Napi néhány kattintással segíthetünk a kutatóknak

A koronavírus terjedésének nyomon követéséhez és előre jelzéséhez nagy segítség ad az az egyszerű kérdőív, amelynek gyakori kitöltését kérik a Szegedi Tudományegyetem kutatói.

A vírusterjedés szimulációja még a mai nagy kapacitású számítógépeknek is nehéz feladat, mivel kapcsolati hálózataink kiterjedtek, bonyolultak, ráadásul időben – nem kis mértékben épp a vírusvédelmi intézkedések miatt – igencsak változók. A hagyományos szimulációkban oly gyakran használt népszámlálási adatokra ezért éppen ezekben az igazán éles helyzetekben nem igazán lehet támaszkodni – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói által készített Magyar Adatszolgáltató Kérdőív (MASZK), mint azt Karsai Márton, a Central European University Hálózat- és Adattudományi Tanszékének egyetemi docense előadásában elmondta, egyfajta „gördülő népszámlálásként” naprakész adatokat szolgáltat a társadalom működéséről, kapcsolatrendszereiről – különös tekintettel a fertőzés terjedésével kapcsolatos információkra. A „Mennyire lelkiismeretesen hordunk maszkot? Hány emberrel találkozunk naponta? Milyen messzire vezetnek a jellemző utazásaink?” és az ehhez hasonló kérdésekre adott válaszok lehetővé teszik a vírusterjedési modellek valós körülményekhez való igazítását, és az előrejelzések segíthetik a megfelelő intézkedések kiválasztását is.

Az ide kattintva elérhető kérdőívet március 23-a óta több mint 220 ezren töltöttek ki. A kutatók szerint

A közlemény szerint mivel aggályos lehet, hogy egy interneten, önkéntesen kitöltött kérdőív mennyire reprezentálja a társadalom valós helyzetét, a kutatók minden hónapban egy reprezentatív, telefonos közvélemény-kutatásban is felteszik a MASZK kérdéseit, és az itt kapott válaszok szerint súlyozzák az interneten beérkezett, sokkal nagyobb adattömeget.

Az eddigi eredményekből, mint azt Karsai Márton az alább elérhető előadásában elmondta, világosan látszik, hogy a tavaszi szigorú korlátozó intézkedések annyira lecsökkentették a társas kapcsolatok számát, hogy igazából nem is alakult ki Magyarországon első hulláma a járványnak. A kutató által bemutatott grafikonból az is látszik, hogy a társas kapcsolatok igazán ősz elején, a szabadságok végével és az iskolakezdéssel emelkedtek meg, és mostanra, a szigorúbb intézkedések hatására kezdtek ismét csökkenni.