Kiszerveznék a piaci szektorba a munkaügyi központok álláskeresést segítő szolgáltatásait a nemrég benyújtott, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvényjavaslat szerint. Bár első olvasatra több, a dolgozók számára előnyös rendelkezést is tartalmaz a tervezet, a legjobban valószínűleg a nemrég a kormány stratégiai partnerévé emelt munkaerő-közvetítő cégek járnak majd. A "foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetek" vagyis a munkaerő-közvetítő cégek állami és uniós támogatásokhoz juthatnak hozzá, és beleláthatnak ezen adatbázisokba is. Hogy mely cégek lesznek ezek a szerencsések, arról pedig a kormány dönt majd, mint ahogyan arról is, mi minősül foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásnak, és milyen támogatások járnak majd, milyen feltételek mentén.
Az állam által nyújtott álláskeresési szolgáltatások valóban nem túl hatékonyak, a bizalom folyamatosan csökken a munkaügyi ellátó rendszer iránt. A munkáltatók az üres álláshelyeiket alig jelentik be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak (NFSZ), leginkább csak - a törvényi minimumnak eleget téve - a csoportos létszám-leépítéseket közlik. Nem kapnak ugyanis ezen az úton olyan képességű és képzettségű közvetített munkavállalókat, akiket alkalmazni tudnának. Az állás nélküli munkavállalók is csak legvégső esetben jelentkeznek be a munkaügyi központokba, akkor is leginkább a munkanélküli segélyért. A valódi munkaerő közvetítést egyik fél sem az állami szolgálattól várja, hanem a piacon egyre nagyobb súllyal résztvevő, profitorientált munkaerő-közvetítő cégektől. Ezek a cégek éppen az állami állásközvetítő szolgáltatások működésképtelensége miatt jöhettek létre és virágozhatnak – sorolta a problémákat megkeresésünkre a Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A változtatásra tehát szerinte is szükség volna, csak épp nem úgy, hogy a kormány profitorientált cégekre bízza ezt a tevékenységet.
Ehelyett a munkaügyi központok szolgáltatásain kellene javítani a civil szervezetek vagy a szakszervezetek bevonásával. Személyre szabott segítségre volna szükség, például úgy, hogy egy mentor kíséri végig a munkanélkülit az álláskeresés folyamatán, segít az önéletrajzírásban, az állásinterjúra való felkészülésben. Az ezért járó fejkvótát pedig csak akkor kapja meg a szervezet, ha a mentoráltja elhelyezkedett, és állásban is maradt meghatározott ideig. Ez tényleges segítséget jelentene az álláskeresőknek, bár való igaz, hogy több ráfordítást és energiát igényel – mondja Kordás László. Egy profitorientált cég viszont nem így működik, ők a könnyen, gyorsan kiközvetíthető, jól képzett munkaerőt keresik.
Miután a törvényjavaslat értelmében ezen cégek beleláthatnak majd az álláskeresők állami nyilvántartásába, félő, hogy onnan lefölözik majd képzettebb, könnyebben kiközvetíthetőbb álláskeresőket, a tartós munkanélküliek pedig továbbra sem kapnak érdemi segítséget – magyarázza a szakszervezeti vezető. Pedig nem kis létszámról van szó: októberben az NFSZ-nél regisztrált 306 ezer munkanélküli közül 79 ezer már több mint egy éve keresett állást. A szakszervezeti vezető úgy látja: a módosítás benyújtásában közre játszhat, hogy nemrég a munkaerő-kölcsönzők, és -közvetítők stratégiai partnerrévé váltak a kormánynak, őket kívánja a kabinet a módosításokkal helyzetbe hozni. Emlékezetes: Szijjártó Péter külgazdasági miniszter május elején írt alá stratégiai megállapodást a Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-vel. Ekkor ki is jelentette: a munkaerő-kölcsönző és munkaerő-közvetítő cégek jelentős szerepet vállalhatnak a gazdasági újrakezdésben, ezért a kormány számít a közreműködésükre és a tapasztalataikra.
A mostani törvénymódosító javaslat elfogadása után, jövő március 1-től ezen kormánynak kedves cégek előtt megnyílnak a hazai és az európai források is – mutat rá Kordás László, aki szerint ez még nem lenne akkora probléma. Az viszont már igen, hogy a cégek a hazai mellett az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) adatbázisában lévő üres álláshelyekhez is hozzáférnek majd. Vagyis akár külföldre is kiközvetíthetik a képzettebb magyar dolgozókat. A profitorientált cégek ezen adatbázishoz való hozzáférését egyébként tiltja az unió.
A munkaügyi ellenőrzés területén eközben jelentős visszalépést hozna a javaslat. A területet jelenleg szabályozó 1996-os törvényt hatályon kívül helyezné, az új jogszabályban viszont csak az alapvető kereteket szabná meg. Minden egyebet – például, hogy a munkaügyi ellenőrnek van-e korrupcióra is lehetőséget adó mérlegelési jogköre, vagy, hogy mi minősül szabálysértésnek, annak mik a szankciói – kormányrendeletben részleteznének majd. A kormány kapna felhatalmazást ugyanis egy új foglalkoztatás-felügyeleti hatóságra, illetve annak eljárására, hatáskörére vonatkozó részletes szabályok kidolgozására.
Vagyis e kérdésekben nem lesz kötelező ezentúl egyeztetni a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel. Csak az éjszaka megjelenő Magyar Közlönyökből fogunk értesülni a változásokról – fogalmazott Kordás László. A törvényi keretek kiüresítése az eddigi tapasztalatok alapján nem sok jót ígér a munkavállalóknak. A szakszervezeti vezető szerint a kormány a kalandortőkének ad ezzel szabad utat, hiszen így még könnyebb lesz kijátszani a szabályokat, és lehetővé válik a dolgozók még erőteljesebb kizsákmányolása.
