Parragh László;iparűzési adó;

2020-11-21 06:00:00

„Települések ezreivel, emberek millióival szórakozik” – Csődbe hajtják a városokat

A járvány miatt több városban már elbocsátások voltak az önkormányzati cégeknél, az iparűzési adóelvonásra vonatkozó ötlet megvalósulása az egyéb helyi adók emelését, az alapszolgáltatások minőségének további gyengülését okozná.

A múlt héten javasolta először az iparűzési adó (ipa) felfüggesztését Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a hét elején megismételte javaslatát, csak ekkor már két esztendőre mentesítette volna a cégeket a befizetés alól, emellett a jelenlegi szinten fagyasztaná be a többi, önkormányzatok által kiróható adófajtát. Ötletelése hatalmas ellenállást váltott ki a településvezetők és az önkormányzati szövetségek között, a polgármesterek és a szerveztek vezetői pártállástól függetlenül elutasították az ipa felfüggesztését, mely szerintük – és gazdasági szakemberek szerint is – az önkormányzatok teljes ellehetetlenülését, működésképtelenségét okozná. A települések ugyanis már jelenleg is elveszítették bevételeik jelentős részét, melyet a kormány vont el tőlük tavasszal a koronavírus-járványra hivatkozva.

– Eddig több, mint 100 millió forint a bevételkiesésünk a költségvetésben tervezetthez képest, ha ehhez még az iparűzési adóelvonás is társulna, működésképtelenné válnánk – mondta Ormai István, Nagyatád polgármestere. – Az eddigi elvonás a büdzsénk több, mint 6 százaléka, az ipa pedig a negyede. Már most is komoly bajban vagyunk, hiszen a veszélyhelyzet miatti bezárások is komoly bevételkiesést jelentenek az önkormányzati intézményekben, viszont a dolgozókat fizetnünk kell. Bízva benne, hogy a korlátozások valóban csak 30 napig tartanak, egyelőre nem kellett elküldenünk senkit, viszont az uszodában, a fürdőben és a művelődési házban a nyolcórás munkaidőt hatra csökkentettük. Az viszont már most látszik, jövőre nem ússzuk meg elbocsátások nélkül: a jelenlegi számok alapján a két helyről a 80 emberből kilencet, vagyis az alkalmazottak 11 százalékát el kell küldenünk, s lesznek leépítések az önkormányzatnál és a városi cégeknél is. Hangsúlyozom, ha elvonják az ipát, akkor ennél sokkal több embertől kell megválnunk!

Az ajkai költségvetés is megsínylette az elvonásokat, Schwartz Béla polgármester szerint szeptemberig cirka 1 milliárd forinttal kevesebb folyt be a tervezettnél az önkormányzat kasszájába. Hogy a hiányt valahogy csökkentsék, komoly megszorításokat vezettek be, a dolgozók 10 százalékát elküldték, a cégeik csökkentett szolgáltatást nyújtanak, a tömegközlekedésben járatritkításokat kell bevezetni, de vélhetően ez sem lesz elegendő, ami újabb tíz százalékos elbocsátáshoz vezethet.

– Parragh László hangzatosan lövöldöz az adókkal, miközben települések ezreivel, emberek millióival szórakozik – közölte felháborodottan Lengyel Róbert, Siófok polgármestere. – Az idén a kormányzati elvonások miatt eddig nagyságrendileg 300 millió forint esett ki a város költségvetéséből. Egyelőre létszámadatokkal nem kalkuláltunk, de egyértelmű, hogy dolgozói szempontból is roppant káros következményei lesznek az elvonásoknak, főleg itt, vidéken, pláne, ha az iparűzési adót is elveszik. Az állami támogatások az önkormányzat kötelező feladatainak ellátására sem elegendők, így az alapvető szolgáltatások biztosítása is kérdésessé válhat. Európa szégyene leszünk, ha ez az elképzelés megvalósul.

A gépjárműadó, a ki nem fizetett szolgáltatások és az egyéb elvonások összesen 1,1 milliárd forintot vesznek ki a szombathelyiek zsebéből Horváth Attila költségvetésért is felelős alpolgármester szerint. A vasi megyeszékhelyen komoly spórolásra készülnek, úgy kalkulálnak, hogy Szombathely, a város intézményei és cégei – főleg, ha elvonják az ipát – több, mint 2 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mint korábban, ami fájdalmas megszorításokhoz vezet, emellett növelni kell az 1000 négyzetméternél nagyobb ingatlanok építményadóját is. Nemény András polgármester arra kérte a kormányt, a jövő évre engedje el a város sújtó szolidaritási adót, s ha ez részben vagy egészen megtörténik, visszamenőleg törlik az adóemelést.  

Vas András

Kiknek is szeretne valójában kedvezni a kamara?

– Kérem, hagyja már békén a vállalkozások környezetét és a munkavállalóik életminőségét biztosító településeket! – üzente még kedden Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere Parragh László iparkamarai elnöknek, miután az az iparűzési adó (ipa) két évre való felfüggesztésére, illetve elengedésére tett nyilvános javaslatot. A politikus megjegyezte, egy válságidőszakban a valóban rosszul érintett cégek iparűzési adófizetési kötelezettsége automatikusan csökken. – Magyarul a Kamara javaslata a legnehezebb helyzetbe került gazdasági szereplőknek (például: vendéglátásból, turizmusból élők) nem nyújt valós segítséget. Felmerül tehát a kérdés: kiknek is szeretne valójában kedvezni a Kamara? – kérdezte Cser-Palkovics András.

A javaslat ellen felkelt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, ami teljes csődöt vízionált, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere ehhez hasonlóan a fővárosi közszolgáltatások, például a BKV leállására figyelmeztetett az ipa kiesése esetén. A felháborodás az önkormányzatok részéről nem véletlen, az ipa ugyanis számos település legnagyobb bevételi forrása.

Említésre méltó, hogy a fideszes kaposvári polgármester, Szita Károly által vezetett Megyei Jogú Városok Szövetsége nem foglalt állást a javaslatról. Dézsi Csaba András, Győr fideszes polgármestere ugyanakkor arról beszélt még november 9-én – amikor még csak az ipa egy évi felfüggesztéséről volt szó –, hogy Orbán Viktor miniszterelnök rossz tanácsot kapott Parraghtól.

Ehhez képest nem úgy tűnik, hogy a miniszterelnök elvetette volna az ötletet, sőt, a Kossuth Rádiónak múlt hét pénteken azt mondta, hogy Parragh ötlete „meredek, de azért fel lehet rajta kaptatni, csak a kellő arányt kell eltalálni”. A kellő arányról ezek szerint Parragh úgy vélekedik, hogy még több pénzt vonna el.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közben nem kíván lemondani saját bevételeiről. Noha a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felvetette májusban, hogy elengedhetik a cégeknek az évi ötezer forintos regisztrációs díjat, az MKIK főtitkára, Dunai Péter ezzel szemben figyelmeztette a tagságot, hogy a tagdíj – törvény által kötelező – megfizetésének elmulasztása behajtásra kerül. Az Átlátszó gyűjtése szerint csak 2012-2016 között összesen 14 milliárd forintot fizettek be a cégek a területi kamaráknak, melyek a pénz tizedét átadják az MKIK-nek.

Unyatyinszki György