egészségügy;járvány;koronavírus;

- 12 óra munka, 5 óra utazás, mínusz 100 ezer forint – ápolók járvány idején

Akár bruttó 60 ezer forint eltérés is lehet a koronavírussal fertőzött betegeket ellátó, a frontvonalban küzdő ápolók pluszpénze között. Az összeg nagysága attól függ, ki melyik kórházban dolgozik. A rosszabbul fizető intézmények így szakdolgozók nélkül maradhatnak, mert a jelenlegi bérek mellett akár 20-30 ezer forintért is hajlandók váltani a dolgozók – erről Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke beszélt lapunknak.

A koronavírus-járvány miatt rengeteg ápolót vezényeltek át az „anyaintézményből” egy másikba. Ez ­automatikusan többletterhelést jelent, vagy csak a munkavégzés helyszíne változik?

Az átvezényelt egészségügyi szakdolgozók közül sokan hivatásuk nagyságai, akik anyaintézményeiktől most akár 40–100 km-rel távolabb található kórházba járnak nap mint nap. Ez komoly megterhelés, hiszen ha valaki arra kényszerül, hogy a megszokotthoz képest egy órával hamarabb legyen a jóval messzebb lévő munkahelyén, akkor akár napi 4-5 órát is kell utaznia – ráadásul extrém időpontokban. Tudunk olyan átvezényelt szakdolgozóról, aki 4.15-kor indul és 22.00 órára ér haza. Azaz miután végre ágyba kerül 12 óra munka után, szinte azonnal kelhet is. Óriási szervezést igényel ez a megfeszített életforma, hiszen nekik is kell, vagy legalábbis kellene bevásárolni, gyermeket nevelni, a családjukkal együtt lenni.

Egy új helyszínen történő beteg­ellátás önmagában stressz, hiszen nincs mindenki birtokában a szükséges szakismereteknek. Ezt a nyomást növeli a bizonytalanság, hogy azt sem tudni, mikor fizetik ki azt a juttatást, ami azért jár, ha valaki egy másik intézményben lát el beteget. A kórházak közötti elszámolás csúszása ­miatt ugyanis az utóbbi hetekben sokan csak az alapilletményt kapták, a változó illetményeket nem – pedig nem aprópénzről beszélünk, ez a tétel 30–100 ezer forint is lehet. Azaz sok ápolónak jelentős a bevételkiesése.

Nem ez az első eset, hogy nincs rendben az elszámolás. A koronavírus-fertőzés miatt táppénzre kényszerülők közül sokan csak 60 százalékos bért kaptak, bár az ígéret 100 százalékról szólt. Mit tehet a kamara?

Borzasztó csúszásokkal szembesülünk. Tudunk olyan szakdolgozóról, aki 3-4 hónappal később kapta meg a különbözetet: májusban volt beteg, novemberben jutott hozzá az akkor elmaradt táppénzösszeghez. Nem szabadna, hogy anyagi hátrány érje azokat, akik a frontvonalban dolgoznak és munka közben fertőződnek meg. Így a kamara már márciusban kérte, hogy rendezzék ezt a helyzetet, ahogy azt is, hogy legyen egységes, országos szinten szabályozott pótlékrendszer a Covid-ellátás különböző szintjein dolgozó kollégáknak. Hiszen az elfogadhatatlan, hogy más összegű pluszpénzt kapnak azok, akik egymástól néhány tíz kilométeres távolságtól küzdenek a vírussal. A különbségek pedig nem elhanyagolhatók: a kamarához érkező visszajelzések alapján bruttó 60 ezer forint eltérés is lehet a frontvonalban dolgozó ápolók pluszdíjazásai között!

Ez azért is aggasztó, mert a szakemberek szerint már így is erősen kompromisszumos a rendszer működése – azaz a dolgozókat rosszabbul fizető kórházak könnyen bajba kerülhetnek, ha a pótlékok ­miatt elmennek az ápolók.

Így igaz. A Covid-ellátás már az orvosok szerint is az ápolókon múlik, a gyógyítás minősége ugyanis jelentősen függ attól, hogy hány és milyen képzettségű ápoló érhető el. Csakhogy egy szakdolgozó a jelenlegi, meglehetősen alacsony bérek miatt akár 20-30 ezer forintért is hajlandó intézményt váltani, még úgy is, hogy egy teljesen új teamhez kell alkalmazkodnia, és szinte műszakról műszakra szerveznek újra mindent. És igen: az ápolóvándorlás valóban megnehezíti a kórházak működését.

Nem csak az intézményváltás omlaszthatja a rendszert. A nemrégiben több mint 30 ezer szakdolgozó részvételével készült felmérés azt mutatta, hogy a megkérdezettek mindössze 6 százaléka tervezi aláírni az új egészségügyi törvény ­miatt módosított szerződését. 3701-en a magánegészségügy felé húztak, közel 3 ezren külföldre mennének, 8758-an pedig végleg elhagynák a pályát. Ez kifejezetten riasztó egy járványhelyzet közepén, ráadásul a válaszadók fele fekvőbeteg-ellátásban dolgozik. Mi a legnagyobb probléma a törvénnyel?

A jogszabálynak valamennyi pontja különösen hátrányos és méltánytalan a szakdolgozókra nézve. Tömegek jelezték: nem akarják aláírni az új egészségügyi törvény miatt módosítandó szerződésüket. Önmagában hiba, hogy egy olyan időszakban, amikor a betegellátásra, a túlélésre kellene koncentrálni, a jogállással kapcsolatos vitákkal foglalkozik a kormány. A kirendelés a szakdolgozókra is vonatkozik, így ők is bármikor elszakíthatók a családjuktól 44 nap helyett akár 2 évre! Viszont az ő fizetésemelésük kimaradt a törvényből… Ugyan 2016-ban elindult a bérfelzárkóztatás, de üteme messze elmarad attól, ami az orvosi bérrendezést figyelembe véve a szakdolgozók esetében is megoldható lett volna. Egy 2018-as kormányhatározat alapján 2022. januárban jön egy, a mostani besoroláshoz viszonyított 21 százalékos béremelés (a kormányzati kommunikációban ez 30 százalék), így egy kezdő ápoló bruttó 330 ezer forint körüli összeget kap nagyjából egy év múlva. De Ausztriában vagy Németországban egy ilyen végzettségű szakember már most 2000-2400 euró kezdő bérrel indul, ami nagyon is csábító a fiatalok számára.

Az elvándorlásnak most különösen súlyos következményei lehetnek, hiszen a szakdolgozók végzik az intenzív osztályon fekvő koronavírusos betegek monitorizálását, az infúziós pumpák és a lélegeztetőgépek kezelését, az alapápolási tevékenységet, nélkülük mindez már most lehetetlen volna.

A helyzet a diplomás ápolók esetében sem sokkal jobb, a bruttó bér esetükben – emelt juttatásokkal – jelenleg 337 ezer forint, ez 2022-ben bruttó 408 ezer forint lesz. Szép összegnek tűnik, de figyelembe kell venni, hogy a kollégák 4-6 évet jártak egyetemre, és ők a saját szakterületükön a legmagasabban képzett egészségügyi szakemberek, akik végzésük után teljes kompetenciával hadra foghatók. Egy felsőfokú, OKJ-s szakképzésben részt vevő szakdolgozónak kellene legalább bruttó 400 ezer forintos kezdő bér, míg a felsőoktatásban végzettek esetében 500-550 ezer forint lenne az elfogadható. A pótlékrendszert több mint 12 éve nem változtatták, erre sem ártana figyelmet fordítani, hiszen míg a 2010-es években a bruttó 24-30 ezer forintos pótlék jelentős volt, manapság már nem elég.

A kamara honlapján most is számtalan álláshirdetést találni, műtős szakasszisztenst, OKJ-s vagy diplomás ápolót, laborasszisztenst is keresnek az intézmények. Lehet tudni, hogy mekkora a pályaelhagyók létszáma?

Arra vonatkozó statisztika, hogy pontosan mennyien esnek ki a rendszerből, nincs. De egy tavalyi felmérésünkből kiderült: átlagosan 15 százalék körül mozog a szakdolgozói létszámhiány – és minél nagyobb várost vizsgáltunk, ez az arány annál nagyobb volt. Budapesten akár a 20-30 százalékot is elérte. Jelenleg a kirendelt és a karanténban lévő egészségügyi szakdolgozók hiánya eléri a 40 százalékot, ezért is kérik vissza a kirendelésről a járványellátásba bekapcsolódott egészségügyi intézmények a dolgozóikat. A pályaelhagyók között vannak fiatal pályakezdők, akik azzal szembesülnek, hogy nem bírják azokat a lelki és fizikai terheket, illetve olyanok, akik 5-10 év után inkább külföldön próbálnak szerencsét a jobb megélhetés reményében. De az is előfordul, hogy nyugdíj előtt pár évvel megy ki valaki kisegítő ápolónak külföldre a krónikus betegellátásba, hogy megfelelő anyagi körülményeket teremtsen magának idős korára. Már most sok intézményben jelen van az ápoló­hiány, egyre kevesebb az utánpótlás, folyamatosan keresik az új munkavállalókat az intézmények. Gyakran az egyik helyről csábítják át a dolgozókat a másikba.

A szakmát tanuló fiatalok közül eddig kiket mozgósítottak a járványhelyzet miatt?

Jelenleg a végzettség megszerzése előtt akár 2-3 évvel is behívhatják önkéntes munkára most a felsőoktatásban szakápolónak tanuló diákokat, számos orvos- és egészségtudományi egyetem már megkezdte a mozgósítást. Akár másodéves hallgatók kerülhetnek éles helyzetekbe és tapasztalják a frontvonalban, milyen egy járványhelyzet. Hiába van még 2,5 év hátra a képzésükből, sok olyan terület van – betegek kikérdezése, hőmérés, dokumentáció­vezetés, szűrés –, ahol a fiatalok képesek tehermentesíteni tapasztaltabb kollégáikat, ezért óriási szükség van rájuk. Lehet, hogy ez a helyzet motiválja őket, de ha nem olyan képet kapnak az egészségügyről és az ápolók megbecsültségéről, amire számítanak, akkor inkább elhagyják a pályát. A kirendelésről nem is szólva, lesújtó, hogy akár 2 éves áthelyezéssel is számolniuk kell. Ha a kormány nem fogadja meg a szakmai szervezetek tanácsait, számítania kell arra, hogy a szakdolgozóhiány miatti problémák felerősödnek.

A magyar kormányfő legutóbb az idősebb Bush elnök szobrának avatóján került összetűzésbe a történelmi tényekkel.