Trump visszavonulót fúj Afganisztánból

A NATO-főtitkár azonban arra figyelmeztet, hogy komoly ára lehet az elhamarkodott csapatkivonásnak.

Kritikus időszakban, éppen az elakadt béketárgyalások közepette csökkentené Afganisztánban az amerikai katonai jelenlétet Donald Trump. A távozó elnök még a 2016-os kampányában ígérte meg a tengerentúli konfliktusokba belefáradt szavazóknak, hogy le fogja zárja a “végtelen háborúkat.” Hivatalba lépésekor kormányának tagjai és tanácsadói azonban ráébresztették arra, hogy rendkívül összetett kérdésről van szó, és az Egyesült Államok érdeke is, hogy biztosítsák más országok, például Afganisztán stabilitását. Trump eleinte belátta ezt, de nem tett le az afganisztáni kivonulásról: diplomatáin keresztül februárban békét kötött az ország iszlamizációjáért küzdő tálibokkal. Az egyezség elvileg a nemzeti érdekeknek is megfelel, hiszen a fokozatos amerikai csapatkivonásért cserébe arra kötelezi a szélsőségeseket, hogy szakítsák meg a kapcsolatukat az al-Kaida terrorszervezettel és ne engedjék, hogy az Egyesült Államokat fenyegető terroristák teret nyerjenek Afganisztánban. Csakhogy a tálibok mindeddig nem hajtották végre megállapodás rájuk eső részét, a Trump-adminisztráció mégis folyamatosan szállította haza az egységeket az országból, sőt, az elnök túl is akarta teljesíteni a vállalásokat. A kampányhajrában azt is beharangozta, hogy az összes, Afganisztánban állomásozó katonát hazahozza - ehhez képest még talán meglepő is lehet az, hogy sajtóhírek szerint nem teljes kivonulásra készül, hanem a jelenlegi 4500-ról mindössze 2500 főre csökkentené a kontingens méretét, még Joe Biden január 20-i beiktatása előtt.

Trump közeléből mostanra azonban már eltűntek azok a tisztségviselők, akik az ilyen döntések előtt képesek voltak jobb belátásra bírni őt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár távolról próbált hatni Trumpra; a diplomata kedden azt hangsúlyozta, hogy a szövetség minden tagja szeretné elhagyni Afganisztánt, de komoly ára lehet annak, ha túl korán vagy nem koordináltan távoznak. Stoltenberg szerint fennáll annak a kockázata, hogy a közép-ázsiai ország újra nemzetközi terroristák terepe lesz, akik itt készíthetik elő a NATO-tagállamok elleni támadásaikat, sőt, akár az Iszlám Állam is újraéleszheti majd önkényesen kikiáltott kalifátusát.

A csapatkivonásról szóló hírek még azt a republikánus pártvezetést is kritikára késztették, ami egyébként kerüli a Trumppal szembeni konfrontációt és még akkor is támogatják őt, amikor az elnökválasztás tisztaságával, az amerikai demokratikus rendszerrel szemben igyekszik kételyeket ébreszteni. Mitch McConnell, a szenátusi frakcióvezető bírálatát ügyesen becsomagolta: felszólalását az elnök terrorellenes törekvéseinek dicséretével, azaz a szokásos hízelgéssel kezdte, majd rátért a lényegre: “az amerikai erők hirtelen kivonása Afganisztánból sértené szövetségeseink érdekeit, és örömet okozna azoknak, akik bántani akarnak minket” - fogalmazott. McConnell arra figyelmeztetett, hogy a katonák elhamarkodott hazahívása valószínűleg még a Barack Obama által 2011-ben levezényelt iraki kivonulásnál is katasztrófálisabb következményekkel járna, és inkább a vietnámi háború végén történt, megalázó saigoni távozásra hasonlítana. “Ezzel magukra hagynánk afganisztáni partnereinket” - összegezte a problémát a republikánus vezető.

Az afgán kormányt kifejezetten érzékenyen érintené az amerikai csapatkivonás, hiszen már a szeptemberi induláskor megfeneklettek a tálibokkal folytatott dohai béketárgyalások, a delegáltak még egy tűzszünetről sem tudtak megegyezni, miközben az iszlamisták napi szinten véres támadásokat intéznek a biztonsági erők ellen. Az egyezkedést részben az amerikai elnökválasztást megelőző várakozások hátráltatták. A kabuli vezetés abban bízhatott, hogy Biden győzelme megerősíti tárgyalási pozíciójukat, hiszen a kormányváltást követően Washington vélhetően számon kérné a tálibokon a februári békemegállapodásban foglaltak megszegését. Trump tervezett csapatkivonása azonban gyengítené az afgán kormányt, illetve aláásná a békefolyamatot és rontana az Egyesült Államok nemzetközi megítélésén, elvégre mind az Afganisztánba katonákat küldő szövetségesek, mind a kabuli kormány úgy érezhetik, hogy Washington cserben hagyta őket. A CNN értesülései szerint a távozó elnök azért váltotta le múlt héten Mark Esper védelmi minisztert, mert egy feljegyzésben hívta fel a figyelmet a lépés kockázataira. A tárca irányítását Christopher C. Miller vette át, aki várhatóan kérdés nélkül követi majd a Fehér Házból érkező utasításokat. Minden adott tehát Trump számára ahhoz, hogy drasztikusan csökkentse az amerikai afganisztáni katonai jelenlétet, komoly fejfájást okozva ezzel mind az Egyesült Államok szövetségeseinek, mind pedig a leendő Biden-adminisztrációnak.