Előfizetés

Még várniuk kell a tanároknak a félmilliós jutalomra

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.11.20. 06:40
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Egyelőre senki nem kapta meg azt a bruttó 500 ezer forintos támogatást, amelyet Kásler Miklós miniszter még nyáron ígért meg a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusoknak – értesült lapunk.
A kormány augusztusban döntött arról, hogy egy uniós finanszírozású projekt keretében 400 hátrányos helyzetű településen 10 500 pedagógus és pedagógiai munkát segítő szakember kap egyszeri pluszjuttatást, amivel a koronavírus miatt tavasszal elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarend során végzett többletfeladatokat díjazzák. Az érintettek közül többen úgy tudták, novemberben kapják meg a támogatást, ám az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tájékoztatása alapján még várniuk kell. A szaktárca a Népszava megkeresésére közölte, a kifizetések két részletben, a tervek szerint decemberben és februárban valósulnak meg. Bár a pedagógusok, gyógypedagógusok, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak automatikusan részesei a projektnek, a részvétel önkéntes, bárki jelezhette, ha nem kívánt csatlakozni. Az Emmi tájékoztatása szerint a projektre eddig közel tízezer pedagógus jelentkezett. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korábban üdvözölte a döntést, ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a támogatás megosztó lehet, hiszen abból sokan kimaradnak. A PSZ továbbra is azt kéri a kormánytól, hogy minden, az idei év folyamán online oktatást végző pedagógusnak adjanak egyszeri, legalább 100 ezer forintos támogatást az otthonról végzett munka elősegítésére. Az előző félévben számos tanárnak saját költségen kellett új informatikai eszközöket, kiegészítőket vásárolnia, hogy a digitális távoktatás feltételeinek eleget tegyen. A járvány erősödésével újból egyre több helyen állnak át digitális oktatásra. A középiskolák már múlt szerdától így működnek. Tegnap 448 általános iskolai osztályban és 34 általános iskolában volt digitális tanrend. Rendkívüli szünetet 390 óvodában és 70 általános iskolában kellett elrendelni. Bár a kabinet Ausztriát tekinti mintának – ahol nemrég minden oktatási intézmény bezárásáról döntöttek –, az Emmi érdeklődésünkre azt írta, a rendszerszintű átállást a magyar kormány továbbra is szeretné elkerülni.

Sántítanak a kormány bevándorlási érvei

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.11.20. 06:20

Fotó: JOHN THYS / AFP
„Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, amely beengedi a migránsokat. Brüsszel évek óta azon dolgozik, hogy Európát bevándorlókontinenssé tegye. Mi, magyarok azonban erre már többször is nemet mondtunk. Nem kérünk Brüsszel bevándorláspárti politikájából” – így magyarázta az EU költségvetésének és segélycsomagjának megvétózását közleményében az Orbán-kabinet. Valójában a jogállamisági feltételek nem a bevándorlásról, hanem az ügyészség és a bíróságok függetlenségéről, a tájékoztatás szabadságáról, a mindenkire egyformán kötelező törvényekről, a korrupció visszaszorításáról és szankcionálásáról szólnak - de még ha a migráció lenne is a lényegük, ahogyan Orbán Viktor állítja, akkor is tény, hogy ami a migrációs mutatószámokat illeti, Magyarország az Orbán-kormány alatt kifejezetten befogadóvá vált. A kormány egyértelműen és visszatérően bevándorlókról, migránsokról ír, nem pedig menekültekről. A különbség jelentős: míg a háborús, politikai és gazdasági menekültek elé drótkerítést emeltek, addig – az üzletemberektől, vállalkozóktól kezdve a vendégmunkásokon át a letelepedési kötvénnyel érkező kétes múltú, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyekig – minden más migráns előtt szélesre tárták az ország kapuit. Olyannyira, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eurostat adatai kifejezetten bevándorláspártinak mutatják az Orbán-kormányzatot. Ha tehát – miként azt a kormány állítja – „Brüsszel” ténylegesen a bevándorlók befogadása alapján döntené el, hogy melyik EU-tagállam minősül jogállamnak, akkor Magyarország semmit sem kockáztat. A KSH adatai szerint 2010-ben – amikor Orbán Viktor ismét hatalomra jutott – 23,8 ezer volt a bevándorló külföldi állampolgárok száma. Ehhez képest tavaly már 55,2 ezer bevándorlót regisztráltak. Nem csak a bevándorlók száma, hanem az érkezők körének összetétele is jelentősen változott. Miközben például a Romániából érkezőké a harmadára csökkent, addig – a letelepedési kötvénybiznisz, a vendégmunkás-import és egyéb kormányzati lépések révén – az Ázsiából honosítottak számát a háromszorosára növelték. 2010-ben 4 ezer, tavaly pedig már több mint 12 ezer ázsiai származású ember telepedett le Magyarországon, ami megegyezik Balatonfüred város teljes lakosságával. Hasonló arányban emelkedett az Afrikából befogadottak száma is. A 2010 és 2020 között Afrikából érkezett bevándorlók száma összesen tavaly már túllépte a 10 ezer főt. Ukrajnából 2010-ben 1600-an, tavaly viszont már 21 ezren érkeztek – összesen ennyien élnek például Dunaharasztiban. Magyarország a méreteihez képest az Orbán-kormány időszakában a más kontinensekről, főként Ázsiából és Afrikából érkezők befogadása alapján az európai elitbe került. Az Eurostat adatai szerint évi átlagban 1000 lakosra vetítve valamivel kevesebben jönnek hozzánk, mint Németországba – ott 10,8 ez a mutató, nálunk 8,5 –, de sokkal többen, mint a magyar kormánypárti médiában bevándorlóországként lefestett Franciaországba (5,8), vagy Portugáliába (4,2). Ráadásul az említett statisztika csak a 2018-as adatokat tartalmazza, miközben idehaza 2019-ben tovább gyorsult a bevándorlás. Mint korábban megírtuk, Orbánék két intézkedéssel pörgették fel látványosan a Magyarországra irányuló betelepítést. Az egyik a letelepedési kötvények rendszere volt, amellyel négy év alatt 59 országból mintegy 20 ezren érkeztek 2013-tól, nagyrészt Kínából, Oroszországból, Iránból és Irakból. A Magyar Nemzet korábban arról írt: a program során nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül honosítottak között voltak terroristák, pénzmosók, emberkereskedők és más bűnözők is. A kötvénybizniszt a Transparency Magyarország egyik legnagyobb nemzetbiztonsági fenyegetésének nevezte. A másik kiskapu az elvileg munkavállalási céllal Magyarországra érkezők és családtagjainak betelepedését megkönnyítő csomag volt. Ennek részeként a kormány elkezdte hirdetni a lehetőséget harmadik, EU-n kívüli országokban több százmillió forintért, 119-re emelte a munkavállalási engedély nélkül a régióból (Ukrajnából, Szerbiából) betölthető szakmák, munkakörök számát, a nemzetgazdasági tárca pedig 2017-ben külön projektmenedzsment-irodát hozott létre Budapesten az ukrán munkavállalók magyarországi elhelyezkedésének menedzselésére: ők szerzik meg az engedélyeket, a vízumot, az összes szükséges papírt az érkezőknek és családtagjaiknak, akikkel kapcsolatban szakértők a Népszavának külön kiemelték, hogy nem kárpátaljai magyarokról, hanem ukránul vagy oroszul beszélő ukránokról van szó.  

Mától indul a tömeges tesztelés

Danó Anna Szalai Anna Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.11.20. 06:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Már ma megkezdődik a szociális szférában dolgozók tesztelése, hétfőtől pedig a tanároké, de az érintettek egyelőre nem kaptak semmilyen tájékoztatást arról, miként folyik majd a vizsgálat.
Összesen 190 ezer ember bevonásával pénteken kezdődik az országos és önkéntes koronavírus-tesztelés a szociális intézmények, óvodák, iskolák, kórházak dolgozóinak körében. Elsőként a szociális intézmények munkatársai kerülnek sorra – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Szinte ezzel egy időben jelent meg az erről szóló kormányrendelet is, amelyből megtudható, hogy a tesztelést a fővárosi és a megyei kormányhivatalok szervezik meg, az elvégzéséhez pedig orvostanhallgatók rendelhetők ki. Közülük kerülnek ki azok is, akik 12 órás váltott műszakokban keresik fel otthonaikban a fertőzés-gyanúsakat.  A tesztelést antigén gyorstesztekkel végzik. Ezekről a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közleményben azt állította - miután Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy ezzel végeznek majd tesztelést -, hogy nem használhatóak tömeges, közösségi szűrésre. Úgy érveltek, hogy csak kis mennyiségben van jelen a vírus azok szervezetében, akik tünetmentesek vagy még csak enyhe tüneteket produkálnak, így az ő esetükben a gyorsteszt nagy valószínűséggel fals negatív eredményt mutat majd. A kormány most mégis ezzel végzi a korábban beharangozott tesztelést.
Kimaradnak az országos szűrésből azok a pedagógusok, akik olyan intézményekben dolgoznak, ahol az operatív törzs rendkívüli szünetet vagy digitális munkarendet rendelt el. A középiskolák november 11-től egy hónapig távoktatással működnek, de egyre több általános iskolában is ez a helyzet. Ugyanakkor a hagyományos rendben működő iskolákban, óvodákban is csak a nevelési, oktatási tevékenységet végző dolgozókat tesztelik, másokat nem. A vizsgálatokat lehetőség szerint a dolgozókat foglalkoztató intézményben kell végrehajtani. Ha valakinek pozitív lesz a teszteredménye, annak haladéktalanul értesítenie kell a háziorvosát. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Szabó Zsuzsa úgy véli, a tesztelés csak látszatintézkedés, ha nem végeznek vizsgálatot egy intézmény minden egyes dolgozóján. – Az iskolába a portástól kezdve a takarítókon át a konyhai személyzetig bárki beviheti a vírust, veszélyt jelent, ha őket nem szűrik – mondta. Szerinte a teszteléshez azoknak a pedagógusoknak is joguk lenne, akik jelenleg digitális munkarendben dolgoznak. A Népszava által megkérdezett önkormányzatok és óvodák egybehangzóan állítják, hogy semmit sem tudnak a tesztelésről. Őket még semmilyen formában nem tájékoztatták, se hivatalosan, se informálisan. Eddig csupán a kapcsolattartók, praktikusan az intézményvezetők elérhetőségét kellett megadniuk, ami azért is furcsa, mert ezek az adatok az Oktatási Hivatal honlapján is elérhetők. Az egészségügyben dolgozók ugyancsak nem tudják azt, hogy miként zajlik majd náluk a tesztelés. Az általunk megkérdezettek azt valószínűsítik, hogy miután náluk van szakértelem és a legtöbb helyen szűrőállomás is, így intézményeikben elvégzik maguk a vizsgálatot.

Napi 5 ezer forint a bér

Az ITM csütörtökön arról értesítette az orvos egyetemek hallgatóit, hogy az operatív törzs döntései szerint a hallgatókat még szélesebb körben szükséges bevonni a járvány elleni védekezés gyakorlati feladataiba. A védekezésbe bevont egyetemisták és a felsőoktatási intézmény között a kormányrendelet szerint hallgatói munkaszerződés jön létre. A diákokat hétköznap napi 5000 forint, hétvégén napi 7500 forint adómentes díjazás illeti meg. D. A.

Karácsonyék is szűrnek

 A fővárosi önkormányzat nem állítja le a teszt-beszerzést: a 100 ezer antigén-tesztet - amelyből 50 ezret a tanárok tesztelésére használtak volna, 50 ezret pedig a kerületek kapnak - már egyébként is megrendelték, a szállítás folyamatos. A városvezetés ezenfelül 20 ezer PCR tesztet is vásárol a szociális intézmények számára. Ha a kormány programja működik, akkor a megvásárolt tesztek egy részét a hajléktalan ellátásban, illetve az idősotthonokban használják fel, a többit pedig tartalékolják. A kerületek pedig saját belátásuk szerint használhatják fel a teszteket - jelentette ki Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes tegnap egy háttérbeszélgetésen. Sz. A. A.

Brüsszel nem örül az orosz vakcinána

 Az Európai Unió tagállamainak van lehetőségük arra, hogy a közös uniós gyógyszer-engedélyeztetési eljárásokat felülírva, saját hatáskörben engedélyezzék egyes készítmények használatát, de a Reuters szerint az Európai Bizottság (EB) egyáltalán nem örül, hogy a magyar kormány élni kíván ezzel a jogával az orosz vakcinát illetően. Az EB szerint ha uniós engedélyezés nélkül kezdené el forgalmazni az orosz készítményt a magyar kormány, az súlyosan rombolhatná az EU polgárainak oltóanyagokba vetett bizalmát és biztonsági aggályokat is felvetne. K. A.