Előfizetés

A legpesszimistább becsléseknél is gyorsabban olvadhat Grönland három gleccsere (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.18. 11:52

Fotó: IAN JOUGHIN / AFP
Akár négyszer nagyobb is lehet a legnagyobb, 1,3 méteres tengerszintemelésre képes gleccserek jégvesztesége, mint amennyire korábban számítottak.
Az eddigi legpesszimistább előrejelzéseknél is gyorsabban olvadhat Grönland három legnagyobb gleccsere, amely elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy 1,3 méterrel emelje a világ tengereinek szintjét – véli egy dán-brit kutatócsoport.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a kutatócsoport történelmi felvételeket és más adatok seregét használta ahhoz, hogy kiszámítsa, mennyi jeget veszített a Jakobshavn Isbrae, a Kangerlussuaq és a Helheim gleccser a 20. században.
A kutatók kimutatták, hogy a Jakobshavn Isbrae több mint 1,5 trillió tonna jeget veszített 1880 és 2012 között, míg a Kangerlussuaq és a Helheim 1,4 trilliót, illetve 31 milliárdot 1900 és 2012 között. A jégolvadás több mint nyolc milliméterrel növelte globálisan a tengerek szintjét – írták a kutatók.
Shfaqat Abbas Khan, a dán Műszaki Egyetem kutatója elmondta, hogy a műholdas megfigyelések előtti időkben készült fényképek voltak a kutatók egyik eszközei, amelyek segítettek a múlt század jégveszteségének a megállapításában. „A 19. és 20. századi történelmi mérések fontos információkat tartalmazhatnak, amelyek jelentősen javítják az előrejelzéseket” – magyarázta az AFP francia hírügynökségnek.
2000-ig a tengerszintek emelkedését az olvadó glecsserek és az óceánok melegedő vízének tágulása okozta. Az elmúlt két évtizedben azonban a világ legnagyobb jégmezői, a grönlandi és az antarktiszi vált a tengerszint-emelkedés legnagyobb forrásává.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) kutatóinak előrejelzése szerint 2100-ra mintegy 30-110 centiméterrel emelkedhet a tengerszint az üvegházhatású gázok kibocsátásától függően. Az IPCC kibocsátási forgatókönyve szerint ha semmit nem teszünk a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért a 21. században, akkor a globális hőmérséklet több mint 3 Celsius-fokkal növekszik az iparosodás előtti időszakhoz képest.
Ez alapján a három gleccser olvadása 9,1-14,9 milliméterrel emelné a tengerszintet. A brit és a dán kutatók tanulmányukban felhívták a figyelmet arra, hogy ez a hőmérsékletnövekedés négyszerese a 20. századiénak, amikor a három gleccser már nyolc milliméterrel növelte a tengerek szintjét. 
„Alábecsülték a legpesszimistább forgatókönyvet. A jégveszteség háromszor-négyszer nagyobb lehet a korábban becsültnél a három gleccser esetében”

– mondta Khan.

A Nature című tudományos folyóiratban szeptemberben közzétett tanulmány készítői arra a megállapításra jutottak, hogy az üvegházhatású gázok folytatódó kibocsátása miatt, az Antarktisz és Grönland jégpáncéljának olvadásával csaknem 40 centiméterrel nőhet meg a világ tengereinek szintje az évszázad végéig.

Kardszárnyú delfinek zavarhatták el a fehér cápákat Fokváros vizeiből

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.18. 10:56

Fotó: RODGER BOSCH / AFP
Valószínűleg a gyilkos bálnák támadásai miatt tűntek el a turisztikai szempontból is fontos fehér cápák a Vals-öbölből.
Valószínűleg kardszárnyú delfinek támadásai miatt tűntek el a fehér cápák Fokváros vizeiből – állapította meg egy kilenctagú nemzetközi szakértői bizottság.
A Fokföldi-félszigettől keletre elterülő Vals-öböl a két tonnát is nyomó, akár ötméteresre is megnövő fehér cápákról híres. Noha 2010 és 2016 között a partok közelében lévő cápafigyelő pontokon évente átlagosan 205 észlelés történt, később több mint két év alatt egyet sem láttak.
Több elmélet született arról, hogy a fehér cápák miért távozhattak a környékről, voltak, akik szerint a klímaváltozás, mások szerint táplálékaik túlhalászata miatt, azonban eltűnésük egybeesett két kardszárnyú delfin (más néven orka vagy gyilkos bálna) öbölbe érkezésével. Ezek a ragadozók cápákra vadásznak, gyakran csak a májukat eszik meg. Az orkák akár 5,4 tonnásra is megnőhetnek, átlagos hosszuk 5-7 méter.
2017-ben öt fehér cápa maradványait találták meg a közeli Gaansbaiban, orkák végeztek velük. Egy másik cápa tetemét idén találták meg a tengerparton, ezt is hasonlóképpen ölték meg a kardszárnyú delfinek, és „az áldozatok száma sokkal nagyobb lehet” – mondta el a jelentés bemutatásakor Alison Kock tengerbiológus, a bizottság egyik tagja.
A kormány által márciusban megbízott panel kedden kiadott jelentésében megállapította, hogy a fehér cápák eltűnése „valószínűleg a kardszárnyú delfinek közelmúltbeli megjelenése és támadásai számlájára írható, nem a halászat áll a hátterében”. A jelentésben megemlítették, hogy „turisztikai szempontból is veszteség a fehér cápák távozása”. A cápák megfigyelése hajókról és víz alatti ketrecekből az egyik fő turistalátványosság volt Fokvárosban.
Szakértők szerint mintegy 1250 cápafaj létezik, többségük már védett. Dél-Afrikában a cápafajok 14 százaléka veszélyeztetett – mondta Barbara Creecy környezetvédelmi miniszter.

Több településen is rossz a levegő

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.18. 10:56

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Budapesten viszont elfogadható szinten van a szállópor-tartalom.
Nyíregyházán, Miskolcon, Sajószentpéteren, Kazincbarcikán és Putnokon is egészségtelennek minősítették a levegőt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdai adatai szerint. 
Vác, Salgótarján, Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Pécs és Győr levegőminősége kifogásolt. 
A többi mérőállomással rendelkező településen - köztük Budapesten - jelenleg elfogadható a szállópor-tartalom által befolyásolt levegőminőség.
A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz. Az első kategória az elfogadható, a második a kifogásolt, a harmadik az egészségtelen és a negyedik a veszélyes minősítés.
Az NNK korábban arra figyelmeztetett: rossz levegőminőség esetén a gyermekeknél, az időseknél, a krónikus légzőszervi, illetve a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél, valamint a várandós kismamáknál enyhe légzőszervi tünetek, például köhögés, légúti irritáció jelentkezhet, illetve meglévő tüneteik súlyosbodhatnak.