Előfizetés

Hárommillió kínait tesztelnek le 33 új koronavírus-fertőzött miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.21. 10:08
Utcai mintavétel a kínai Tiencsinben
Fotó: Zhao Zishuo / XINHUA via AFP
Tiencsinben kétezer ember már karanténban van, a város egy részét pedig lezárták.
Csütörtökön 17, pénteken 16 tünetet produkáló koronavírus-fertőzöttet azonosítottak Kínában, közülük öten Tiencsinben, ketten pedig Sanghajban élnek. Előbbi városban a hatóságok úgy döntöttek, háromnapos, átfogó szűrőprogramot indítanak, csaknem hárommillió ember bevonásával – írja a 444 a Reuters nyomán. A város lakosságának megközelítőleg 20 százalékát tesztelik le. Közel kétezer embert már karanténba helyeztek, és van, ahol lezárást is bevezettek. Kínában egyébként az elmúlt két napban 34 tünetmentes fertőzöttet is regisztráltak. A Népszava által is közölt legfrissebb járványügyi adatok szerint koronavírus-fertőzöttség tekintetében a világon jelenleg a 65. helyen áll Kína. Hongkong és Makaó nélkül szombat reggelig 91 977 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4742 halálos áldozatot és 86 751 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el. 

A fáraót kritizálni nem kell félnetek jó lesz

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.11.21. 09:30
Ezért a találkozóért vettek őrizetbe három egyiptomi jogvédőt
Fotó: EMBASSY OF THE NETHERLANDS IN EGYPT FACEBOOK-OLDALA
Kétszer is lehetőséget kaptak az Egyiptomi Kezdeményezés az Emberi Jogokért (EIPR) nevű jogvédő szervezet aktivistái, hogy bemutassák a külföldi nagyköveteknek a hazájukban uralkodó elnyomást.
A civilek először az irodájukban szóban tájékoztatták 13 – főként európai – ország képviselőit, másodszor pedig személyes sorsukon keresztül szemléltették az önkényt: a hatóságok múlt vasárnap óta hármójukat, köztük a szervezet vezetőjét is őrizetbe vették, feltételezhetően azért, mert találkoztak a diplomatákkal. A hét éve puccsal hatalomra jutott Ábdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök 2016-ban sajtóhírek szerint még arról beszélt, „nem tartja magát fáraónak”, ezért elfogadja és tiszteletben tartja a bírálatokat. Ám a tények éppen ennek ellenkezőjét mutatják. A Human Rights Watch (HRW) szerint mintegy 60 ezer politikai foglyot tartanak a rács mögött Egyiptomban, a rezsimnek pedig jól bevált módszerei vannak a kritikus civilek elhallgattatására. Az egyik gyakran alkalmazott recept szerint rendőrök vagy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tagjai elfogják, majd nem ritkán megkínozzák és kínvallatják, aztán államellenes bűncselekménnyel, például terrorszervezethez való csatlakozással gyanúsítják meg őket, hogy aztán a rettegett Legfelsőbb Állambiztonsági Ügyészséghez (SSSP) kerüljenek. Hivatalosan az EIPR tagjait is ilyen koholt vádak alapján állították elő, vagyis az ő ügyükben is ez az ügyészség jár el. Az SSSP általában gondoskodik arról, hogy az őrizetbe vettek hosszú ideig eltűnjenek a közéletből. Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet jelentése szerint az ügyészek gyakran a hatályos törvények szerinti maximális időtartamra, 150 napra rendelik el az előzetes letartóztatást, amelyet aztán biztonsági okokra vagy a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva 45 naponként meghosszabbíttatnak a bírósággal. Az AI szerint a gyanúsítottak átlagosan majdnem egy évet töltenek őrizetben, de volt olyan személy is, akit 1236 napig – azaz majdnem három és fél évig – tartottak fogva. A jogvédő szervezet által dokumentált 138 esetből 43-ban az előzetes letartóztatás végén egyszerűen elengedték a gyanúsítottakat, anélkül, hogy vádat emeltek volna ellenük a bíróságon. Náluk az SSSP még csak nem is próbálta bebizonyítani, hogy bűncselekményt követtek volna el. Az Amnesty International azonban arra is talált jónéhány példát, hogy a szabadon bocsátott aktivistákat szinte rögtön meggyanúsították valami mással és újra előzetes letartóztatásba helyezték vagy egyszerűen eltüntették őket. Habár láthatjuk, hogy a Szíszi-rezsim előszeretettel lép fel emberi jogi aktivistákkal szemben, az EIPR aktivistáinak őrizetbe vétele példa nélküli esetnek számít, hiszen most fordult elő először olyan, hogy pusztán külföldi diplomatákkal való találkozásért vettek célba jogvédőket. Kairó eddig nyilvánvalóan tartott egy ilyen lépés nemzetközi következményeitől, de úgy tűnik, feleslegesen. Noha például egy francia diplomata is részt vett a találkozón, Párizs részéről eddig csak annyira futotta, hogy aggodalmuknak adjanak hangot az őrizetbe vételek miatt. Az egyiptomi külügyminisztérium gond nélkül visszautasította és az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősítette a nyilatkozatot. Amr Magdi, a Human Rights Watch Egyiptomért felelős kutatója a Twitteren arra figyelmeztetett, hogy diplomáciai üzengetéssel semmit nem lehet elérni. Ha az európai országok és az Egyesült Államok valóban változást akar látni, akkor fel kell függeszteni az Egyiptommal folytatott katonai és biztonsági együttműködést, valamint fegyverek eladását Kairónak. Addig viszont a Nyugat tétlensége csak még jobban felháborítja a civil szféra felszámolására törekvő Szíszi-rezsimet.  

Nem minden kollégája támogatta az egyik óráján a brutálisan meggyilkolt francia tanárt

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.21. 09:00

Fotó: FRANCOIS MORI / AFP
Ez az iskolai levelezésekből derült ki.
Két hónapja folyamatosan emelkedik Emmanuel Macron népszerűsége. A francia elnököt az Odoxa ügynökség a múlt hónapi 41 százalék után már 43 százalékon mérte. Az Ipsos ennél alacsonyabb adatokat tett közzé, eszerint a megkérdezetteknek csak 38 százaléka elégedett a teljesítményével, de márciushoz képest ez is nyolc százalékos emelkedés. Mindez azért is bravúr, mert Franciaország több tekintetben is súlyos válságba került: egészségügyi, gazdasági és biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie a kormánynak. Bár Macron járványellenes fellépésével nem túl elégedettek a franciák, az iszlám szeparatizmus elleni intézkedéseit nagyon is támogatják, és őt segíti az is, hogy az ellenzék rendkívül megosztott. Különösen nagy visszhangot keltett Macronnak a fiatal csecsen terrorista által brutális módon meggyilkolt tanár, Samuel Paty temetésén elmondott beszéde. Akkor úgy látszott, az ország egy emberként áll a tanárok mögött, akiknek állandó ellenszélben, fenyegetések közepette kell végezniük munkájukat. A történelmet oktató Patynak azért kellett meghalnia, mert a sajtószabadságról szóló óráján bemutatott két Mohamed-karikatúrát. Akkor úgy látszott, a Conflans-Sainte-Honorine-i iskola tanárai egy emberként álltak mögötte, a nyomozás során elemzett emailekből azonban kiderül: ez távolról sem volt így, akadtak, akik nem értettek egyet módszerével, Patyt annyira megrendítette a kollégák bírálata, hogy nem is akart volna foglalkozni többet a sajtószabadság témakörével. Szeptember elején kezdődött meg Franciaországban a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadás végrehajtóinak és kitervelőinek pere. A francia szatírikus lap ez alkalomból akkor ismét több Mohamed-karikatúrát közölt. Paty a számot magával vitte órájára és mielőtt bemutatott volna két karikatúrát, arra kérte a gyermekeket, ha bántja őket meggyőződésükben, vagy sokkolnák őket a rajzok, hunyják be a szemüket, vagy hagyják el az osztálytermet. Egyetlen szóval sem említette, hogy kizárólag muzulmánokra gondolt volna, amint ezt utólag a szemére vetették és amivel az az iszlám radikális apa vádolta, aki az iskolából való eltávolítását követelte. Paty az iskola vezetésével is előre közölte szándékát, ezért több pedagógus felajánlotta, hogy az óra alatt vigyáz a diákokra. A Le Monde által megszerzett adatokból kiderül, hogy heves levelezés alakult ki Paty órája után az iskolában. Az intézmény vezetője Patyt ügyetlenséggel vádolta és a közös levelezésben azt állította október 9-én kelt emailjében, hogy a történelemtanár „azonnal be is ismerte ezt”. Hozzátette ugyanakkor, „tudjuk, hogy senkit sem akart diszkriminálni”. Levelét ezzel a megjegyzéssel zárta: „Paty úr nehéz héten van túl és támogatnunk kell őt”. Egy nappal később két tanár elhatárolódott Samuel Paty eljárásától. „Azért írom ezt a levelet, hogy közöljem önnel: nem támogatom kollégánkat” – közölte egy tanárnő. „Nem kívánok a hallgatásommal a cinkosa lenni. Úgy vélem, tönkretette azt a bizalmi kapcsolatot, amit napról napra megpróbálunk létrehozni azon családokkal, amelyek az állami iskolába íratják a gyermeküket”. Sok muzulmán család vagy otthon taníttatja a gyermeket (ez a gyakorlat hamarosan megszűnik, mert kötelezővé teszik az iskolába járást), vagy inkább katolikus iskolába küldik, mert úgy vélik, az állami intézményben nincsenek tekintettel a vallására. Különösen 2004 óta érzik így, amikor az állami iskolában betiltották a vallási jelképek, köztük a muszlim fejkendő viselését. Patyt az iskolai levelezés során egy másik tanár is keményen támadta. „Kollégánk rossz szolgálatot tett a véleménynyilvánítás szabadságának, érveket adott az iszlamistáknak, a laicitás ellen lépett fel, teret adott az intoleranciának” – vélekedett az illető, aki szerint fellépésével diákjait is diszkriminálta. „A tanulókat nem küldhetik ki az osztályteremből a származásuk vagy a vallásuk miatt” – tette hozzá. Paty több bejegyzésben is azt írta, nem érti a vele szembeni támadásokat, így az őt az iskolából eltávolítani akaró apáét sem, mert a lánya aznap nem is ment iskolába. „Valamit előadott az apjának anélkül, hogy részt vett volna az órán” – közölte. „Komoly kérdések fogalmazódtak meg bennem annak kapcsán, mit kellett volna tennem az alatt a néhány másodperc alatt, amíg bemutattam a rajzokat? Egyáltalán, hogy maradhatnék semleges ebben a helyzetben?” Paty később feljelentést tett az ő fenyegető apuka ellen. Bár hasonlóképpen cselekedett az iskola vezetése is, a tanár keserűen állapította meg, hogy a történtek után jövőre már nem kíván foglalkozni a sajtószabadság témájával. Az emailek sora október 16-án szakadt meg, amikor az iskolaigazgató „szörnyű hírről” számolt be, mint írta, egy 18 éves csecsen származású iszlamista lefejezte Patyt. Bár a kormányzat védelmet ígért a tanároknak, a pedagógusok a jövőben ezerszer meggondolják, bemutassák-e a karikatúrákat. Mint látható, nem csak a szülők reakciójától kell tartaniuk, hanem kollégáikétól is.