A határvadász képzésre jelentkezők a tanfolyam ideje alatt bruttó 195 ezer forintot kapnak, amikor belépnek a rendőrség kötelékébe, bruttó 220 300 forintra emelkedik az alapbérük – olvasható a hivatalos rendőrségi oldalon. Korábban nyilvánosságra került adatok szerint a kezdő tiszthelyettesek nettó alapfizetése egy városi szervnél 153 ezer, egy megyeinél 222 ezer forint körül alakul, amire nyelvpótlék, éjszakai, készenléti pótlék és túlórapénz rakódik, ami helyett elvben szabadság is kérhető. Ezeket a béreket érdemes összevetni azzal a gyakorlatilag titokban parlament elé vitt javaslattal, hogy a rendészeti szervek országos vezetői jövő januártól minimum másfél millió forintos bruttó bért kapjanak, de ha nagyszerű munkát végeznek, ez felmehessen 1,9 millió forintra is. Ez forrásaink szerint sok vezető számára azt jelenti, hogy majdnem megduplázódik a bére. Helyetteseik 1,3 millió és 1 millió 650 ezer forint közötti alapbért kaphatnak és emelkedik a megyei parancsnokok fizetése is. A béremelés nemcsak a rendőrség vezetőit illeti meg, ha a parlament elfogadja a javaslatot, hanem a pénzügyőrök, terrorelhárítók, az idegenrendészetben, katasztrófavédelemben és büntetés-végrehajtásban dolgozók parancsnokait, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és az országgyűlési őrség legmagasabb beosztású tagjait is.
Máskor a leghangosabban a rendőri állomány alulfizetett és túlhajszolt tagjai tiltakoznak a bérüket változatlanul hagyó módosítások ellen, most azonban nagy a csend a november 10-én éjszaka benyújtott javaslat körül. A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalói oldalának vezetője szerint azért, mert a hivatalosan „a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról” címet viselő törvénytervezetbe négy valóban honvédelmi törvény közé csempészték be a bérduplázást, így a rendészeti területen dolgozók el sem kezdték tanulmányozni a szöveget.
Powell Pál lapunknak úgy értékelte a tervet, hogy semmi baj nem lenne vele, ha végre az alacsonyabb beosztású egyenruhások és igazgatási munkát végző alkalmazottak bérét is legalább egy tisztes megélhetést biztosító szintre emelnék. Ezzel szemben azonban a januártól bevezetett tíz százalékos illetménykiegészítést az ígéretekkel szemben nem építették be az alapbérbe, a cafetéria keret kormány által elfogadott megemelésének lehetőségével – szintén az ígéretek ellenére – nem élt a belügyi tárca (ez évi kétszázezer forint pluszt jelentett volna), s a 38 650 forintos illetményalap 2008 januárja óta változatlan. Ilyen körülmények között nagy lesz a felháborodás a kétmillióhoz közelítő vezetői fizetések miatt – véli Powell Pál, aki állítja, a járvány miatt beszűkült elhelyezkedési lehetőségek miatt most az átlagosnál talán kevesebben lépnek ki erről a területről, de a járvány végén, amikor újra beindul a gazdaság, tömeges lehet a pályaelhagyás.