Ezreknél csak haláluk után derült ki a tüdőrákos megbetegedés

Magyarországon évente mintegy 2000-2500 ember esetében csak a halála után diagnosztizálják, hogy tüdőrákban szenvedett – derült ki egy friss felmérésből. Szűréssel sokak élete megmenthető lenne, de az alacsony dózisú CT-vizsgálat nem érhető el mindenki számára.

Magyarországon a statisztikák szerint a halálesetek 21-24 százalékát daganatos megbetegedések okozzák, amelyek listáján a tüdőrák áll az első helyen. Évente 8500-8700 áldozattal, 10 ezer körüli új esetszámmal. Ez az egyik legagresszívebb ráktípus, de időben történő felismeréssel kiugró mértékben javulnak a betegek túlélési esélyei. Ehhez azonban elengedhetetlen a szűrés, amivel kapcsolatban még jócskán lenne hová fejlődnünk. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság és az MSD legfrissebb kutatása kutatás szerint ugyanis Magyarországon évente mintegy 2000-2500 emberről csak a halála után derül ki, hogy tüdőrákban szenvedett. A HeLP3 kutatás adatai szerint ezek az esetek az összes tüdődaganatos halálozás 20-30 százalékát teszik ki. Korábban lapunk is megírta: a tüdőrák ezrek életét követeli, mégis, egyáltalán nincs országos szűrőprogram. A nemzetközi vizsgálatok szerint alacsony dózisú CT-vizsgálattal kiszűrhető lenne a daganat, de erre csak a rizikócsoportba tartozó betegeket küldik a háziorvosok. A sima tüdőszűrés pedig önmagában nem alkalmas a korai stádiumú tüdőrák felfedezésére.

A betegek harmadánál fedezik fel korai szakaszban

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2014-ben elkezdett programban elérhető az alacsony dózisú CT-szűrés, de csak korlátozott létszámban. A betegség korai felismeréséhez óriási szükség volna a szűrőprogramok kiterjesztésére, mert jelenleg még így is csak a betegek harmadánál fedezik fel korai szakaszban a tüdőrákot – hívják fel a figyelmet a közleményben. Pedig a statisztikák azt bizonyítják, hogy a szűrővizsgálatok kiterjesztésével, az új kezelések elérhetővé tételével eredményesebben lehet felvenni a harcot a tüdőrákkal.

„A tüdőrák kialakulásában szerepet játszó rizikó faktorok - többek közt a dohányzás - visszaszorítására irányuló kormányzati erőfeszítések eredményeit már tapasztaljuk, így bizakodóan tekintünk a jövőbe. Azonban annak érdekében, hogy igazán átütő javulást lehessen elérni holisztikus gondolkodásra van szükség, mely magában foglalja az edukációt, szűréseket, diagnosztikát és az innovatív kezelésekhez való hozzáférés bővítését is”– hívja fel a figyelmet dr. Bogos Krisztina, a Lélek-zet Egyesület alapító tagja, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciójának elnöke a lapunknak küldött közleményben.

Esély egy újabb évre

A közleményben arra is kitértek: a korai szakaszban a tüdőben lévő tumor még kisebb kiterjedésű, áttéteket még nem képez, így műtéti úton eltávolítható lehet. Egy ilyen beavatkozáson átesett beteg a társaság kutatása szerint az összes tüdőrákban szenvedő körében mért átlaghoz képest jóval nagyobb, 54-64 százalék közötti eséllyel megéli a következő öt évet. A késői stádiumban diagnosztizált tüdőrákosok fele legfeljebb egy évig bírja a küzdelmet a betegséggel. 100-ból kevesebb, mint huszan élik meg az öt évet, bár a hagyományos kezeléseket megkapják.

Az innovatív gyógymódok, köztük az immuno-onkológiai terápiák alkalmazása jelentősen növeli a betegek túlélési esélyeit, és egyben javítja életminőségüket. Ezek a terápiák azonban a tüdődaganatos betegek esetében jelenleg többségében egyedi méltányossági kérelem pozitív elbírálását követően alkalmazhatók csupán. Bogos Krisztina szerint ha az immuno-onkológiai terápiák TB finanszírozottak lennének, az az erre alkalmas betegkör számára komoly segítséget jelentene.