Előfizetés

„Települések ezreivel, emberek millióival szórakozik” – Csődbe hajtják a városokat

Vas András Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.11.21. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A járvány miatt több városban már elbocsátások voltak az önkormányzati cégeknél, az iparűzési adóelvonásra vonatkozó ötlet megvalósulása az egyéb helyi adók emelését, az alapszolgáltatások minőségének további gyengülését okozná.
A múlt héten javasolta először az iparűzési adó (ipa) felfüggesztését Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a hét elején megismételte javaslatát, csak ekkor már két esztendőre mentesítette volna a cégeket a befizetés alól, emellett a jelenlegi szinten fagyasztaná be a többi, önkormányzatok által kiróható adófajtát. Ötletelése hatalmas ellenállást váltott ki a településvezetők és az önkormányzati szövetségek között, a polgármesterek és a szerveztek vezetői pártállástól függetlenül elutasították az ipa felfüggesztését, mely szerintük – és gazdasági szakemberek szerint is – az önkormányzatok teljes ellehetetlenülését, működésképtelenségét okozná. A települések ugyanis már jelenleg is elveszítették bevételeik jelentős részét, melyet a kormány vont el tőlük tavasszal a koronavírus-járványra hivatkozva. – Eddig több, mint 100 millió forint a bevételkiesésünk a költségvetésben tervezetthez képest, ha ehhez még az iparűzési adóelvonás is társulna, működésképtelenné válnánk – mondta Ormai István, Nagyatád polgármestere. – Az eddigi elvonás a büdzsénk több, mint 6 százaléka, az ipa pedig a negyede. Már most is komoly bajban vagyunk, hiszen a veszélyhelyzet miatti bezárások is komoly bevételkiesést jelentenek az önkormányzati intézményekben, viszont a dolgozókat fizetnünk kell. Bízva benne, hogy a korlátozások valóban csak 30 napig tartanak, egyelőre nem kellett elküldenünk senkit, viszont az uszodában, a fürdőben és a művelődési házban a nyolcórás munkaidőt hatra csökkentettük. Az viszont már most látszik, jövőre nem ússzuk meg elbocsátások nélkül: a jelenlegi számok alapján a két helyről a 80 emberből kilencet, vagyis az alkalmazottak 11 százalékát el kell küldenünk, s lesznek leépítések az önkormányzatnál és a városi cégeknél is. Hangsúlyozom, ha elvonják az ipát, akkor ennél sokkal több embertől kell megválnunk! Az ajkai költségvetés is megsínylette az elvonásokat, Schwartz Béla polgármester szerint szeptemberig cirka 1 milliárd forinttal kevesebb folyt be a tervezettnél az önkormányzat kasszájába. Hogy a hiányt valahogy csökkentsék, komoly megszorításokat vezettek be, a dolgozók 10 százalékát elküldték, a cégeik csökkentett szolgáltatást nyújtanak, a tömegközlekedésben járatritkításokat kell bevezetni, de vélhetően ez sem lesz elegendő, ami újabb tíz százalékos elbocsátáshoz vezethet. – Parragh László hangzatosan lövöldöz az adókkal, miközben települések ezreivel, emberek millióival szórakozik – közölte felháborodottan Lengyel Róbert, Siófok polgármestere. – Az idén a kormányzati elvonások miatt eddig nagyságrendileg 300 millió forint esett ki a város költségvetéséből. Egyelőre létszámadatokkal nem kalkuláltunk, de egyértelmű, hogy dolgozói szempontból is roppant káros következményei lesznek az elvonásoknak, főleg itt, vidéken, pláne, ha az iparűzési adót is elveszik. Az állami támogatások az önkormányzat kötelező feladatainak ellátására sem elegendők, így az alapvető szolgáltatások biztosítása is kérdésessé válhat. Európa szégyene leszünk, ha ez az elképzelés megvalósul. A gépjárműadó, a ki nem fizetett szolgáltatások és az egyéb elvonások összesen 1,1 milliárd forintot vesznek ki a szombathelyiek zsebéből Horváth Attila költségvetésért is felelős alpolgármester szerint. A vasi megyeszékhelyen komoly spórolásra készülnek, úgy kalkulálnak, hogy Szombathely, a város intézményei és cégei – főleg, ha elvonják az ipát – több, mint 2 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mint korábban, ami fájdalmas megszorításokhoz vezet, emellett növelni kell az 1000 négyzetméternél nagyobb ingatlanok építményadóját is. Nemény András polgármester arra kérte a kormányt, a jövő évre engedje el a város sújtó szolidaritási adót, s ha ez részben vagy egészen megtörténik, visszamenőleg törlik az adóemelést.   – Vas András

Kiknek is szeretne valójában kedvezni a kamara?

– Kérem, hagyja már békén a vállalkozások környezetét és a munkavállalóik életminőségét biztosító településeket! – üzente még kedden Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere Parragh László iparkamarai elnöknek, miután az az iparűzési adó (ipa) két évre való felfüggesztésére, illetve elengedésére tett nyilvános javaslatot. A politikus megjegyezte, egy válságidőszakban a valóban rosszul érintett cégek iparűzési adófizetési kötelezettsége automatikusan csökken. – Magyarul a Kamara javaslata a legnehezebb helyzetbe került gazdasági szereplőknek (például: vendéglátásból, turizmusból élők) nem nyújt valós segítséget. Felmerül tehát a kérdés: kiknek is szeretne valójában kedvezni a Kamara? – kérdezte Cser-Palkovics András. A javaslat ellen felkelt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, ami teljes csődöt vízionált, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere ehhez hasonlóan a fővárosi közszolgáltatások, például a BKV leállására figyelmeztetett az ipa kiesése esetén. A felháborodás az önkormányzatok részéről nem véletlen, az ipa ugyanis számos település legnagyobb bevételi forrása. Említésre méltó, hogy a fideszes kaposvári polgármester, Szita Károly által vezetett Megyei Jogú Városok Szövetsége nem foglalt állást a javaslatról. Dézsi Csaba András, Győr fideszes polgármestere ugyanakkor arról beszélt még november 9-én – amikor még csak az ipa egy évi felfüggesztéséről volt szó –, hogy Orbán Viktor miniszterelnök rossz tanácsot kapott Parraghtól. Ehhez képest nem úgy tűnik, hogy a miniszterelnök elvetette volna az ötletet, sőt, a Kossuth Rádiónak múlt hét pénteken azt mondta, hogy Parragh ötlete „meredek, de azért fel lehet rajta kaptatni, csak a kellő arányt kell eltalálni”. A kellő arányról ezek szerint Parragh úgy vélekedik, hogy még több pénzt vonna el. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közben nem kíván lemondani saját bevételeiről. Noha a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felvetette májusban, hogy elengedhetik a cégeknek az évi ötezer forintos regisztrációs díjat, az MKIK főtitkára, Dunai Péter ezzel szemben figyelmeztette a tagságot, hogy a tagdíj – törvény által kötelező – megfizetésének elmulasztása behajtásra kerül. Az Átlátszó gyűjtése szerint csak 2012-2016 között összesen 14 milliárd forintot fizettek be a cégek a területi kamaráknak, melyek a pénz tizedét átadják az MKIK-nek. – Unyatyinszki György 

Távozik a Bahart vezérigazgatója

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.20. 21:48

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A döntést nem indokolta meg az MTÜ.
A Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) vezérigazgatója közös megegyezéssel távozik posztjáról – erősítette meg az MTI információit a Magyar Turisztikai Ügynökség.
A vezérigazgató nem kívánt az MTI-nek nyilatkozni, és az MTÜ sem indokolta meg Kollár József távozásának okát.

Kollár Józsefet 2015. májusában nevezte ki a cég élére az akkor még 22 tóparti önkormányzat tulajdonában lévő társaság közgyűlése.

A jogállami feltételrendszer mellett a magyarok

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.11.20. 19:57

Fotó: SEBASTIEN BOZON / AFP
Az EU polgárai az egészségügyre költenének a legtöbbet a megnövelt EU költségvetésből, és a magyar válaszadók 57 százaléka is így vélekedett. A prioritások második helyén a gazdasági helyreállítás áll, a harmadikon a vállalkozások támogatása.
Az EU 27 tagállama közül Magyarországon a legmagasabb azoknak az aránya, akiknek a jövedelme csökkent a Covid19 járvány következtében: míg az uniós átlag 27 százalék, a magyarországi 44 százalék. Utánunk közvetlenül Spanyolország (42 százalék), Ciprus (41 százalék) és Görögország (40 százalék) következik. Az Európai Parlament megrendelésére készült friss felmérés azt vizsgálta, hogy az európaiakat hogyan érinti a járvány, és hogyan vélekednek a kezeléséről. A közvéleménykutatás egyik kérdése arra vonatkozott, hogy a válaszadó egyetért-e azzal, hogy csak azok a tagállamok férjenek hozzá az uniós alapokhoz, amelyekben a kormányok érvényesítik a jogállamot és a demokratikus elveket. Az európaiak átlagosan 77, a magyarok 72 százaléka egyetértett ezzel. Az EU polgárai az egészségügyre költenének a legtöbbet a megnövelt EU költségvetésből, és a magyar válaszadók 57 százaléka is így vélekedett. A prioritások második helyén a gazdasági helyreállítás áll, a harmadikon a vállalkozások támogatása. A felmérésben részt vevők 49 százaléka elégedett, 40 százaléka elégedetlen a kormánya járványügyi intézkedéseivel. Magyarországon 38 százaléknak teljesen vagy inkább tetszik, amit a kormány csinál, 47 százaléknak viszont nem. A válság gazdasági következményei és a járvány hatására az európaiak fele a bizonytalanságot nevezte meg a leginkább jellemző lelkiállapotának. Ezen a téren a magyarok is a többséggel tartanak, nálunk a megkérdezettek 51 százaléka számolt be erről.