Az Alföldvíz Zrt. november 20-28-i közgyűlésén a cégtulajdonosok online szavazhatnak többek között a tavalyi mérlegről, amelyet az előző, szeptember végi közgyűlésen a többség tartózkodása miatt nem sikerült elfogadni, így nem hagyták jóvá a társaság anyagi helyzetének rendezését szolgáló, az alaptőke leszállítását kezdeményező javaslatot.
Az Alföldvíz Zrt. Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében, 131 településen végez víziközműszolgáltatást, 541 ezer ember ellátását biztosítva. A legnagyobb tulajdonos 32,8 százalékkal Békéscsaba; az állam 28 százalékot birtokol.
A szeptemberben az orosházi önkormányzat honlapjára feltett előterjesztés szerint az Alföldvíz tavaly üzemi szinten 648 millió, adózás után pedig 2,7 milliárd forintos veszteséget szenvedett el. Míg jegyzett tőkéje 3,8 milliárd, saját tőkéje a veszteség miatt 1,7 milliárdra apadt. Ez az arány alapszabályba és jogszabályba ütközik.
A 2020-as becslés szerint az arány külső beavatkozás nélkül 15,7 százalékra csökkenne, ami "felveti már a hitelezői igények kielégítésének veszélyeztetését" – írták az akkori előterjesztésben.
Szeptemberi közlésük szerint nem látnak más megoldást a társaság törvényes tőkeszerkezetének visszaállítására, mint a 3,8 milliárdos alaptőke 1,3 milliárdra csökkentését. Emellett bevontak volna 555 darab, 7,8 millió forint névértékű saját részvényt; törzsrészvényüket pedig 9 ezer 400 forinttal 4 ezer 600 forintra csökkentették volna.
Az MTI információi szerint ezt a tulajdonosok nem támogatják, de forrásuk sincs a pénzügyi egyensúly helyreállítására.
Az Alföldvíz a működéshez szükséges források megteremtése érdekében idén januárban 1,7 milliárdos alaptőke-emelési kéréssel fordult a tulajdonos önkormányzatok felé, amit azok forrás híján elutasították. 2017 nyarán azt tervezték, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 1,7 milliárdos tőkeemelésével a cég többségi állami tulajdonba kerül, ám az állami holding visszavonta ajánlatát.
Egyes értékelések szerint ugyanakkor az önkormányzati hátterű víziközművek anyagi ellehetetlenítésével a kormány megkezdte azok átterelését az állam közvetlen felügyelete alá.
Legutóbbi törvénytervezetük szerint az állami víziközművek közös tulajdonlására Nemzeti Vízművek néven új holdingcéget hoznak létre. Egy más témájú javaslathoz az utolsó pillanatban benyújtott módosító indítvánnyal pedig a népsűrűség alapján változtattak az eddig a közművezetékek hossza után beszedett adón. Ez elsősorban a nagyobb – a tavalyi választásokon zömében ellenzéki irányítás alá került – helyhatóságokat sújtja. Budapesten például négyszeresére, több mint kétmilliárddal nő az adó.
