Előfizetés

Helyzetbe hoznák a kiszemelt munkaerő-közvetítőket

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.11.18. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Állami és európai uniós forrásokhoz juthatnak, munkaügyi adatbázisokba láthatnak majd bele a munkaerő-közvetítő cégek a kormány új törvényjavaslata szerint. A tartós munkanélküliek hoppon maradhatnak.
Kiszerveznék a piaci szektorba a munkaügyi központok álláskeresést segítő szolgáltatásait a nemrég benyújtott, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvényjavaslat szerint. Bár első olvasatra több, a dolgozók számára előnyös rendelkezést is tartalmaz a tervezet, a legjobban valószínűleg a nemrég a kormány stratégiai partnerévé emelt munkaerő-közvetítő cégek járnak majd. A "foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetek" vagyis a munkaerő-közvetítő cégek állami és uniós támogatásokhoz juthatnak hozzá, és beleláthatnak ezen adatbázisokba is. Hogy mely cégek lesznek ezek a szerencsések, arról pedig a kormány dönt majd, mint ahogyan arról is, mi minősül foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásnak, és milyen támogatások járnak majd, milyen feltételek mentén.  Az állam által nyújtott álláskeresési szolgáltatások valóban nem túl hatékonyak, a bizalom folyamatosan csökken a munkaügyi ellátó rendszer iránt. A munkáltatók az üres álláshelyeiket alig jelentik be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak (NFSZ), leginkább csak - a törvényi minimumnak eleget téve - a csoportos létszám-leépítéseket közlik. Nem kapnak ugyanis ezen az úton olyan képességű és képzettségű közvetített munkavállalókat, akiket alkalmazni tudnának. Az állás nélküli munkavállalók is csak legvégső esetben jelentkeznek be a munkaügyi központokba, akkor is leginkább a munkanélküli segélyért. A valódi munkaerő közvetítést egyik fél sem az állami szolgálattól várja, hanem a piacon egyre nagyobb súllyal résztvevő, profitorientált munkaerő-közvetítő cégektől. Ezek a cégek éppen az állami állásközvetítő szolgáltatások működésképtelensége miatt jöhettek létre és virágozhatnak – sorolta a problémákat megkeresésünkre a Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A változtatásra tehát szerinte is szükség volna, csak épp nem úgy, hogy a kormány profitorientált cégekre bízza ezt a tevékenységet. Ehelyett a munkaügyi központok szolgáltatásain kellene javítani a civil szervezetek vagy a szakszervezetek bevonásával. Személyre szabott segítségre volna szükség, például úgy, hogy egy mentor kíséri végig a munkanélkülit az álláskeresés folyamatán, segít az önéletrajzírásban, az állásinterjúra való felkészülésben. Az ezért járó fejkvótát pedig csak akkor kapja meg a szervezet, ha a mentoráltja elhelyezkedett, és állásban is maradt meghatározott ideig. Ez tényleges segítséget jelentene az álláskeresőknek, bár való igaz, hogy több ráfordítást és energiát igényel – mondja Kordás László. Egy profitorientált cég viszont nem így működik, ők a könnyen, gyorsan kiközvetíthető, jól képzett munkaerőt keresik. Miután a törvényjavaslat értelmében ezen cégek beleláthatnak majd az álláskeresők állami nyilvántartásába, félő, hogy onnan lefölözik majd képzettebb, könnyebben kiközvetíthetőbb álláskeresőket, a tartós munkanélküliek pedig továbbra sem kapnak érdemi segítséget – magyarázza a szakszervezeti vezető. Pedig nem kis létszámról van szó: októberben az NFSZ-nél regisztrált 306 ezer munkanélküli közül 79 ezer már több mint egy éve keresett állást. A szakszervezeti vezető úgy látja: a módosítás benyújtásában közre játszhat, hogy nemrég a munkaerő-kölcsönzők, és -közvetítők stratégiai partnerrévé váltak a kormánynak, őket kívánja a kabinet a módosításokkal helyzetbe hozni. Emlékezetes: Szijjártó Péter külgazdasági miniszter május elején írt alá stratégiai megállapodást a Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-vel. Ekkor ki is jelentette: a munkaerő-kölcsönző és munkaerő-közvetítő cégek jelentős szerepet vállalhatnak a gazdasági újrakezdésben, ezért a kormány számít a közreműködésükre és a tapasztalataikra.  A mostani törvénymódosító javaslat elfogadása után, jövő március 1-től ezen kormánynak kedves cégek előtt megnyílnak a hazai és az európai források is – mutat rá Kordás László, aki szerint ez még nem lenne akkora probléma. Az viszont már igen, hogy a cégek a hazai mellett az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) adatbázisában lévő üres álláshelyekhez is hozzáférnek majd. Vagyis akár külföldre is kiközvetíthetik a képzettebb magyar dolgozókat. A profitorientált cégek ezen adatbázishoz való hozzáférését egyébként tiltja az unió.  A munkaügyi ellenőrzés területén eközben jelentős visszalépést hozna a javaslat. A területet jelenleg szabályozó 1996-os törvényt hatályon kívül helyezné, az új jogszabályban viszont csak az alapvető kereteket szabná meg. Minden egyebet – például, hogy a munkaügyi ellenőrnek van-e korrupcióra is lehetőséget adó mérlegelési jogköre, vagy, hogy mi minősül szabálysértésnek, annak mik a szankciói – kormányrendeletben részleteznének majd. A kormány kapna felhatalmazást ugyanis egy új foglalkoztatás-felügyeleti hatóságra, illetve annak eljárására, hatáskörére vonatkozó részletes szabályok kidolgozására.   Vagyis e kérdésekben nem lesz kötelező ezentúl egyeztetni a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel. Csak az éjszaka megjelenő Magyar Közlönyökből fogunk  értesülni a változásokról – fogalmazott Kordás László. A törvényi keretek kiüresítése az eddigi tapasztalatok alapján nem sok jót ígér a munkavállalóknak. A szakszervezeti vezető szerint a kormány a kalandortőkének ad ezzel szabad utat, hiszen így még könnyebb lesz kijátszani a szabályokat, és lehetővé válik a dolgozók még erőteljesebb kizsákmányolása. 

Alig ellenőriznek, mégis sok szabálytalanságot találnak

Az  elmúlt években fokozatosan zsugorította a kormány a foglalkoztatásfelügyeletet. A korábban önálló ellenőrzési jogkörrel, jogszabályi háttérrel és megyei kirendeltségekkel működő Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyeletet az évek során minisztériumi, területi egységeit kormányhivatali főosztályok alá sorolták be. Ma egy munkaügyi ellenőrzésen átesett cégnek legközelebb 83 év múlva kell ilyesmivel szembenéznie, olyan mértékben lecsökkentette a kormány az ellenőrök és ellenőrzések számát. 2011-ben még csaknem 200 ezer, tavaly már csak alig 64 ezer dolgozót ellenőriztek. Eközben a feltárt szabálysértések száma egyre nő. Tavaly 11 200 dolgozót, az ellenőrzött munkavállalók több mint 17 százalékát foglalkoztatták feketén. Ez 2011 óta a legmagasabb találati arány, hiszen 9 éve még csak 7 százalék volt a bejelentés nélküli munkavégzésen kapott dolgozók aránya.  

Felpuhított szankció a feketefoglalkoztatásért

A javaslat szerint a feketefoglalkoztatáson kapott munkáltató köteles lesz visszamenőlegesen egy hónapra bejelenteni a minimálbér erejéig az érintett dolgozót az adóhivatalnál. Ez a munkavállalók számára kedvezőbb helyzetet teremt az eddigieknél, ugyanakkor volt már ennél keményebb kormányzati javaslat is. A kormánytöbbség által végül elvetett tavaly év végi indítvány még az adott munkabér kétszeresét, de legalább a minimálbér négyszeresét szabta volna ki büntetésül a feketefoglalkoztatáson kapott munkáltatókra.

Sokan fáznak otthon

M. I.
Publikálás dátuma
2020.11.17. 21:13
A kép illusztráció
Fotó: Béres Márton / Népszava
Magyarországon minden hatodik ember él olyan lakásban, amit anyagi okokból nem tudnak megfelelően felfűteni. A megoldás a szigetelés lehet, ami viszont jelentős támogatásokat igényelne.
A magyar lakosság 15 százaléka anyagi okokból nem képes a lakását megfelelő hőmérsékletre felfűteni – derül ki a Knauf Insulation nevű szigetelőgyártó és a Habitat for Humanity Magyarország nevű civil szervezet keddi közleményéből. Ez Európában a hatodik legrosszabb arány. Ebbe az értékbe a szakszerűtlen fűtéssel a levegőt különösen szennyező háztartások bele se tartoznak. A fogyasztók 18 százaléka jelentős közüzemi tartozást görget maga előtt. Ez a kontinensen a legkedvezőtlenebb érték. Szakértők azt a háztartást nevezik energiaszegénynek, ahol a rezsiszámlák befizetése után megmaradó jövedelem nem éri el a medián 60 százalékát. A jelenség főképp, de nem kizárólag a szegényebb családokat érinti - állapította meg egymástól függetlenül is a cég és a civil szervezet. Ráadásul egy sötét, vizesedő, hiányos, rossz nyílászárókkal ellátott, szigeteletlen lakás világítása és fűtése energiapazarlóbb és drágább. Ez nem csak a rezsiköltségre vagy a család kényelmére hat, de ronthatja az ott élők egészségi állapotát, iskolai-munkahelyi teljesítményét is. Szakembereik megoldásként a szakszerű szigetelést és az energiahatékony felújítások támogatását javasolják. Ezzel a lakásrezsi akár meg is felezhető. Az energiahatékonysági felújítások támogatását leginkább a rászorulók igénylik és az ő lakásaik felújításával takarítható meg a legtöbb energia is – idézik Aszódy Tamást, a Knauf Insulation Kft. ügyvezetőjét. A megfelelő szigetelés néhány éven belül visszahozza árát – tette hozzá.

EU-szinten is komolyak a problémák

Az Unió tagállamaiban 52 millióan nem képesek felfűteni lakásukat megfelelően. 87 millióan rossz minőségű otthonban élnek. 162 millió uniós polgárt sújt a magas rezsi. 41 millióan folyamatosan tartoznak energiaszolgáltatóiknak.

Ezer milliárdos pénzpumpa az MNB-től

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.11.17. 17:49

Fotó: Népszava
Nem látni a válság végét, ezért a jegybank duplájára növelte kötvényvásárlási programját és tovább vásárolja az államadósságot is.
A világgazdasági folyamatokat, így a magyar gazdaságét is változatlanul leginkább a koronavírus-járvány fejleményei és az oltóanyag fejlesztésével kapcsolatos hírek alakítják - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának (MT) keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében. A jegybank a monetáris kondíciókhoz nem nyúlt. Továbbra is 0,6 százalék az alapkamat, vagyis az MNB döntéshozói nem változtattak a kamatszinten, ami megfelel az elemzői várakozásoknak – kommentálta a jegybank keddi döntését Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A jegybank, nincs lépéskényszerben, hisz a forint euróhoz mért árfolyama a 360 forint körüli szinten mozog, ez pedig az eddigi kommunikáció alapján az MNB-nek megfelelő szintet jelent és az infláció is a lassulás jeleit mutatja – tette hozzá. A K&H Bank vezető elemzője azt is elmondta, a decemberben megjelenő infláció jelentés lesz a következő időszak szempontjából lényeges, ebben jelenik majd meg az MNB legfrissebb makrogazdasági prognózisa. Érdemi változás nem várható a monetáris politikában, de finomhangolásra sor kerülhet a decemberi jegybanki előrejelzés alapján. A legfontosabb reálgazdasági döntése az MT-nek az volt, hogy a NHP Hajrának keresztelt kötvényvásárlási programját megduplázta, így azt a jelenlegi ezer milliárd forintról 2000 milliárdra emelte fel. Vagyis az MNB kész újabb ezer milliárd forintot pumpálni magyar cégekbe, annak érdekében, hogy azok beruházásait, működését, likviditást támogassa. A jegybank szerint a járvány második hullámának hatására 2020 negyedik negyedévében a gazdaság helyreállása némileg megtorpan, majd 2021-ben folytatódik a növekedés. Az MNB szeptemberi előrejelzése szerint 2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1–6,8 százalék közötti mértékben zsugorodik, amit 2021-ben 4,4–6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet. Az MNB egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan globális piaci környezet az inflációs kockázatok emelkedését okozza – szögezte le a jegyzőkönyv.  A jegybank 2020. májusa óta több mint 700 milliárd forintnyi államkötvényt vásárolt, ezzel segítette az államadósság finanszírozását és a piaci folyamatokat stabilizálásátA Monetáris Tanács ezt a lépést a sikeresnek ítélte, és folytatják az államkötvények vásárlását, azaz tartós piaci jelenlétre rendezkednek be az állampapírpiacon. A kormány rá is szorul az MNB piacstabilizáló tevékenységére, ugyanis az pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás hiánya 2020 harmadik negyedévével záruló egy évben a GDP -5,4 százalékát tette ki (-2565 milliárd forintot), vagyis ennyire rúgott a 12 havi államháztartási hiány. Az államháztartás bruttó adóssága a GDP 72,1 százalékát, 34147 milliárd forintot ért el 2020 harmadik negyedévének végén. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 73,8 százaléka volt (34977 milliárd forint), s ezt a mutatót tekinti az Eurostat a mérvadónak. Tavaly decemberben a teljes államadósság a GDP 65,7 százaléka volt, vagyis a koronavírus- válság kilenc hónapja alatt az adósságmutató a GDP 8,4 százalékával emelkedett.   

A Monetáris Tanács tagja lett a miniszterelnöki tanácsadó

Országgyűlés gazdasági bizottsága keddi ülésén elfogadta Gottfried Péter jelölését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsába, miután Báger Gusztáv december 31-ével lemondott a mandátumáról. Az MT a jegybank legfontosabb döntéshozó szervezete, épp ezért a Fidesz által írt jegybaktörvény is kimondja még, hogy „a Monetáris Tanács tagjává az a magyar állampolgár nevezhető ki, illetve választható, aki monetáris, pénzügyi vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.” Gottfried Péter 1978-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, előbb a külkereskedelemben dolgozott, majd a rendszerváltást követően több kormány alatt is tekintélyes diplomáciai karriert futott be. 1995 és 2010 között  az aktuális  kormányok uniós szakértője volt, a végén már államtitkári szinten. 2010-től a Miniszterelnökség munkatársa, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója. Gottfried bizottsági meghallgatásán elmondta, jelölése annak is szól, hogy miként lehet az uniós és nemzetközi gazdasági területeken szerzett tapasztalatait hasznosítani a magyar monetáris politika alakításában.