értjük, miért csak most került rá sor – nyilatkozta a PSZ alelnöke, Totyik Tamás. Elmondta azt is, a szakszervezet már 14 olyan pedagógusról tud, aki koronavírus-fertőzést követően halt, közülük 11-en krónikus betegek voltak. Szerinte aggodalomra ad okot, hogy az államtitkár azokat a krónikus betegeket említette, akik betegségük miatt adókedvezményre jogosultak, ám sokan – például a magas vérnyomásban szenvedők vagy a rákos betegségből felépülők – nem tartoznak ebbe a körbe.

Masírozás az alaptörvénnyel szemben: rendőrt faragtak a katonákból

M. László Ferenc Batka Zoltán Kósa András
Publikálás dátuma
2020.11.17. 06:20

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A kormányfő szerint a járványhelyzet miatt az utcára vezényelt katonák nem intézkedhetnek civilekkel szemben, pedig ő maga is megszavazta azt a törvénymódosítást, amely most lehetővé tenné ezt. Nyilatkozatai alapján ez még Orbán Viktor szerint is alkotmányellenes.
„A magyar alkotmányos rend szabályai szerint katona civillel szemben nem intézkedhet rendfenntartás céljából csak a rendőr” – szögezte le Orbán Viktor a TV2-nek adott múlt heti interjújában, ahol hosszasan magyarázta, miért van szükség a járvány elleni védekezés jegyében arra, hogy honvédeket rendeljenek ki a utcára. Ugyanis a veszélyhelyzet újbóli bevezetését követően a közvélemény érdeklődését felkeltette, hogy terepszínű egyenruhás, fegyveres katonák tűntek fel a köztereken, ami békeidőszakban szokatlan. A miniszterelnök maga is belátta ezt, hangsúlyozta, azért „nem háborús a helyzet”.  Csakhogy a kormányfő kijelentésével ellentétben a magyar honvédeknek vannak jogosítványaik arra, hogy az állampolgárokkal szemben önállóan intézkedjenek. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ugyanis májusban – az első hullám lecsengésekor – beterjesztett egy olyan törvénymódosítót, ami lehetővé teszi többek között, hogy veszélyhelyzet idején az utcán járőröző katonák igazoltathassanak, előállíthassanak, területet lezárhassanak. Továbbá bűncselekmény megakadályozása érdekében elővezetés céljára behatolhatnak magánlakásba, helyszínt biztosíthatnak, akcióikról ők is kép-és hangfelvételt készíthetnek. Ráadásul a törvény még azt sem rögzíti a járványügyi veszélyhelyzet esetére – ellentétben például a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel –, hogy a „Honvédség a rendőrség feladat-, és hatáskörét nem vonhatja el”. Mivel a kormány november 10-én elrendelte újra a veszélyhelyzetet, élesítette ezeket a honvédelmi törvénybe iktatott passzusokat, amelyek normál körülmények között nem hatályosak.
Mindez azt jelenti, hogy a kormányfő vagy tisztában van azzal, hogy a nyári, általa is megszavazott törvénymódosítás és az aláírásával szentesített kormányrendelet alaptörvény-ellenes, vagy nem ismeri a saját pártja kidolgozta alkotmányt. A Népszava által megkeresett alkotmányjogászok szerint az előbbi lehet igaz, ugyanis az Alaptörvény szerint a honvédeknek van dolgok különleges jogrend idején, de az alkotmány csakis a hadi- és szükségállapot esetében nevesíti a katonák önálló bevetését. Egyébként Orbán le is vezette a TV2-s interjúban az alkotmányellenesség mibenlétét, azt mondta, a veszélyhelyzet más kategória, mint a másik kettő. Márpedig hadi- és szükségállapot idején nem a kormány, hanem a Honvédelmi Tanács, illetve az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök dönt a honvédség felhasználásáról. „Az alaptörvényben szerepel a honvédség fegyveres bevetésének általános tilalma belföldön békeidőben, vagyis a katona csak egészen kivételes esetben, az államrend súlyos megborulásakor, gyakorlatilag csak polgárháborús helyzetben vethető be és használhat éles lőfegyvert” – mondta a Népszavának Lövétei István alkotmányjogász.
Láthatóan nemcsak a miniszterelnök, hanem az igazságügyi tárca is érzékelte, hogy a különleges jogrendre vonatkozó alkotmányos szabályok problematikusak, mert a frissen beterjesztett 9. alaptörvény-módosításban átdolgozták azokat. Így kikerülhet az a passzus is, amely jelzi: a hadi- és szükségállapoton felül legfeljebb a katasztrófahelyzet elhárításában lehet a katonákat segítségül hívni, például homokszákokat pakolni árvíz idején. Persze, attól még, hogy Orbán alaptörvény-ellenesnek véli a kormánya által alkotott, illetve a frakciója által megszavazott jogszabályokat, azok érvényesek, csakis az Alkotmánybíróság semmisítheti meg őket. Lapunk megkereste az ügyben a Belügyminisztériumot és a honvédelmi tárcát (HM), az előbbitől annyit válaszoltak, hogy kérdéseinket továbbították az Országos Rendőr Főkapitányságnak. A HM-től kapott válasz ugyanakkor arra utal, hogy a jogszabályok adta lehetőséggel egyelőre nem élnek, s úgy lépnek fel, ahogy azt Orbán is leírta: „segítik a rendőrség munkáját a kijárási tilalom, a közrend, a közbiztonság fenntartásában, illetve besegítenek mindenhol, ahol ez lehetséges, az egészségügyre nehezedő teher viselésébe is”. A Független Rendőr Szakszervezet is közös közös járőrözésről tud, válaszukban hangsúlyozták: ilyenkor „mindig a rendőr kolléga látja el a parancsnoki feladatokat, és viseli az intézkedésért a felelősséget is, miként az a határvédelmi szolgálatnál is történik”.

Felszerelésük része a fegyver

A nyári törvénymódosításig a járvány idején az utcán járőröző katona csak megtámadása esetén volt fegyverhasználatra jogosult, mint ahogy bármilyen más, közterületen lévő honvéd. Júniustól a veszélyhelyzet idején utcai járőrszolgálatot ellátó katona fegyverhasználati jogot kapott, ám meglehetősen kacifántos módon. A törvény ugyanis megadta a katonai járőröknek a fegyverhasználati jogot a veszélyhelyzet idején ellátandó feladatokhoz, ám nem írta elő kötelezettségként. Azaz: elvileg a katona szükséghelyzetben lőhet, ám nem kötelezhető rá, úgy, ahogy például kötelessége fegyverrel ellátni Magyarország határainak a védelmét. „A szolgálati szabályzatok 1974-től kezdve kimondták, és a 2005-ös HM-utasítás is azt rögzíti, hogy a katona az őrszolgálatot, a járőrfeladatot egyéni felszerelésben kell, hogy végrehajtsa, ennek pedig része a fegyver” – magyarázta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a köztévének vasárnap, miért kell mordályban felvonulni.

Pakolnak és hőmérőznek

A rendőrökkel közös járőrözéssel hétfőn 14 településen kezdik meg a közös szolgálatot a katonák, egyelőre 50-en, de számuk 700-ra fog nőni – mondta be Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára tegnap. Katonák nem csak az utcákon, hanem kórházakban is segítenek. 93 kórházban kezdik meg a munkát, elsősorban a betegirányításban, betegkísérésben, testhőmérséklet-méréssel történő beléptetésben, adminisztrációban, számítástechnikai, anyagmozgatási, raktározási feladatokban vesznek részt.

Egészségügy – átmenetileg visszavonult a kabinet

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.17. 06:00

Fotó: Népszava
Enyhítené az orvosok béremeléséhez kötött feltételeket a kormány, de csak átmenetileg. A súlyos konfliktusokat generáló vitákat a választás utánra halasztaná.
Bár a kormány továbbra sem tárgyal a Magyar Orvosi Kamarával (MOK), lényegében kapitulációval felérő javaslatot készít elő az új jogállási törvény végrehajtási rendeleteként. A friss rendelettervezetben a három legtöbbet kritizált résznél engedni látszik a kabinet. Igaz, komoly nyomás volt a kormányon, hiszen a MOK közvélemény-kutatásában 5000 ezer orvos jelezte, hogy nem írja alá a számára elfogadhatatlan, új jogállásról szóló munkaszerződést.
Heves vitákat szított a másodállások engedélyeztetési kötelezettsége. Ennek határidejét eltolták 2023 januárjára, azaz a választáson túlra. Szintén komoly viták övezték az orvosok kirendelésére vonatkozó passzust. A kirendelés idejét a korábbi két év helyett évi 100 napban maximálja a tervezet, és bevezet egy 50 százalékos bérpótlékot is a kirendelés idejére. (A kamara eredeti követelésében is 100 napos határidő szerepel, de azzal a megkötéssel, hogy ez kizárólag vészhelyzetben fogadható el.) A rendelettervet szerint nem lehet kirendelni majd a várandós és a három évesnél fiatalabb kisgyermeket nevelő nőket, a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelőket, vagy hozzátartozójukról gondoskodókat, illetve az egészségkárosodott dolgozókat, valamint a közvetlenül szakvizsga előtt állókat. Szintén óriási ellenérzést váltott ki, hogy a törvény megszüntette volna már januártól az egészségügyben a közreműködői szerződéseket, amelyekkel főállású egészségügyi dolgozók vállalkozóként mellékállást is vállalhatnak közfinanszírozott intézményben. Ennek a határidejét is eltolták két évvel, azaz 2022 végéig nem kell az új jogállási törvényhez igazítaniuk a státuszukat az aneszteziológusoknak, radiológusoknak, műtéti teamek és egyéb egészségügyi vállalkozói formában működő más szakembereknek. Az orvosok illetményemelése ezek szerint úgy kezdődik el januártól, hogy az egyéb vitás pontokkal a választásokig már nem kíván konfliktusokat gerjeszteni a kormányzat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a következő másfél évben nem nyúlnak hozzá az állami és magánellátás szétválasztásához, s kérdéses, hogy egyáltalán próbálkoznak-e valamilyen reformlépéssel. A lapunk birtokába került végrehajtási utasítás létrehozza az Országos Kórházi Főigazgatóságot. Ennek vezetője lesz a munkáltatója az állami egészségügy alkalmazottainak, kivéve a kórházi intézményvezetőket, akiké az egészségügyért felelős miniszter. A kórházak mostani főigazgatói székében ülőket intézményvezetőnek nevezik át, akinek a helyettese az orvosigazgató lesz. Úgy tudjuk, kedd délután háromra hívták a Belügyminisztériumba a politikai pártok képviselőit a tervezetről egyeztetni, miközben ugyanerre a találkozóra a szakmai szervezetek – köztük az orvosi kamara – nem kapott meghívást. A törvény szerint a végrehajtási szabályzat 17 kormányrendeletének november 18-ig kell megjelennie.