Mike Pompeo amerikai külügyminiszter éppen hét európai és közel-keleti országot érintő körúton van, miközben kiderült, hogy a múlt héten Trump le akarta bombázni Irán fő nukleáris létesítményét. Csütörtökön az Ovális Irodában Mike Pence alelnök, Mark Milley vezérkari főnök és Pompeo is jelen volt, amint a vezető tanácsadók elmagyarázták az Egyesült Államok elnökének, mivel járna a natanzi atomipari központ elleni légitámadás: valószínűleg hatalmas regionális háborúval. Irán a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint most tizenkétszer annyi dúsított urániummal rendelkezik, mint 2018-ban, amikor Trump felrúgta a még Obama elnöksége idején született korlátozási megállapodást.
Ha ez nem hatott volna elég kijózanítóan, a 97 esztendős republikánus külpolitikai legenda Henry Kissinger is megszólalt. Szerinte a világ az I. világháborúhoz hasonló, de a modern haditechnika miatt sokkal pusztítóbb katasztrófa felé sodródik, amit csak a Kínával való együttműködéshez való visszatéréssel lehet elhárítani. A koronavírus-járványról is azt mondta, hogy azt csak globális kooperációval lehet leküzdeni. Vagyis egyszerre Trump három világméretű kudarcáról szólnak a hírek.
Joe Bidennel új világ jön. Örülnek ennek vagy sem, a vezető politikusoknak mindenhol fel kell készülniük a nemzetközi kapcsolatok következő fejezetére, amely már meg is kezdődött, amikor a megválasztott elnök felvette a kapcsolatot jövendőbeli legfontosabb partnereivel és megindult a kávézaccból való jóslás. Amint Joe Biden közölte, hogy telefonon beszélt Emmanuel Macronnal és Angela Merkellel, egyesek úgy vélték, már annak is jelentősége van, hogy elsőként nem a német kancellárt, hanem a francia elnököt említette. Ez valószínűtlen ugyan, de az tény, hogy a jövőben többet működik majd együtt Macronnal, Merkel ugyanis a 2021-es német parlamenti választás után lelép a politika színpadáról.
Macron a kezdet kezdetén igyekezett jó viszonyt kialakítani Trumppal, még hízelgett is az amerikai elnöknek, de világlátásuk között olyan mély volt a szakadék, hogy a jó kapcsolat csak ideig-óráig volt fenntartható. A francia elnök aggódva szemlélte, hogy Trump ellenfélként tekint Európára és semmibe vette a transzatlanti kapcsolatokat, illetve a NATO-t. Macron ezért is fogalmazott úgy, hogy agyhalott állapotba került az észak-atlanti szövetség. Hírek szerint a francia diplomaták is egyre idegenebbül mozogtak az Egyesült Államokban, a Trump-féle adminisztráció nem barátokként tekintett rájuk. Mint a Journal du Dimanche megjegyezte, ebben az értelemben Biden elnökségével visszatér az élet a régi kerékvágásba - már csak amiatt is, mert több olyan személyiség kerül ismét a tűz közelébe az Egyesült Államokban, akik Barack Obama elnöksége alatt szívesen látott vendégnek számítottak Párizsban.
Németország számára rendkívül fontos volt, hogy Joe Biden nyerje meg az amerikai elnökválasztást. Az Európai Unió vezető erejeként Berlin így újra számíthat régi szövetségesére a világpolitikai konfliktusokban, például az Oroszországgal vagy Kínával szembeni fellépésben és az Iránnal kapcsolatos politikában.
Az a tény, hogy a demokráciát sokra tartó vezetője lesz az Egyesült Államoknak, az európai populistákkal szemben is fontos ütőkártya. Trump ráadásul teljesen kiszámíthatatlan volt, folyamatosan azzal fenyegette Németországot, hogy vámot vet ki az európai gépkocsikra, ami súlyos veszélyt jelentett a német gazdaságra. Összességében elmondható: Biden megválasztása további erőt ad a Berlin-Párizs tengelynek.
Visszavonják Orbán engedélyét
Joe Biden elnöksége alatt a magyar és a lengyel kormányon is növekedni fog a nyomás, hogy javítsanak a demokrácia helyzetén, különösen, ha konfrontálódnak az új washingtoni adminisztrációval - erről beszélt lapunknak Zgut Edit politológus, a Varsói Egyetem Európáért Központjának vendégelőadója, a Lengyel Tudományos Akadémia doktorandusz kutatója.
Mennyire tudták megtalálni a közös hangot a Visegrádi Négyek a Trump adminisztrációval?
Az "Amerika az első" elve átalakította a rendszer alapját képező hatalmi struktúrát: a globális együttműködésre való törekvés helyett az USA újra a nemzetállamok fölötti befolyásért, piacokért és biztonságért folytatott vetélkedést tartotta szem előtt. Erre mondta Orbán Viktor, hogy „a legmagasabb világi helyről” érkező engedéllyel minden nemzetnek, köztük Magyarországnak is joga van ahhoz, hogy “saját magát tegye az első helyre”. A magyar vezetés idegengyűlölő, nativista, populista politikája miatt értékalapon is szimpatizált Trumppal. A praktikus előny pedig az volt, hogy Washington nem emelt hangot a demokrácia és jogállamiság leromlása miatt - bár elsősorban ez is inkább csak Magyarország esetében sikkadt el teljesen David Cornstein nagykövet érkezésével. Trump varsói követe, Georgette Morsbacher többször is szóvá tette például az amerikai érdekeltségbe tartozó média kormányzati vegzálását. A magyar és a lengyel kormánnyal ellentétben a szlovák és a cseh nem volt érdekelt Trump győzelmében, hiszen őket rosszul érintette a kereskedelmi háborúja. A szlovák gazdaság különösen ki volt téve ennek, hiszen az Egyesült Államokba irányuló autók és alkatrészek exportja adja a GDP 1,7 százalékát.
Mi változhat Joe Bidennel?
A multilateralizmushoz való visszatérés egyben azt is jelentené, hogy Orbán Viktor
és Jaroslaw Kaczynski nem tudja a washingtoni kétoldalú kapcsolatok mögé bújva tompítani az Európai Unió jogállamisági bírálatait. Sőt, azzal kell számolniuk, hogy az EU Amerika bevonására törekszik majd a vitás kérdések rendezésében. Az Európai Néppárt (EPP) egy részének is kínos lenne, ha Magyarországot például nem hívnák meg a Biden által meghirdetett globális demokrácia fórumra.
Mit kezdhet Biden az olyan NATO-szövetségesekkel, amelyek kormányait a demokrácia felszámolásával vádolják?
A megválasztott elnök korábban bírálta a magyar és a lengyel vezetést, és elkötelezett a demokratikus értékek globális védelmére, illetve a transzatlanti kapcsolatok erősítésére. Ezzel együtt nem számítok sokkterápiára: a COVID okozta gazdasági és politikai válság, a globális konfliktusok mellett aligha lesz prioritás Kelet-Közép-Európa. Ez persze nem jelenti azt hogy ne fektetnének nagyobb hangsúlyt például az orosz és a kínai befolyással is összefüggő, rendszerszintű magyar korrupcióra. Közvetett nyomást gyakorolhat például Németországon, vagy akár a befektetési megállapodásokon keresztül is annak függvényében, hogy például a magyar kormány mennyire konfrontatív politikát folytat majd. Biden bizonnyal értékelni fogja Varsó közreműködését a NATO keleti szárnyának védelmében, viszont Lengyelország megszűnik majd Washington különleges partnere lenni. Részben éppen abból eredően, hogy Biden helyre akarja majd állítani az EU-val való megtépázott kapcsolatokat.
A Trump-adminisztráció hol puha, hol keménykedő Oroszország-politikát folytatott, Biden viszont következetesen kritikus hozzáállást ígér. Befolyásolhatja ez a Moszkvával merőben más kapcsolatot ápoló magyar és lengyel kormány együttműködését?
A magyar-lengyel véd- és dacszövetséget továbbra sem az Oroszországhoz fűződő viszony fogja meghatározni: a különbségek eddig is hatalmasak voltak és ez az amerikai paradigmaváltással sem fog változni. Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski euroszkeptikus populista “ellenforradalma” többek közt azon a hamis antiimperialista elméleten nyugszik, hogy Brüsszel és a “hazaáruló ellenzék” együtt akarja kulturális és gazdasági értelemben gyarmatositani a "tiszta lelkű, keresztény" magyar és lengyel népet. Ezzel az összeesküvés-elmélettel védekeznek a jogállamisággal kapcsolatos európai bírálatok ellen is. - Rostoványi András
