Előfizetés

Milliókat érő parancsnokok: tömeges lehet a pályaelhagyás, amikor újra beindul a gazdaság

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.11.21. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A rendvédelmi szervek átlagbérét javítja a felső vezetők fizetésének megduplázása, de a beosztottakon ez nem segít.
A határvadász képzésre jelentkezők a tanfolyam ideje alatt bruttó 195 ezer forintot kapnak, amikor belépnek a rendőrség kötelékébe, bruttó 220 300 forintra emelkedik az alapbérük – olvasható a hivatalos rendőrségi oldalon. Korábban nyilvánosságra került adatok szerint a kezdő tiszthelyettesek nettó alapfizetése egy városi szervnél 153 ezer, egy megyeinél 222 ezer forint körül alakul, amire nyelvpótlék, éjszakai, készenléti pótlék és túlórapénz rakódik, ami helyett elvben szabadság is kérhető. Ezeket a béreket érdemes összevetni azzal a gyakorlatilag titokban parlament elé vitt javaslattal, hogy a rendészeti szervek országos vezetői jövő januártól minimum másfél millió forintos bruttó bért kapjanak, de ha nagyszerű munkát végeznek, ez felmehessen 1,9 millió forintra is. Ez forrásaink szerint sok vezető számára azt jelenti, hogy majdnem megduplázódik a bére. Helyetteseik 1,3 millió és 1 millió 650 ezer forint közötti alapbért kaphatnak és emelkedik a megyei parancsnokok fizetése is. A béremelés nemcsak a rendőrség vezetőit illeti meg, ha a parlament elfogadja a javaslatot, hanem a pénzügyőrök, terrorelhárítók, az idegenrendészetben, katasztrófavédelemben és büntetés-végrehajtásban dolgozók parancsnokait, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és az országgyűlési őrség legmagasabb beosztású tagjait is. Máskor a leghangosabban a rendőri állomány alulfizetett és túlhajszolt tagjai tiltakoznak a bérüket változatlanul hagyó módosítások ellen, most azonban nagy a csend a november 10-én éjszaka benyújtott javaslat körül. A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalói oldalának vezetője szerint azért, mert a hivatalosan „a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról” címet viselő törvénytervezetbe négy valóban honvédelmi törvény közé csempészték be a bérduplázást, így a rendészeti területen dolgozók el sem kezdték tanulmányozni a szöveget. Powell Pál lapunknak úgy értékelte a tervet, hogy semmi baj nem lenne vele, ha végre az alacsonyabb beosztású egyenruhások és igazgatási munkát végző alkalmazottak bérét is legalább egy tisztes megélhetést biztosító szintre emelnék. Ezzel szemben azonban a januártól bevezetett tíz százalékos illetménykiegészítést az ígéretekkel szemben nem építették be az alapbérbe, a cafetéria keret kormány által elfogadott megemelésének lehetőségével – szintén az ígéretek ellenére – nem élt a belügyi tárca (ez évi kétszázezer forint pluszt jelentett volna), s a 38 650 forintos illetményalap 2008 januárja óta változatlan. Ilyen körülmények között nagy lesz a felháborodás a kétmillióhoz közelítő vezetői fizetések miatt – véli Powell Pál, aki állítja, a járvány miatt beszűkült elhelyezkedési lehetőségek miatt most az átlagosnál talán kevesebben lépnek ki erről a területről, de a járvány végén, amikor újra beindul a gazdaság, tömeges lehet a pályaelhagyás.

Leszerelők

A tavaszi veszélyhelyzet idején meghozott intézkedésekből néhány azóta is megmaradt, így nem tették ismét lehetővé, hogy valaki azonnal leszerelhessen a rendőrségtől, ha visszavonja a kifogástalan életvitele ellenőrzéséhez való hozzájárulást. Simán leszerelni pedig nem egyszerű. A zsaruellátó Facebook oldalára például tegnap délelőtt tette ki bejegyzését egy 28 év után, megkopott egészséggel távozó egyenruhás, akinek „a rendőrség ennyi leszolgált év után nem tudott, vagy nem is akart egy elfogadható opciót felajánlani. A bruttó 150 000 forintos riaszos (rendvédelmi igazgatási dolgozó – a szerk.) beosztást kicsit megalázónak értékeltem” – írta.

Eddig csak politikai PR az orosz vakcina

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.21. 06:20

Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala
Csak propaganda célokra jó az a tíz adagnyi orosz vakcina, aminek érkezését csütörtökön büszkén jelentette be a karanténból frissen szabadult külügyminiszter.
Szijjártó Péter Facebook-posztjában megjegyezte, a magyar hatósági laboratóriumban „az elkövetkezendő időszakban a magyar szakembereknek lesz lehetőségük arra, hogy tanulmányozzák a vakcinát, és a lehető legmegalapozottabb döntést hozzák az esetleges felhasználhatóság és esetleges engedélyezés ügyében”. A vakcinával – ezt Szijjártó Péter is közölte – olyan, az eddigi klinikai vizsgálatokat tanúsító dokumentáció nem érkezett, ami alapján a magyar szakemberek komolyan értékelhetnék a vakcina hatásosságát, illetve biztonságosságát.
Maga a miniszter sem titkolta: az átfogó elemző vizsgálatok akkor kezdődhetnek meg, amint megérkezik az orosz gyártótól az oltóanyag teljes dokumentációja.
Mit is tud kezdeni a magyar hatóság a látványosan fogadott tíz adag vakcinával? – kérdeztük egy, a szokásos hivatali eljárásokat jól ismerő szakembertől. Rövid válasza: semmit! Mint mondta, korábban,úgy 15-20 éve hasonló esetben a gyógyszerminta ment a laborba, és megnézték, hogy valóban az van-e benne és olyan mennyiségben, minőségben, mint ahogyan azt ráírtak. Ezt egy ideje nem csinálják, a minőségi ellenőrzés a dokumentációból történik. Megkérdeztük a hazai gyógyszerhatóságot, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet, hogy a szakembereik hogyan fogják „tanulmányozni” a tíz adag vakcinát? Pontosan mi fog történni az Oroszországból ide érkezett 10 ampulla védőoltással? Mire elég ez a vakcina mennyiség? Mi a határideje a „vizsgálatuknak”? A hatóság válaszában a tíz adag tanulmányozásával kapcsolatos kérdéseinket figyelmen kívül hagyva azt közölte, hogy az orosz féltől „bekérte mindazon dokumentációkat, amelyek szükségesek a gyógyszer hatékonyságának és biztonságosságának alátámasztására.” Azzal folytatták: „Amint ezek megérkeznek, a magyar gyógyszerhatóság folyamatosan áttekinti és értékeli a beküldött anyagokat, majd ezt követően dönthet a készítmény hazai alkalmazásának engedélyezéséről, ha annak behozatalát az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv kérelmezi.”

„Települések ezreivel, emberek millióival szórakozik” – Csődbe hajtják a városokat

Vas András Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.11.21. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A járvány miatt több városban már elbocsátások voltak az önkormányzati cégeknél, az iparűzési adóelvonásra vonatkozó ötlet megvalósulása az egyéb helyi adók emelését, az alapszolgáltatások minőségének további gyengülését okozná.
A múlt héten javasolta először az iparűzési adó (ipa) felfüggesztését Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a hét elején megismételte javaslatát, csak ekkor már két esztendőre mentesítette volna a cégeket a befizetés alól, emellett a jelenlegi szinten fagyasztaná be a többi, önkormányzatok által kiróható adófajtát. Ötletelése hatalmas ellenállást váltott ki a településvezetők és az önkormányzati szövetségek között, a polgármesterek és a szerveztek vezetői pártállástól függetlenül elutasították az ipa felfüggesztését, mely szerintük – és gazdasági szakemberek szerint is – az önkormányzatok teljes ellehetetlenülését, működésképtelenségét okozná. A települések ugyanis már jelenleg is elveszítették bevételeik jelentős részét, melyet a kormány vont el tőlük tavasszal a koronavírus-járványra hivatkozva. – Eddig több, mint 100 millió forint a bevételkiesésünk a költségvetésben tervezetthez képest, ha ehhez még az iparűzési adóelvonás is társulna, működésképtelenné válnánk – mondta Ormai István, Nagyatád polgármestere. – Az eddigi elvonás a büdzsénk több, mint 6 százaléka, az ipa pedig a negyede. Már most is komoly bajban vagyunk, hiszen a veszélyhelyzet miatti bezárások is komoly bevételkiesést jelentenek az önkormányzati intézményekben, viszont a dolgozókat fizetnünk kell. Bízva benne, hogy a korlátozások valóban csak 30 napig tartanak, egyelőre nem kellett elküldenünk senkit, viszont az uszodában, a fürdőben és a művelődési házban a nyolcórás munkaidőt hatra csökkentettük. Az viszont már most látszik, jövőre nem ússzuk meg elbocsátások nélkül: a jelenlegi számok alapján a két helyről a 80 emberből kilencet, vagyis az alkalmazottak 11 százalékát el kell küldenünk, s lesznek leépítések az önkormányzatnál és a városi cégeknél is. Hangsúlyozom, ha elvonják az ipát, akkor ennél sokkal több embertől kell megválnunk! Az ajkai költségvetés is megsínylette az elvonásokat, Schwartz Béla polgármester szerint szeptemberig cirka 1 milliárd forinttal kevesebb folyt be a tervezettnél az önkormányzat kasszájába. Hogy a hiányt valahogy csökkentsék, komoly megszorításokat vezettek be, a dolgozók 10 százalékát elküldték, a cégeik csökkentett szolgáltatást nyújtanak, a tömegközlekedésben járatritkításokat kell bevezetni, de vélhetően ez sem lesz elegendő, ami újabb tíz százalékos elbocsátáshoz vezethet. – Parragh László hangzatosan lövöldöz az adókkal, miközben települések ezreivel, emberek millióival szórakozik – közölte felháborodottan Lengyel Róbert, Siófok polgármestere. – Az idén a kormányzati elvonások miatt eddig nagyságrendileg 300 millió forint esett ki a város költségvetéséből. Egyelőre létszámadatokkal nem kalkuláltunk, de egyértelmű, hogy dolgozói szempontból is roppant káros következményei lesznek az elvonásoknak, főleg itt, vidéken, pláne, ha az iparűzési adót is elveszik. Az állami támogatások az önkormányzat kötelező feladatainak ellátására sem elegendők, így az alapvető szolgáltatások biztosítása is kérdésessé válhat. Európa szégyene leszünk, ha ez az elképzelés megvalósul. A gépjárműadó, a ki nem fizetett szolgáltatások és az egyéb elvonások összesen 1,1 milliárd forintot vesznek ki a szombathelyiek zsebéből Horváth Attila költségvetésért is felelős alpolgármester szerint. A vasi megyeszékhelyen komoly spórolásra készülnek, úgy kalkulálnak, hogy Szombathely, a város intézményei és cégei – főleg, ha elvonják az ipát – több, mint 2 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mint korábban, ami fájdalmas megszorításokhoz vezet, emellett növelni kell az 1000 négyzetméternél nagyobb ingatlanok építményadóját is. Nemény András polgármester arra kérte a kormányt, a jövő évre engedje el a város sújtó szolidaritási adót, s ha ez részben vagy egészen megtörténik, visszamenőleg törlik az adóemelést.   – Vas András

Kiknek is szeretne valójában kedvezni a kamara?

– Kérem, hagyja már békén a vállalkozások környezetét és a munkavállalóik életminőségét biztosító településeket! – üzente még kedden Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere Parragh László iparkamarai elnöknek, miután az az iparűzési adó (ipa) két évre való felfüggesztésére, illetve elengedésére tett nyilvános javaslatot. A politikus megjegyezte, egy válságidőszakban a valóban rosszul érintett cégek iparűzési adófizetési kötelezettsége automatikusan csökken. – Magyarul a Kamara javaslata a legnehezebb helyzetbe került gazdasági szereplőknek (például: vendéglátásból, turizmusból élők) nem nyújt valós segítséget. Felmerül tehát a kérdés: kiknek is szeretne valójában kedvezni a Kamara? – kérdezte Cser-Palkovics András. A javaslat ellen felkelt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, ami teljes csődöt vízionált, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere ehhez hasonlóan a fővárosi közszolgáltatások, például a BKV leállására figyelmeztetett az ipa kiesése esetén. A felháborodás az önkormányzatok részéről nem véletlen, az ipa ugyanis számos település legnagyobb bevételi forrása. Említésre méltó, hogy a fideszes kaposvári polgármester, Szita Károly által vezetett Megyei Jogú Városok Szövetsége nem foglalt állást a javaslatról. Dézsi Csaba András, Győr fideszes polgármestere ugyanakkor arról beszélt még november 9-én – amikor még csak az ipa egy évi felfüggesztéséről volt szó –, hogy Orbán Viktor miniszterelnök rossz tanácsot kapott Parraghtól. Ehhez képest nem úgy tűnik, hogy a miniszterelnök elvetette volna az ötletet, sőt, a Kossuth Rádiónak múlt hét pénteken azt mondta, hogy Parragh ötlete „meredek, de azért fel lehet rajta kaptatni, csak a kellő arányt kell eltalálni”. A kellő arányról ezek szerint Parragh úgy vélekedik, hogy még több pénzt vonna el. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közben nem kíván lemondani saját bevételeiről. Noha a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felvetette májusban, hogy elengedhetik a cégeknek az évi ötezer forintos regisztrációs díjat, az MKIK főtitkára, Dunai Péter ezzel szemben figyelmeztette a tagságot, hogy a tagdíj – törvény által kötelező – megfizetésének elmulasztása behajtásra kerül. Az Átlátszó gyűjtése szerint csak 2012-2016 között összesen 14 milliárd forintot fizettek be a cégek a területi kamaráknak, melyek a pénz tizedét átadják az MKIK-nek. – Unyatyinszki György