Előfizetés

Nem minden kollégája támogatta az egyik óráján a brutálisan meggyilkolt francia tanárt

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.21. 09:00

Fotó: FRANCOIS MORI / AFP
Ez az iskolai levelezésekből derült ki.
Két hónapja folyamatosan emelkedik Emmanuel Macron népszerűsége. A francia elnököt az Odoxa ügynökség a múlt hónapi 41 százalék után már 43 százalékon mérte. Az Ipsos ennél alacsonyabb adatokat tett közzé, eszerint a megkérdezetteknek csak 38 százaléka elégedett a teljesítményével, de márciushoz képest ez is nyolc százalékos emelkedés. Mindez azért is bravúr, mert Franciaország több tekintetben is súlyos válságba került: egészségügyi, gazdasági és biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie a kormánynak. Bár Macron járványellenes fellépésével nem túl elégedettek a franciák, az iszlám szeparatizmus elleni intézkedéseit nagyon is támogatják, és őt segíti az is, hogy az ellenzék rendkívül megosztott. Különösen nagy visszhangot keltett Macronnak a fiatal csecsen terrorista által brutális módon meggyilkolt tanár, Samuel Paty temetésén elmondott beszéde. Akkor úgy látszott, az ország egy emberként áll a tanárok mögött, akiknek állandó ellenszélben, fenyegetések közepette kell végezniük munkájukat. A történelmet oktató Patynak azért kellett meghalnia, mert a sajtószabadságról szóló óráján bemutatott két Mohamed-karikatúrát. Akkor úgy látszott, a Conflans-Sainte-Honorine-i iskola tanárai egy emberként álltak mögötte, a nyomozás során elemzett emailekből azonban kiderül: ez távolról sem volt így, akadtak, akik nem értettek egyet módszerével, Patyt annyira megrendítette a kollégák bírálata, hogy nem is akart volna foglalkozni többet a sajtószabadság témakörével. Szeptember elején kezdődött meg Franciaországban a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadás végrehajtóinak és kitervelőinek pere. A francia szatírikus lap ez alkalomból akkor ismét több Mohamed-karikatúrát közölt. Paty a számot magával vitte órájára és mielőtt bemutatott volna két karikatúrát, arra kérte a gyermekeket, ha bántja őket meggyőződésükben, vagy sokkolnák őket a rajzok, hunyják be a szemüket, vagy hagyják el az osztálytermet. Egyetlen szóval sem említette, hogy kizárólag muzulmánokra gondolt volna, amint ezt utólag a szemére vetették és amivel az az iszlám radikális apa vádolta, aki az iskolából való eltávolítását követelte. Paty az iskola vezetésével is előre közölte szándékát, ezért több pedagógus felajánlotta, hogy az óra alatt vigyáz a diákokra. A Le Monde által megszerzett adatokból kiderül, hogy heves levelezés alakult ki Paty órája után az iskolában. Az intézmény vezetője Patyt ügyetlenséggel vádolta és a közös levelezésben azt állította október 9-én kelt emailjében, hogy a történelemtanár „azonnal be is ismerte ezt”. Hozzátette ugyanakkor, „tudjuk, hogy senkit sem akart diszkriminálni”. Levelét ezzel a megjegyzéssel zárta: „Paty úr nehéz héten van túl és támogatnunk kell őt”. Egy nappal később két tanár elhatárolódott Samuel Paty eljárásától. „Azért írom ezt a levelet, hogy közöljem önnel: nem támogatom kollégánkat” – közölte egy tanárnő. „Nem kívánok a hallgatásommal a cinkosa lenni. Úgy vélem, tönkretette azt a bizalmi kapcsolatot, amit napról napra megpróbálunk létrehozni azon családokkal, amelyek az állami iskolába íratják a gyermeküket”. Sok muzulmán család vagy otthon taníttatja a gyermeket (ez a gyakorlat hamarosan megszűnik, mert kötelezővé teszik az iskolába járást), vagy inkább katolikus iskolába küldik, mert úgy vélik, az állami intézményben nincsenek tekintettel a vallására. Különösen 2004 óta érzik így, amikor az állami iskolában betiltották a vallási jelképek, köztük a muszlim fejkendő viselését. Patyt az iskolai levelezés során egy másik tanár is keményen támadta. „Kollégánk rossz szolgálatot tett a véleménynyilvánítás szabadságának, érveket adott az iszlamistáknak, a laicitás ellen lépett fel, teret adott az intoleranciának” – vélekedett az illető, aki szerint fellépésével diákjait is diszkriminálta. „A tanulókat nem küldhetik ki az osztályteremből a származásuk vagy a vallásuk miatt” – tette hozzá. Paty több bejegyzésben is azt írta, nem érti a vele szembeni támadásokat, így az őt az iskolából eltávolítani akaró apáét sem, mert a lánya aznap nem is ment iskolába. „Valamit előadott az apjának anélkül, hogy részt vett volna az órán” – közölte. „Komoly kérdések fogalmazódtak meg bennem annak kapcsán, mit kellett volna tennem az alatt a néhány másodperc alatt, amíg bemutattam a rajzokat? Egyáltalán, hogy maradhatnék semleges ebben a helyzetben?” Paty később feljelentést tett az ő fenyegető apuka ellen. Bár hasonlóképpen cselekedett az iskola vezetése is, a tanár keserűen állapította meg, hogy a történtek után jövőre már nem kíván foglalkozni a sajtószabadság témájával. Az emailek sora október 16-án szakadt meg, amikor az iskolaigazgató „szörnyű hírről” számolt be, mint írta, egy 18 éves csecsen származású iszlamista lefejezte Patyt. Bár a kormányzat védelmet ígért a tanároknak, a pedagógusok a jövőben ezerszer meggondolják, bemutassák-e a karikatúrákat. Mint látható, nem csak a szülők reakciójától kell tartaniuk, hanem kollégáikétól is.

Trump legidősebb fia is koronavírusos

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.21. 08:32

Fotó: ANGELA WEISS / AFP
Tünetmentes, karanténban van.
Donald Trump amerikai elnök legidősebb fia, ifjabb Donald Trump is megfertőződött a koronavírussal - jelentette a Bloomberg News pénteken este. A sajtóinformáció megjelenése után a szóvivője is megerősítette több amerikai televíziónak, hogy a 42 éves ifjabb Donald Trump vírustesztje pozitív lett. Mint mondta: az apja vállalatbirodalmát irányító ifjabb Trump tünetmentes, karanténban van és követi az orvosok előírásait. Korábban maga Trump elnök, a first lady, Melania Trump és közös gyermekük, Barron is koronavírusos volt. Megfertőződött, de azóta szintén rendbe jött a Fehér Ház több munkatársa és több kormánytag is. Az Egyesült Államok több tagállamában folyamatosan romlik a járványhelyzet. Kaliforniában Gavin Newsom kormányzó csütörtöktől kijárási tilalmat rendelt el, csakis dolgozni, patikába és élelmiszerboltba szabad elmenni, szombattól kezdődően pedig este tíztől reggel ötig valamennyi, nem létfontosságú üzletnek zárva kell tartania. Az amerikai sajtó egy részében erőteljes kritikák érik Newsom kormányzót, mert miközben szigorításokat és tiltásokat léptetett életbe, ő maga egy számára rendezett elegáns születésnapi partin vett részt, ahol ráadásul senki nem viselt szájmaszkot. A kormányzó nyilvánosan bocsánatot is kért ezért. Wisconsinban Tony Evers kormányzó pénteken 60 napra meghosszabbította a kötelező maszkviselést a tagállam egész területére vonatkozóan. Közleményében tudatta: a wisconsini kórházak telve vannak, nincs elég szakképzett ápoló, és a tagállam valamennyi intenzív részlegének egyharmadában már Covid-19-ben megbetegedett pácienseket kezelnek. Evers hozzáfűzte: a múlt hét óta naponta több mint 6200 új fertőzöttet diagnosztizálnak. Szigorításokat vezettek be Hawaii szigetein is, ahová szombattól csakis negatív vírusteszt birtokában lehet beutazni. Deborah Birx, a Fehér Ház járványügyi tanácsadó csoportjának egyik tagja pénteken egy televíziós interjúban azt mondta: a járvány gyorsabban és szélesebb körben terjed, mint azt a szakemberek előre jelezték. Az orvosnő arra kérte az amerikaiakat, hogy kerüljék a nagy létszámú, akár családi összejöveteleket és az utazásokat is. A jövő hét csütörtökén lesz ugyanis a hálaadás napja, amikor az amerikai családok hagyományosan összegyűlnek, és együtt ünnepelnek. 

Szabad szemmel: minden attól függ, Merkel mennyire tud megálljt parancsolni a két jogállami huligánnak

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.11.21. 08:19

Nemzetközi sajtószemle, 2020. november 21.
Frankfurter Rundschau A baloldali újság igen veszélyesnek nevezi a mostani válságot, mivel a jogállami elleni támadással Magyarország és Lengyelország az unió egyik alappillérére emel baltát. A kommentár szerint az unió nemigen volt még ekkora bajban az utóbbi időben. Két tagja az egész szervezetet foglyul ejti, mert nem akarja tartani magát a közös szabályokhoz. Ám ez ocsmány, azon felül veszedelmes. Most minden attól függ, mennyire tud megálljt parancsolni Merkel a két jogállami huligánnak. Azaz megoldást találni a decemberi csúcsértekezletig. A legfontosabb azonban az, hogy mielőbb folyósítani lehessen a pénzeket a segélyalapból. Az EU ennyivel tartozik a járvány által leginkább érintett déli tagoknak. De ha minden kötél szakad, akkor az arra hajlandó államoknak a magyarok és a lengyelek nélkül kell összehozniuk a támogatást. Már úgy is vannak olyan államok, amelyek azon gondolkodnak, hogy lehetséges az EU Budapest és Varsó nélkül is. Az ötlet immár nem tartozik teljesen a fantázia birodalmába.
FAZ Nem szabad, hogy a zsarolás iskolát teremtsen és a két magyar és a lengyel kormánynak lassan fel kellene tennie a kérdést: nem volna-e jobb kilépniük és külön szerződés alapján, kívülről folytatniuk az együttműködést az unióval – mutat rá a konzervatív lap. A nagy kérdés jelenleg ugyanis az, mi történjék olyankor, amikor egy-két tag gyakorlatát a többiek úgy értékelik, hogy az alapjaiban sérti a közös elveket. Pont ez a mostani jogállami vita lényege. Az persze közismert, hogy a keleti bővítéssel az EU sokfélébb lett, így nem könnyű megteremteni az egységet. Ám az különösen nagy akadályokba ütközik, amikor egy-két ország nem azokon az értékalapon áll, mint a többiek, vagy amikor „ellenséget” lát Brüsszelben. A zsarolásnak azonban gátat kell vetni, és egy idő után fel kell vetni a hogyan tovább kérdését. Ideértve a renitens államok kiválását, még akkor is, ha az új helyzetben számukra szűkebbre váltana a bőségszaru nyílása. De addig keresni kell a kompromisszumot.   
Süddeutsche Zeitung A holland miniszterelnök választékos nyelven ugyan, de beintett Magyarországnak és Lengyelországnak. Rutte a hágai Parlament vitájában közölte: az EU nem úgy működik, hogy elnyomjuk a szivarunkat és várjuk, amíg a többiek jóvoltából a sült galamb berepül a szánkba. Ami lefordítva azt jelenti, hogy ha a magyar és lengyel vezetés pénzt akar látni, akkor fel kell adnia mostani álláspontját. A jelentés kitér arra, hogy Orbán minden bizonyíték nélkül megint csak nekirontott Soros Györgynek. A költségvetésről pedig azt mondta, hogy a végén meg fognak állapodni. Csak ezt nem árulta el, hogy miként. Az idő azonban kevés, és sok pénz sorsáról kell(ene) határozni.
Neue Kronen Zeitung Az Európai Unió osztrák konzervatív alelnöke a földrész mini-Trumpjainak tartja Magyarországot és Lengyelországot. Othmar Karas azzal válaszolt Orbán Viktor tegnapi rádióinterjújára, miszerint elképzelhető a megállapodás, hogy csak abban az esetben, ha a magyar fél rábólint az asztalon lévő megállapodásra. A jogról és az értékekről ugyanis nincs mit alkudozni. A politikus, aki a csütörtöki uniós csúcs előtt a Fidesz haladéktalan kizárását sürgette az EPP-ből, ha a magyar kormányfő nem hajlandó jobb belátásra térni, most azt nyilatkozta, hogy az EP azért akarja a jogállami mechanizmust, mert felelősségre kell vonni azokat, akik semmibe veszik a közös szabályokat. Vagyis teljesen hamis az a magyar, illetve lengyel állítás, miszerint a rendszer révén migránsok befogadására vagy az egyneműek házasságának elfogadására kényszerítenék őket. Mint ahogy az az állítás is csupán elterelő manőver, hogy a szabályozás beavatkozást jelente a belügyeikbe. Azt is megpendítette, hogy a két ország összesen 33 milliárd eurót vehetne fel a segélyterv alapján. Az európai polgárok azonban nem akarják, hogy ezt az összeget jogellenesen használhassák fel. Utalt arra, hogy egy közelmúltban végzett közvélemény kutatás szerint a megkérdezettek 77 %-a támogatja az árukapcsolást a jog és az értékek betartása, illetve a támogatások között.  
FT Az EU azzal küszködik, hogy elmozduljon a holtpontról a jogállam ügyében, de Magyarország és Lengyelország ragaszkodik az engedményekhez, miközben az egészből a gazdaság húzza a rövidebbet. Hogy mi lehet a megoldást, azt egyelőre nem látni. Merkel és mások azon vannak, hogy a december 11-i csúcsig tisztázzák a kérdést, mert akkor nem szenvedne késedelmet az 1,8 billiós pénzügyi javaslat, amely válasz a járványra. Daniel Freund, német zöld EP-képviselő felszólította a berlini kormányt, hogy az semmiképpen sem engedjen, mert ily módon a magyarok és a lengyelek értésére adja, hogy hiábavaló minden próbálkozás. Azaz nem tudják blokkolni az új szabályok életbelépését. Magas rangú források szerint most több héten át bátorságpróba jön, ahol mindkét ország megpróbálja majd bebizonyítani, hogy a másik csak kamuzik. De a nagy vesztes éppen Budapest és Varsó lesz, ha nem fogadják el a költségvetést. Abból ugyanis a GDP-jük 5 %-nak megfelelő összeg jár(na) nekik. Ezzel szemben Orbán és Kaczynski abból indul ki, mekkora pofon lenne Brüsszel tekintélyének a késlekedés, épp ezért az EU előbb-utóbb kénytelen lesz visszakozni. Jourová azonban tegnap azt közölte, hogy a mechanizmus technikai minimumot jelent, mert az EU-nak joga van tudni, mi történik az adófizetők pénzével olyan helyeken, ahol veszélyben van a demokrácia. Egyébként Brüsszelből az szivárgott ki, hogy magánbeszélgetésekben a lengyel tárgyalópartnerek sokkal enyhébb hangot ütnek meg, mint magyar kollégáik.
NZZ Varsóban kiadták a jelszót: „Vétó vagy halál!”, de Magyarország és Lengyelország számára nem egyszerűen a sokmilliárdos európai támogatásról van szó. A frontok mindenesetre megmerevedtek a jogállamiság ügyében. Kemény szemrehányások repkedtek ide-oda Brüsszel, illetve Budapest és Varsó között. A magyar és a lengyel kormány is a Szovjetunióhoz, illetve a kommunista időkhöz hasonlította az EU eljárását. Ez persze túlzás, de Orbán és Morawiecki is dühös, mert kicselezték őket. A nyári csúcson elfogadott döntés ugyanis kimondta, hogy a jogállami mechanizmus bevezetéséhez elég a kétharmad, de a kérdéssel még foglalkozik a Tanács. Márpedig ott az egyhangúság elve érvényes. Így a magyar és a lengyel fél abban bízott, hogy majd ott megakadályozza az új rendet. Idáig főként Magyarország volt annak a nagymestere, hogy kijátssza a közösségi jog védelmére szolgáló garanciákat. És az Orbán jóvoltából uniós pénzeken szép kövérre hízott magyar klikk nem szeretne alaposabb ellenőrzést. A lengyel helyzet egészen más tészta, ott nemigen merül fel a korrupció vádja. Orbán ugyan az illiberális demokrácia nagy ideológusának állíthatja be magát, de az igazi forradalmárok a lengyel igazságügyi tárcánál vannak. Élen a küldetéstudatos Ziobro miniszterrel, aki szét akarja verni a jelenlegi jogi kereteket és tekintélyelvű-kaotikus törekvései miatt ütközik az unióval. Közben hatalmi csatát vív a kormányfővel, aminek része az is, ki legyen Kaczynski utódja. Navracsics Tibor nem hiszi, hogy lehet kiutat találni, mert szerinte itt már nem a pénzről, hanem az identitásról és a nemzeti önállóságról van szó. A két ország úgy érezte, hogy egyre inkább korlátok közé szorul, és nem akarja, hogy a dolgok ebbe az irányba menjenek tovább. Ez mutatkozott meg már a 20015-ös menekültválság során is, és azóta csak izzott a viszály- mondja.
Süddeutsche Zeitung A kommentár szerint Orbánnak és Kaczynskinak vannak jobb lapjai a jogállam körüli küzdelemben. Az új feltételrendszerrel az EU igyekszik visszaszorítani az illiberális demokrácia nyomulását, de a budapesti és varsói ellenállás arra utal, hogy más túl kései a próbálkozás. Brüsszel hónapokon azt hitte, hogy a magyar-lengyel-szlovén trió csak blöfföl, és a végén beadják a derekukat, nehogy elveszítsenek egy csomó pénzt. De kiderült, hogy politikailag igen nagyban pókereztek és céljuk a mechanizmus alapos felhigítása. Az unió azt állítja: erről aztán szó sem jelent, de a frankót a másik oldal mondja meg. Nélkülük nem lehet előbbre lépni, de az árat mindenki megfizeti, nem csupán Magyarország és Lengyelország. Számukra azonban a saját rendszer és ideológia túlélése a tét. A zsarolás mögött az van, hogy megvetik a hatalmi ágak szétválasztását, a kisebbségi jogot, a szólásszabadságot és az átláthatóságot. Vagyis mindazt, ami az eleven demokrácia szerves része. Tehát nem csak attól félnek, hogy nem jönnek a források, amelyek idáig a végén sokszor az ő zsebükben kötöttek ki. Hanem hogy az EU veszélyezteti az általuk vallott értékeket. Merthogy Budapesten és Varsóban a kormányzás alapja az: aki nincs velünk, az ellenünk van, de hogy mi kíván a nép, azt mi mondjuk meg. Az elemzés megjegyzi, hogy az illiberális demokrácia a hatalommegtartás módszereként már rég modellnek számít a világban, messze a magyar és lengyel határokon túl is. Lehet, hogy a PiS fejével még lehet beszélni, de a magyaroknál már annyira átalakították a választási jogot és a Fidesz oly mértékben megszállta a kulcspozíciókat, hogy a kormányt immár nemigen lehet leváltani. És ez csak még inkább így lesz a választásokig. A korrupció járványos, rendszerszintű. Egy egész hálózat profitál a brüsszeli alapokból. De pont ez a helyzet Bulgáriában és Máltán is. Ám a lényeg: az unió valószínűleg elkésett, amikor próbálja megfordítani a folyamatot.
Frankfurter Rundschau Merkelnek kell összerakosgatnia a széttört cserepeket a két pénzügyi terv ügyében, miután a két nappal ezelőtti uniós videokonferencia után nagy a tanácstalanság Brüsszelben, hogy mit is kellene tenni. Mindenesetre Budapest és Varsó ellenében szinte az összes többi ország és az EP is kitart a jogállami mechanizmus mellett. A színfalak mögött azt szorgalmazzák, hogy kezdődjön széleskörű egyeztetés, de nem világos, hogy milyen formában és milyen céllal. Úgy vélik, hogy az idő segít meggyőzni a két renitens kormányt, no meg talán szűkös anyagi helyzetük is. De jó volna az is, ha az Európai Bíróság szakvéleményt adna a tervezett szabályozásról. További lehetőség, hogy a két országot hagyják ki a gazdasági segélycsomagból, de ez hosszadalmas volna, azon kívül hadüzenettel érne fel Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A szakítás ily módon véglegessé válna, ezért nem beszél senki hivatalosan erről a lehetőségről. Egyelőre. Orbán ugyanakkor tegnap megpendítette, hogy szerinte elképzelhető a megállapodás, csak azt nem árulta el, mit akar. Viszont kirohant Soros ellen, és azt állította, hogy a milliárdos által megvesztegetett politikusok zsarolni igyekeznek a magyar és a lengyel vezetést. Hát, szó, ami szó, a nyilatkozat nem éppen a kompromisszumos szándékról árulkodott.  
Spiegel Az ellenkezéssel Orbán és Kaczynski válságba taszítja az uniót és nyomást gyakorol Merkelre. Miközben itt a megszokott vitáktól eltérően immár az alapértékek forognak kockán. Szemtanúk arról számoltak be, hogy jeges hallgatás fogadta, amikor a magyar és a lengyel nagykövet hétfőn bejelentette a vétót. Pedig előre számítani lehetett a botrányra. Budapest és Varsó annak ellenére harcol a jogállam és a támogatások összekapcsolása ellen, hogy sikeresen felvizezte a javaslatot. Ám célja, hogy teljesen hatástalanná tegye a mechanizmust, ezért követel vétójogot magának. Az elképzelés védelmezői abban reménykednek, hogy le lehet választani a sokkal békülékenyebb lengyeleket és akkor a magára maradó Orbánt kemény nyomással jobb belátásra bírhatják. Ám ennek csak igen csekély az esélye. Még kisebb azonban a valószínűsége annak, hogy a többi ország engedne. Erre utalnak a német, osztrák, francia állásfoglalások. A legkeményebben a holland miniszterelnök fogalmazott, aki gyakorlatilag vétót helyezett kilátásba arra az esetre, ha az unió behódolna a magyar akarat előtt. Hajthatatlannak tűnik az Európai Parlament is, sőt, a magyar miniszterelnök nagy barátjának számító Néppárton belül is úgy tűnik: lassan elfogy a türelem. Weber kijelentette, hogy végre van egy érdemi jogállami mechanizmus, és ragaszkodnak ahhoz. A CDU egyik illetékese arra számít, hogy ezek után erősödik a magyarokra és a lengyelekre erősödő nyomás, úgy hogy csak nyugalom! Főleg, mivel mindkettő rá van szorulva a szubvenciókra. És az tény, hogy a blokádnak hosszú távon elsősorban ez a két állam inná meg a levét. De hogy mi lesz, az nagyrészt a magyar és a lengyel belpolitikától függ. Orbán német-liberális összeesküvést emleget és úgy állítja be, hogy Varsóval együtt ő a keresztény Európa igaz védelmezője. Hegedűs Dániel szerint azonban igazából attól fél, hogy az EU az új ellenőrző rendszer révén egész uralmát veszélybe sodorja. Hiszen – jegyzi meg a Német Marshall-alapítvány szakértője – állami és uniós támogatások igen gyakran olyan oligarcháknál landoltak, akik felvásárolták a hazai média jelentős részét, és ily módon felszámolták a sajtószabadságot. Nos, most úgy néz ki, hogy éppen ez a pénzforrás dugul be. Hegedűs úgy látja, hogy a két kormány hazardírozott, de ahhoz volt hozzászokva, hogy nem kell tartania az uniótól. Ám az most határozottan meg akarja védeni az értékeit. Ebből helyzetből pedig Orbán csak nehezen tud kikecmeregni. Viszont az idő a kezére játszik, mert még nem hívta le a szerkezeti támogatások felét. Ez pedig jó 11 milliárd eurót jelent – 2023 végéig.  
FAZ Az újság járható útnak tartja a magyar és lengyel vétó megkerülésére, hogy a két ország nélkül hagyják jóvá a koronalapot, az ún. kiterjesztett együttműködés keretében. Erre megoldásra már volt példa, 9 ország megbízottai most is ilyen keretekben készítik elő a pénzügyi tranzakciók megadóztatását. Sven Giegold, német EP-képviselő azzal érvel, hogy ily módon gyorsan lehetne utalni a befektetési támogatásokat és nem gyengülne meg a demokrácia. A jogállami mechanizmust pedig többségi döntéssel tető alá hozhatnák. Ily módon kiengedhetnék a gőzt, ugyanakkor a magyar és a lengyel kormánynak odahaza meg kellene magyaráznia saját polgárainak és vállalkozóinak, hogy miért nem kapnak egy fityinget sem. Jogászok szerint azonban ez az út igen bonyolult volna, és azt jelentené, hogy elhagynák a megszokott uniós kereteket. Pl. nem jutna szerephez az Európai Parlament sem. Ezzel együtt a Bizottság hírek szerint csak mérsékelten lelkesedik ezért a lehetőségért, mert nem akar még nagyobb megosztottságot. Legfeljebb legvégső megoldásként tartja elképzelhetőnek.
Der Standard A lap azt sürgeti, hogy az EU a blokád miatt szigetelje el Orbán Viktort, mind társadalmi, mint politikai értelemben, mert más nem segít. Még akkor is, ha egy profiról van szó, aki betéve ismeri az összes trükköt. Viszont országa az uniós támogatások egyik legnagyobb kedvezményezettje. A kormányfő ennek ellenére már egy évtizede sorozatosan szegi meg az értékeket. Emiatt jogi háborúskodás robbant ki, egyik eljárás követte a másikat. A több partner, a sajtó fel van háborodva, az EP többször is elítélte a magyar gyakorlatot, Orbán azonban élvezi a helyzetet. Szereti, amikor a szalagcímekben látja a nevét. Még saját pártszövetségeseinek intő szava szem használt. Nacionalista durvaságai csak még vadabbra váltottak. Reménytelen eset. Úgy hogy nem visz semmire a mostani felzúdulás sem, sajnos. Az uniós szerződések a tagok jóakaratára épülnek, azzal nem kalkuláltak, hogy egy kormány minden lehetséges eszközzel kész helyzet elé állítja a közösséget. Magyarországot kizárni nem lehet, a szankciók pedig kivitelezhetetlenek. Csak az marad, hogy elszigeteljék, kétoldalú alapon ne álljanak szóba vele. Ezt látványosan ki kell nyilvánítani. Egyébként pedig nem szabad izgulni. Idáig Orbán mindig jobb belátásra tért, amikor égett a ház, vagyis amikor sok pénz sorsa vált bizonytalanná.
Euronews Újabb legfelső szintű uniós tanácskozás, megint egy válság, de egyelőre minden függőben van. Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője arra hivatkozik, hogy nem egyértelmű a jogállam fogalma, és azzal egyik oldal visszaél, ideológiai-szubjektív alapon. Ez pedig nem járja. Ezzel szemben Alberto Alemanno, az igen neves párizsi HEC üzleti főiskola jogprofesszora azt mondja, ha valamely ország az EU tagja akar lenni, akkor tiszteletben kell tartania a jogállami elveket. Ideértve a független igazságszolgáltatást, a szabad sajtót. Ám a két országban rendszerszintű a jogsértés, ám ez immár nem fogadható el a két kormány részéről, amely közben azért felmarkolja a támogatásokat. A volt finn miniszterelnök, akinek pártja az EPP-hez tartozik, úgy véli, a vége úgyis kompromisszum lesz. Stubb, aki 25 éve forog az európai színpadon, emlékeztet arra, hogy egy dolog, mit képvisel valaki Brüsszelben, és más dolog, hogy azt miként adja el odahaza. De itt is megállapodásra kell számítani, méghozzá jó egyezségre. Tehát lesz szerződés a 750 milliárdos újjáépítési tervről, akár tetszik Orbánnak, akár nem.
Euractiv Az Európai Néppárt frakciójának egyik román tagja azt közölte, hogy az EU jelenleg az A-tervre összpontosít, azaz mielőbb keresztül akarja nyomni a költségvetést és a gazdaságélénkítési programot. Van B-terv is, ha Magyarország és Lengyelország nem állna el a vétótól, viszont csak később foglalkoznának az Orbán Viktor jelentette fogas kérdéssel. Siegfried Muresan emlékeztetett arra, hogy a magyar és a lengyel kormány is rábólintott a nyáron a megállapodásra, benne azzal, hogy a jövőben csak akkor lehet szó a brüsszeli támogatások folyósításáról, ha az adott ország eleget tesz a demokratikus normáknak. Ám most a magyar és a lengyel vezetés a hazai publikumnak játszik – Európa rovására. Pedig a következmények kihatnak az egészségügyre is, hiszen Budapest és Varsó pont a járvány csúcsán próbálkozik a zsarolással, ezt azonban nem egykönnyen felejtik majd el nekik. A B-terv különben az, hogy szükségköltségvetés lép érvénybe, de azon belül valamilyen úton-módon nagy hangsúlyt kell fektetni a ragály elleni küzdelemre. A kérdés viszont az, hogy milyen politikai következményekkel jár a dacoskodás. Hogy a Néppárt épeszű része meddig tűri el Orbánt és a kis Orbánokat, akik időről időre feltűnnek. Muresan szerint ezzel jelenleg nem kívánnak foglalkozni, de visszatérnek rá. De a magyar vezető „érdemeiről” akkor sem feledkeznek meg, ha létrejön a megállapodás és sikerül megőrizni az elveket.