Előfizetés

Évente 13 ezren halnak meg a légszennyezettség miatt hazánkban

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.20. 09:45

Fotó: Béres Márton / Népszava
Magyarország a negyedik legrosszabb levegőjű uniós tagország, a szállópor-koncentráció majdnem 80 százalékát lengyel és román szennyezők bocsátják ki.
Szakértők szerint a rossz minőségű levegő legalább annyira káros, mint a dohányzás: becslések szerint Magyarországon évente hozzávetőlegesen 13 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében – hívta fel a figyelmet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézete közleményében.
Az elmúlt időben több kormányzati intézkedés született a légszennyezettség csökkentésére. Kerekes György, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezetője szerint az új építésű ingatlanok energetikai szabványának 2021-től hatályos szigorítása jelentősen hozzájárulhat a szükséges fűtési energia mennyiségének csökkentéséhez. Példaként említette az avarégetés országos általános tilalmát is, továbbá a támogatási programokat (fűtéskorszerűsítési és energiahatékonysági pályázatok), amelyek a károsanyag-kibocsátás csökkentését tűzték ki célul.
Kerekes György kiemelte: a lakosság is sokat tehet a levegő minőségének javításért. Emlékeztetett, hogy az Európai Számvevőszék korábbi elemzése szerint 
Magyarország a negyedik legrosszabb levegőjű uniós tagország,

a téli időszakban a légszennyezettségi adatok esetenként még a kínai és indiai adatokat is meghaladják. A klímapolitikai intézet vezetője úgy véli, Magyarországon a téli időszakban a legnagyobb problémát az elavult fűtőberendezések jelentik, illetve az ezekben elégetett rossz minőségű tüzelőanyag, amely sok esetben nem más, mint szilárd hulladék (rongyok, különféle műanyagok, háztartási szemét).

Lehetne javítani

A közleményben kiemelték: már rövidtávon is jelentősen javulna a levegőminőség a megfelelő tűzifa (maximum 15 százalékos nedvesség tartalmú, erdőgazdálkodásból származó tűzifa, brikett vagy pellet) használatával és a fatüzelésű rendszerek fejlesztésével. Hosszú távon pedig a háztartási körülmények közt termelt megújuló energia vagy a földgázra alapozott fűtéskorszerűsítés, energiaoptimalizálás és az energiahatékonyság növelése jelenthetne megoldást, de a szálló por mennyiségét már a jó minőségű, száraz tűzifa biztosítása is jelentős mértékben visszaszoríthatná.

Lengyel és román szennyezés

A statisztikai adatok szerint a magyarországi szállópor-koncentráció majdnem 80 százalékát lengyel és román szennyezők bocsátják ki. Így a magyar erőfeszítések mellett hosszú távon nagy szerepe lehet a régiós szinten koordinált szakpolitikának is, amivel regionális együttműködéseken keresztül közelebb lehet kerülni ahhoz, hogy a térség országai folyamatosan csökkentsék saját kibocsátásukat – írta az MCC.
A közlemény szerint az MCC Klímapolitikai Intézet azért jött létre, mert a klímaváltozás és az annak hatásaira való felkészülés napjaink egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kérdése. Az új szakmai műhely vizsgálatai öt fontos területre fókuszálnak: az energetikára, a természetvédelemre, a mezőgazdaságra, az élettelen környezeti elemek (víz, levegő, talaj) védelmére és az urbanisztikára.
Mint megírtuk, az Oxfordi Egyetem kutatása szerint itthon a koronavírus okozta halálesetek negyede a légszennyezésre vezethető vissza. A Greenpeace Magyarország által idézett tanulmány szerint a részecskeszennyezés világszinten körülbelül 15 százalékkal járult hozzá a Covid-19 miatti halálokhoz. Ennek jelentős része megelőzhető lenne az Egészségügyi Világszervezet (WHO) köbméterenként legfeljebb 10 mikrogrammos légszennyezettségi ajánlásának betartásával.

Karácsonyfába szorult apró baglyot mentettek New York-ban

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.19. 16:09

Fotó: KENA BETANCUR / AFP
A sok rossz között egy jó történet: Rockefeller a nagy kalandot kitűnő állapotban élte túl, most egy madárrezervátumban regenerálódik.
Az apró baglyot azok a munkások találták meg, akik a Rockefeller Centerben felállított fenyőfát a New York állambeli Oneontából a nagyvárosban szállították – írta a BBC hírportálja. A madarat, amelyet Rockefellernek neveztek el, egy közeli madárrezervátumba szállították, ahol megitatták és „annyi egeret adtak neki, amennyit csak meg tud enni”, mivel a háromnapos szállítás alatt végig éhezett. „Az a csoda, hogy nem zúzták össze” – tette hozzá Ellen Kalish, a madár gondozója. Rockefellert szerda éjjel vitték állatorvoshoz, megröntgenezték. Kalish szerint a nagy kaland ellenére kitűnő állapotban van.
 Kicsiny méretei ellenére Rockefeller kifejlett felnőtt fűrészbagoly, amely a legkisebb bagolyfaj az Egyesült Államok északkeleti részén. Az egyedek többsége nem nő 17-21 centiméternél nagyobbra. „Erősen éjszakai életet él, aki nem keresi, nem is nagyon találkozhat vele” – magyarázta Kalish. Egyes példányok télen délre vándorolnak, mások maradnak a hideg északon.
Rockefellert, amint meggyógyul, visszaengedik az erdőbe. A kis bagoly megmentése a 2020-as év összes rossz híre között „olyan történet, amit meg kellett osztani” – jegyezte meg a gondozó. 
A 23 méter magas fenyőt egyébként a közösségi médiában sok kritika érte szerény külseje, ritkásan nőtt ágai miatt. Volt, aki szerint a fa „a megfelelő tisztelgés a felejthető év előtt”.

Veszélyes is lehet az aeroszolok csökkentése

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.19. 14:00

Fotó: DOMINIQUE FAGET / AFP
A szén-dioxid-kibocsátás visszafogása nélkül fokozhatja a Föld felmelegedését.
Fokozódhat a Föld felmelegedése, ha az aeroszolszennyezést csökkentik, ám a szén-dioxid-kibocsátást nem – mutatta ki egy új amerikai kutatás.
Az aeroszolszennyezést olyan apró szálló szemcsék okozzák, amelyeket ásványi üzemanyagot égető járművek és gyárak bocsátanak a levegőbe. Az aeroszolszennyezés szerepet játszik az asztma, a hörghurut, valamint az akár rákot is okozó krónikus légúti irritáció kialakulásában. 
„Az aeroszolok rontják a levegőminőséget és idő előtti halálozást okozhatnak, azonban ezeknek a részecskéknek klímát hűtő hatásuk van, tehát ha csökkentjük a mennyiségüket, attól melegedés várható” – mondta a ScienceDaily tudományos hírportálnak Robert Allen, a Kaliforniai Egyetem riverside-i intézményének (UCR) klimatológusa, a tanulmány társszerzője.
Több kutatás is vizsgálta már az aeroszolok hatását a levegőminőségre és a szárazföldi hőmérsékletre, azonban kevesebbet kutatták azt, hogyan befolyásolja az óceánokat. A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban ezzel foglalkoztak a UCR tudósai. A kutatócsoport részletes számítógépes szimulációs modellt hozott létre, hogy megállapítsa, hogyan hatnak az aeroszolok az óceánokra. Két forgatókönyvet dolgoztak ki, az egyik szerint csak az aeroszolok mennyiségét csökkentik, a másik szerint az üvegházhatású gázokét, köztük a szén-dioxidét és a metánét is.
Az első változattal azt találták, hogy ha a légkörből kivonják az aeroszolokat, az megzavarja az atlanti meridionális áramlási rendszert (AMOC), amely a meleg vizet északabbra, a hideget délebbre irányítja, biztosítva, hogy a magasabb szélességi körön fekvő szárazföldi területek - köztük Európa - klímája viszonylag enyhe legyen. Az ember által a légkörbe juttatott szén-dioxid durván fele ott is marad, a többit magukba szívják a növények, a föld és az óceánok, amelyek egyik felvételi módja az AMOC rendszerrel történik. „Az embertől származó aeroszolok csökkenése a modell szerint az AMOC gyengüléséhet vezethet, ami jelentős szerepet játszik az óceáni hőfelvételben és hőtárolásban az észak-atlanti térségben” – mondta Wei Liu, a UCR klímaváltozás-kutatója.
A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az aeroszolok és az üvegházhatású gázok együttes csökkentésére van szükség. „Az aeroszolok keltette melegedés, valamint az ezzel összefüggő változás az óceáni áramlási rendszerben enyhíthető az üvegházhatású gázok szigorú csökkentésével” – mondta Allen.