Előfizetés

Masírozás az alaptörvénnyel szemben: rendőrt faragtak a katonákból

M. László Ferenc Batka Zoltán Kósa András
Publikálás dátuma
2020.11.17. 06:20

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A kormányfő szerint a járványhelyzet miatt az utcára vezényelt katonák nem intézkedhetnek civilekkel szemben, pedig ő maga is megszavazta azt a törvénymódosítást, amely most lehetővé tenné ezt. Nyilatkozatai alapján ez még Orbán Viktor szerint is alkotmányellenes.
„A magyar alkotmányos rend szabályai szerint katona civillel szemben nem intézkedhet rendfenntartás céljából csak a rendőr” – szögezte le Orbán Viktor a TV2-nek adott múlt heti interjújában, ahol hosszasan magyarázta, miért van szükség a járvány elleni védekezés jegyében arra, hogy honvédeket rendeljenek ki a utcára. Ugyanis a veszélyhelyzet újbóli bevezetését követően a közvélemény érdeklődését felkeltette, hogy terepszínű egyenruhás, fegyveres katonák tűntek fel a köztereken, ami békeidőszakban szokatlan. A miniszterelnök maga is belátta ezt, hangsúlyozta, azért „nem háborús a helyzet”.  Csakhogy a kormányfő kijelentésével ellentétben a magyar honvédeknek vannak jogosítványaik arra, hogy az állampolgárokkal szemben önállóan intézkedjenek. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ugyanis májusban – az első hullám lecsengésekor – beterjesztett egy olyan törvénymódosítót, ami lehetővé teszi többek között, hogy veszélyhelyzet idején az utcán járőröző katonák igazoltathassanak, előállíthassanak, területet lezárhassanak. Továbbá bűncselekmény megakadályozása érdekében elővezetés céljára behatolhatnak magánlakásba, helyszínt biztosíthatnak, akcióikról ők is kép-és hangfelvételt készíthetnek. Ráadásul a törvény még azt sem rögzíti a járványügyi veszélyhelyzet esetére – ellentétben például a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel –, hogy a „Honvédség a rendőrség feladat-, és hatáskörét nem vonhatja el”. Mivel a kormány november 10-én elrendelte újra a veszélyhelyzetet, élesítette ezeket a honvédelmi törvénybe iktatott passzusokat, amelyek normál körülmények között nem hatályosak.
Mindez azt jelenti, hogy a kormányfő vagy tisztában van azzal, hogy a nyári, általa is megszavazott törvénymódosítás és az aláírásával szentesített kormányrendelet alaptörvény-ellenes, vagy nem ismeri a saját pártja kidolgozta alkotmányt. A Népszava által megkeresett alkotmányjogászok szerint az előbbi lehet igaz, ugyanis az Alaptörvény szerint a honvédeknek van dolgok különleges jogrend idején, de az alkotmány csakis a hadi- és szükségállapot esetében nevesíti a katonák önálló bevetését. Egyébként Orbán le is vezette a TV2-s interjúban az alkotmányellenesség mibenlétét, azt mondta, a veszélyhelyzet más kategória, mint a másik kettő. Márpedig hadi- és szükségállapot idején nem a kormány, hanem a Honvédelmi Tanács, illetve az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök dönt a honvédség felhasználásáról. „Az alaptörvényben szerepel a honvédség fegyveres bevetésének általános tilalma belföldön békeidőben, vagyis a katona csak egészen kivételes esetben, az államrend súlyos megborulásakor, gyakorlatilag csak polgárháborús helyzetben vethető be és használhat éles lőfegyvert” – mondta a Népszavának Lövétei István alkotmányjogász.
Láthatóan nemcsak a miniszterelnök, hanem az igazságügyi tárca is érzékelte, hogy a különleges jogrendre vonatkozó alkotmányos szabályok problematikusak, mert a frissen beterjesztett 9. alaptörvény-módosításban átdolgozták azokat. Így kikerülhet az a passzus is, amely jelzi: a hadi- és szükségállapoton felül legfeljebb a katasztrófahelyzet elhárításában lehet a katonákat segítségül hívni, például homokszákokat pakolni árvíz idején. Persze, attól még, hogy Orbán alaptörvény-ellenesnek véli a kormánya által alkotott, illetve a frakciója által megszavazott jogszabályokat, azok érvényesek, csakis az Alkotmánybíróság semmisítheti meg őket. Lapunk megkereste az ügyben a Belügyminisztériumot és a honvédelmi tárcát (HM), az előbbitől annyit válaszoltak, hogy kérdéseinket továbbították az Országos Rendőr Főkapitányságnak. A HM-től kapott válasz ugyanakkor arra utal, hogy a jogszabályok adta lehetőséggel egyelőre nem élnek, s úgy lépnek fel, ahogy azt Orbán is leírta: „segítik a rendőrség munkáját a kijárási tilalom, a közrend, a közbiztonság fenntartásában, illetve besegítenek mindenhol, ahol ez lehetséges, az egészségügyre nehezedő teher viselésébe is”. A Független Rendőr Szakszervezet is közös közös járőrözésről tud, válaszukban hangsúlyozták: ilyenkor „mindig a rendőr kolléga látja el a parancsnoki feladatokat, és viseli az intézkedésért a felelősséget is, miként az a határvédelmi szolgálatnál is történik”.

Felszerelésük része a fegyver

A nyári törvénymódosításig a járvány idején az utcán járőröző katona csak megtámadása esetén volt fegyverhasználatra jogosult, mint ahogy bármilyen más, közterületen lévő honvéd. Júniustól a veszélyhelyzet idején utcai járőrszolgálatot ellátó katona fegyverhasználati jogot kapott, ám meglehetősen kacifántos módon. A törvény ugyanis megadta a katonai járőröknek a fegyverhasználati jogot a veszélyhelyzet idején ellátandó feladatokhoz, ám nem írta elő kötelezettségként. Azaz: elvileg a katona szükséghelyzetben lőhet, ám nem kötelezhető rá, úgy, ahogy például kötelessége fegyverrel ellátni Magyarország határainak a védelmét. „A szolgálati szabályzatok 1974-től kezdve kimondták, és a 2005-ös HM-utasítás is azt rögzíti, hogy a katona az őrszolgálatot, a járőrfeladatot egyéni felszerelésben kell, hogy végrehajtsa, ennek pedig része a fegyver” – magyarázta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a köztévének vasárnap, miért kell mordályban felvonulni.

Pakolnak és hőmérőznek

A rendőrökkel közös járőrözéssel hétfőn 14 településen kezdik meg a közös szolgálatot a katonák, egyelőre 50-en, de számuk 700-ra fog nőni – mondta be Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára tegnap. Katonák nem csak az utcákon, hanem kórházakban is segítenek. 93 kórházban kezdik meg a munkát, elsősorban a betegirányításban, betegkísérésben, testhőmérséklet-méréssel történő beléptetésben, adminisztrációban, számítástechnikai, anyagmozgatási, raktározási feladatokban vesznek részt.

Egészségügy – átmenetileg visszavonult a kabinet

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.17. 06:00

Fotó: Népszava
Enyhítené az orvosok béremeléséhez kötött feltételeket a kormány, de csak átmenetileg. A súlyos konfliktusokat generáló vitákat a választás utánra halasztaná.
Bár a kormány továbbra sem tárgyal a Magyar Orvosi Kamarával (MOK), lényegében kapitulációval felérő javaslatot készít elő az új jogállási törvény végrehajtási rendeleteként. A friss rendelettervezetben a három legtöbbet kritizált résznél engedni látszik a kabinet. Igaz, komoly nyomás volt a kormányon, hiszen a MOK közvélemény-kutatásában 5000 ezer orvos jelezte, hogy nem írja alá a számára elfogadhatatlan, új jogállásról szóló munkaszerződést.
Heves vitákat szított a másodállások engedélyeztetési kötelezettsége. Ennek határidejét eltolták 2023 januárjára, azaz a választáson túlra. Szintén komoly viták övezték az orvosok kirendelésére vonatkozó passzust. A kirendelés idejét a korábbi két év helyett évi 100 napban maximálja a tervezet, és bevezet egy 50 százalékos bérpótlékot is a kirendelés idejére. (A kamara eredeti követelésében is 100 napos határidő szerepel, de azzal a megkötéssel, hogy ez kizárólag vészhelyzetben fogadható el.) A rendelettervet szerint nem lehet kirendelni majd a várandós és a három évesnél fiatalabb kisgyermeket nevelő nőket, a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelőket, vagy hozzátartozójukról gondoskodókat, illetve az egészségkárosodott dolgozókat, valamint a közvetlenül szakvizsga előtt állókat. Szintén óriási ellenérzést váltott ki, hogy a törvény megszüntette volna már januártól az egészségügyben a közreműködői szerződéseket, amelyekkel főállású egészségügyi dolgozók vállalkozóként mellékállást is vállalhatnak közfinanszírozott intézményben. Ennek a határidejét is eltolták két évvel, azaz 2022 végéig nem kell az új jogállási törvényhez igazítaniuk a státuszukat az aneszteziológusoknak, radiológusoknak, műtéti teamek és egyéb egészségügyi vállalkozói formában működő más szakembereknek. Az orvosok illetményemelése ezek szerint úgy kezdődik el januártól, hogy az egyéb vitás pontokkal a választásokig már nem kíván konfliktusokat gerjeszteni a kormányzat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a következő másfél évben nem nyúlnak hozzá az állami és magánellátás szétválasztásához, s kérdéses, hogy egyáltalán próbálkoznak-e valamilyen reformlépéssel. A lapunk birtokába került végrehajtási utasítás létrehozza az Országos Kórházi Főigazgatóságot. Ennek vezetője lesz a munkáltatója az állami egészségügy alkalmazottainak, kivéve a kórházi intézményvezetőket, akiké az egészségügyért felelős miniszter. A kórházak mostani főigazgatói székében ülőket intézményvezetőnek nevezik át, akinek a helyettese az orvosigazgató lesz. Úgy tudjuk, kedd délután háromra hívták a Belügyminisztériumba a politikai pártok képviselőit a tervezetről egyeztetni, miközben ugyanerre a találkozóra a szakmai szervezetek – köztük az orvosi kamara – nem kapott meghívást. A törvény szerint a végrehajtási szabályzat 17 kormányrendeletének november 18-ig kell megjelennie.

A nyíregyházi kórház főorvosa szerint már nem tudják az elvárt szakmai színvonalat biztosítani

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.16. 22:21

Fotó: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház / Facebook
– Aki testközelből látja, hogy ez a koronavírus milyen tüneteket, milyen elesettséget, milyen gyengeséget okozhat, az komolyan veszi – mondta az intézmény megbízott igazgatója.
Meg akarta mutatni a hozzátartozóknak a nyíregyházi Jósa András Kórház azt, hogy milyen munka folyik a koronavírusos betegeket kezelő osztályokon. Ezért videót készített az intézményről, ahol 400 fertőzöttet ápolnak. Az intenzív osztály vezetője az ATV Híradónak azt mondta, hogy mindent megtesznek, de annyira sok a beteg, hogy már nem tudják ugyanazt a színvonalat biztosítani, amellyel normális körülmények között sok beteg élete megmenthető lenne.
– Aki testközelből látja, hogy ez a koronavírus milyen tüneteket, milyen elesettséget, milyen gyengeséget okozhat, az komolyan veszi. Azok az emberek, akik kicsit távolabbról szemlélik és nem élik át testközelből a betegség a súlyosságát, azok talán még lazábbak

– indokolta a felvételt Szondi Zita megbízott igazgató.

A filmben orvosok, ápolók, betegek szólalnak meg és mondják el, hogy milyen munka folyik ott, ahol a koronavírusos betegeket ápolják. Szűcs Attila, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály osztályvezető főorvosa arról beszélt, „egyetlen egy ellátórendszer sem, a magyar sem volt arra felkészülve, hogy a normális betegforgalomhoz képest sokszorosára növekedett betegszámot kelljen ellátni”.
– Az egészségügyi rendszerre egyszerre óriási mennyiségű súlyos beteg érkezik és ilyen nagy számú beteg ellátása során már nem tudjuk biztosítani azt a rendkívül magas szakmai színvonalat, az inteelvánzív tekintetében azt a komplex intenzív ellátást, amely mellett normál körülmények mellett sok beteg meggyógyulna

– közölte Szűcs Attila.

A főorvos hozzátette, hogy a filmmel senkit sem szerettek volna megijeszteni, de azt szeretnék, ha mindenki megértené, hogy nagyon komoly betegséggel áll szemben az ország, ami rendkívüli feladatokat ró a rendszerre.

Saját főorvosát cáfolja a kórház

A nyilatkozatot követően a szon.hu portál cikke szerint az intézmény visszautasította azokat a cikkeket, amelyek szerint nem tudják az elvárható szakmai színvonalon garantálni a betegellátást. „A többszörös terhelés, a beáramló betegek nagy száma ellenére is korszerű eszközökkel, a világon most fellelhető legkorszerűbb terápiával biztosítjuk betegeink gyógyítását, ennek érdekében orvosaink, ápolóink mindent megtesznek” – fogalmaznak.