Előfizetés

Orvosok jogállása: halasztást kértek a tárcától

D. A.
Publikálás dátuma
2020.11.19. 06:40

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu / MTI
Az érdekvédők szerint az új jogviszony - amelyet a tervek szerint januártól vezetnének be az állami egészségügyben - súlyosan korlátozná a munkavállalók egyéni, valamint kollektív jogait.
Az új szolgálati jogviszonyról szóló szabályozás életbeléptetésének elhalasztását kérték szerdán az egészségügyi szakmai képviseletek a humán tárcánál tartott érdekegyeztető megbeszélésen. Az egyeztetésen Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és Latorczai Csaba közigazgatási államtitkár képviselte a kormányt.
Az érdekvédők szerint az új jogviszony - amelyet a tervek szerint januártól vezetnének be az állami egészségügyben - súlyosan korlátozná a munkavállalók egyéni, valamint kollektív jogait. A legtöbb kifogás a kirendelési szabályokat, a másod- és mellékállások engedélyezését, valamint a képviseleti jogok korlátozását érinti. A jogalkotó elképzelése szerint a következő hat hétben kellene minden egészségügyi dolgozónak döntenie arról, hogy vállalja-e az új feltételeket vagy elhagyja az ágazatot. Az érdekvédők azért is kérték a halasztást, mert a jelenlegi járványhelyzetet alkalmatlannak tartják arra, hogy a dolgozók tájékozott és higgadt döntést hozzanak. Az új munkaszerződésekkel kapcsolatos nyilatkozatokat kiosztani is nehéz, mert a gazdasági-műszaki területről is sokan betegek, karanténban vannak, a dolgozók egy részét pedig máshová vezényelték.
A több órás megbeszélés végén a kormány képviselői azt kérték, a szakmai képviseletek írják le a javaslataikat, és megígérték azt is, hogy egyeztetnek még. A szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtásának részletszabályait rögzítő kormányrendeleteknek – Kásler Miklós miniszter 18 ilyet ígért – november 18-ig kellett megjelenniük. Ezek közül csak egyet tettek közzé szerda estig, ez létrehozta az országos kórház főigazgató hivatalát. Ő lesz az állami egészségügyben dolgozó összes alkalmazott munkáltatója, kivéve azt a 40 intézményvezetőt, akinek a miniszter lesz a közvetlen főnöke. 

Csaknem száz áldozat egy nap alatt

 Kedden 4 290 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 156 949 főre nőtt a hazánkban beazonosított betegek száma. Kilencvenkilencen haltak meg, 7 499 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 581-en vannak lélegeztetőgépen. Müller Cecília országos tiszti főorvos tájékoztatása szerint a betegek negyede már nem az idősek közül, hanem a 40-49 évesek közül kerül ki, a 65 év felettiek aránya 5 százalék, a 14 év alattiaké pedig 4 százalék. A Blikk közben arról értesült, hogy a Korányi kórházba kirendelt szakdolgozók több mint 60 százalékának nem utalták el az 50 százalékos Covid-többletjuttatást, ami a nagyobb terhelés és a veszélyesebb munkakörülmények miatt járna nekik. 

Orbán ellenállása szétverheti a V4-ek közösségét is

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.11.19. 06:00

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Az Európai Parlament közleményt adott ki: nem puhítanak a jogállamiság EP által megfogalmazott feltételein.
„Nem tartom reálisnak, hogy a jogállamiság elvét teljesen kiiktassák az európai uniós pénzek felhasználásánál. Nem ez a megoldás” – szögezte le tegnap Ivan Korciok szlovák külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy a jogállamiság kérdésében Szlovákia álláspontja eltér Magyarországétól és Lengyelországétól. A pozsonyi diplomácia vezetője a TASR szlovák nemzeti hírügynökséghez eljuttatott állásfoglalásában közölte: magyar és lengyel kollégájához fordul annak érdekében, hogy a két ország ne blokkolja a 2021–2027-es EU-költségvetés és az újjáépítési alap elfogadását. Nemrég Maria Kolikova szlovák igazságügyi miniszter tiltakozott az ellen, hogy magyar kollégája, Varga Judit a visegrádi országok közös kezdeményezéseként mutatta be a Magyarország által szorgalmazott V4 + professzori hálózatot és junior programot, és ezzel visszaélt a„V4-ek márkával”. Kolíková kiemelte, hogy Pozsony szerint egyáltalán nincs szükség arra, hogy a V4-ek különálló jogállamisági értelmezést készítsenek, szerinte a demokratikus alapelveket egységesen alkalmazni kell mindenhol, függetlenül attól, hogy Európa melyik régiójáról van szó. A cseh diplomácia vezetője is hasonló álláspontra helyezkedett a magyar-lengyel vétó kérdésében. Tomas Petricek szerdán a Prágai Európai Csúcstalálkozó elnevezésű videokonferencián reményét fejezte ki, hogy az EU költségvetést és a helyreállítási alapot érintő vita „nem hátráltatja majd az európai pénzek kifizetését az egyes tagállamoknak”. Időközben az Európai Parlament kiadott egy közleményt, miszerint nem puhítanak a jogállamiság feltételein.

A cseh külügyminiszter úgy fogalmazott, az Európai Unió nemcsak az egyes tagállamok közötti tranzakciókról szól, hanem az értékekről és az elvekről is, amelyek egyike a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása. Arról is szól szerinte, hogyan ellenőrizzük a közpénzek felhasználását. Az összes tagállam adófizetőinek a pénzéről van szó, a jogállamiság tisztelete a pénzük védelmét is jelenti. Csehország a jogállamiság elvét az Európai Unió egyik alapértékének tartja. A cseh diplomácia vezetője hozzátette: „A helyzet azt mutatja, hogy nem mindig érthetünk egyet visegrádi partnereinkkel. Csehország számára a német elnökség által elért kompromisszum teljes mértékben elfogadható”. Petricek optimista a megoldást illetően, mert mint emlékeztetett, Magyarországnak és Lengyelországnak is szüksége van a koronavírus-járvány szociális és gazdasági következményeinek kezelését szolgáló alapra. Ugyanakkor Janez Jansa szlovén miniszterelnök szerdán kiállt az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot a jogállami kritériumok miatt megvétózó Orbán Viktor mellett. Jansa hangsúlyosan nem a magyar-lengyel, hanem a „magyar” vétó védelmében írt levelet az Európai Unió vezetőinek. A magyar miniszterelnököt nyíltan csodáló és követő szlovén politikus levelében azt állította, hogy ha nem oldódnak meg a költségvetés körüli viták, több tagország is követheti Nagy-Britanniát az unióból kivezető úton. Jansa levele azonban távolról sem a hivatalos szlovén álláspontot tükrözi, koalíciós partnerei is elhatárolódtak annak tartalmától. A koalíciós társ kereszténydemokrata Új Szlovénia Néppárt (NSi) elnöke közölte: Jansa magánvéleményt nyilvánított a kérdésben, a szlovén kormány nem csatlakozott hivatalosan vétózó magyar-lengyel pároshoz. Jansa egyébként választási győzelmét nagymértékben annak a médiabirodalomnak köszönheti, amelyet jórészt Fidesz-közeli cégek támogatásával építettek ki. Az ügyletet az Európai Parlament is gyanúsnak ítélte és vizsgálni fogja.

Orbánnak kontrázik Morawiecki

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.18. 22:08
Mateusz Morawieckit üdvözli Orbán Viktor ökölbe szorított kézzel, még szeptemberben Brüsszelben
Fotó: FRANCOIS LENOIR / AFP
A lengyel kormányfő szerint az EU használja „propagandista furkósbotként” a jogállamiságot.
Lengyelország elutasítja, hogy propagandista furkósbotként használják az Európai Unióban (EU) a jogállamiságot – hangsúlyozta szerdai parlamenti beszédében Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő jelezve: Varsó szükség esetén véglegesen is megvétózza az uniós költségvetést. Morawiecki az uniós állam- és kormányfők csütörtöki videoértekezletét megelőzően beszélt a szejmben. Hétfőn Magyarország és Lengyelország a nagyköveti szintű uniós tárgyaláson megvétózta az uniós költségvetési csomagot a források tervezett jogállamisághoz kötése miatt. – A tervezett mechanizmus ma Lengyelország, Magyarország, talán Szlovénia, illetve valamelyik más közép-európai ország ellen irányul, de néhány év múlva más államok ellen is használhatják – húzta alá Morawiecki. Kijelentette:
„Az európai oligarchia által irányított EU, amely ma a gyengébbeket bünteti és sarokba szorítja, az nem az az unió, amelybe Lengyelország annak idején belépett, és amelynek jövője lenne .”

Morawiecki szorgalmazta: az EU ne legyen a kettős mércék uniója, az egyenlők és egyenlőbbek közössége. Szerinte az EU fordulóponthoz érkezett, és széteséséhez vezethet, ha az unióban a jogállamiságot illetően önkényes előírásokat tartalmazó határozatok alapján döntenek. A kormányfő jelezte: amennyiben az uniós partnerek nem értik meg, hogy Varsó nem egyezik bele a tagállamok egyenlőtlen kezelésébe, Lengyelország véglegesen is megvétózza a költségvetési csomagot.  Mindezzel lényegében a lengyel miniszterelnök „kontrázott” magyar kollégájának. Orbán Viktor, mint azt a Népszava is megírta, migránsozással magyarázta a vétót, s úgy fogalmazott:
„Ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, aki beengedi a migránsokat a hazájába. Aki megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak.”