Előfizetés

Átlagosan 70 százalékos az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca vakcinájának hatékonysága

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.23. 10:23

Fotó: VINCENZO PINTO / AFP
A két teljes dózisú, illetve az alacsonyabb és magasabb dózisú oltási kombinációk eltérő hatékonyságára egyelőre nincs magyarázat, de az egyetemi szakértők is hangsúlyozták, hogy az eredmény mindenképpen rendkívül kedvező.
Átlagosan 70 százalékos, de alkalmazási technikáktól függően elérheti a 90 százalékot az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari vállalat közös fejlesztésű koronavírus-vakcinájának hatékonysága. Az egyetemi kutatócsoport hétfői beszámolója szerint a 24 ezer önkéntes bevonásával Nagy-Britanniában, Brazíliában és Dél-Afrikában elvégzett próbák azt mutatták, hogy
  • azok közül, akik két, nagy dózisú hatóanyagot tartalmazó oltást kaptak, 30-an fertőződtek meg később az új típusú koronavírussal.
  • abban a próbacsoportban viszont, amelynek hatóanyag nélküli szert adtak be, 101 fertőződés történt. Ez a jelentés szerint 62 százalékos hatékonyságnak felel meg.
  • a kutatók ismertetése szerint azonban a hatékonyság 90 százalékra emelkedett abban a csoportban, amelynek tagjai először egy alacsonyabb, 50 százalékos hatóanyag-tartalmú, majd egy teljes dózisú vakcinát kaptak.
Az oxfordi tudóscsoport számítási módszertana szerint a két alkalmazási módszer hatékonysági átlaga 70,4 százalék.

A BBC rádió által hétfőn megszólaltatott szakértők hangsúlyozták, hogy még ez is jóval meghaladja a szezonális influenza elleni oltóanyagok hatékonyságát. Az Oxfordi Egyetem beszámolója szerint a két teljes dózisú, illetve az alacsonyabb és magasabb dózisú oltási kombinációk eltérő hatékonyságára egyelőre nincs magyarázat, de az egyetemi szakértők is hangsúlyozták, hogy az eredmény mindenképpen rendkívül kedvező. A tájékoztatás kiemeli, hogy
a beoltottak közül senkinél nem alakult ki súlyos koronavírus-betegség, senki nem szorult kórházi kezelésre és nem volt olyan súlyosságú mellékhatás sem, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát.

Az egyetem ismertetése szerint az AstraZenecával közösen kifejlesztett, ChAdOx1 nCoV-19 elnevezésű vakcina a náthát okozó adenovírus legyengített változatát tartalmazza. A hatóanyag alapjául alkalmazott vírust genetikailag úgy módosították, hogy az emberi szervezetben se tudjon teljesen kifejlődni. A beszámoló szerint az ilyen típusú, évtizedek óta kutatott és széles körben használt oltóanyagok jelentős előnye, hogy stabilak, gyártásuk és szállításuk könnyű, és normál, 2-8 Celsius-fok közötti hűtőszekrény-hőmérsékleten tárolhatók. Mindez azt jelenti, hogy a vakcina a már meglévő egészségügyi infrastruktúrán belül, például orvosi rendelőkben és gyógyszertárakban forgalmazható, és ez lehetővé teszi, hogy hatósági jóváhagyás esetén a most kidolgozott koronavírus-oltóanyag alkalmazása nagyon gyorsan megkezdődhet – áll az Oxfordi Egyetem hétfői tájékoztatásában.
A beszámoló szerint az AstraZeneca máris 3 milliárd adag vakcina gyártására kötött nemzetközi szerződéseket.

Andrew Pollard, az oxfordi oltóanyag-fejlesztő csoport igazgatója a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában közölte: az eredmények azt mutatják, hogy a kidolgozott vakcina hatékony és sok emberéletet fog megmenteni. Pollard professzor megerősítette, hogy az egyik kombinált alkalmazási módszer 90 százalék körüli hatékonyságot eredményez. Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzora úgy fogalmazott hétfői nyilatkozatában: az elért eredmények alapján közelebb került az az időpont, amikor véget lehet vetni a SARS-CoV-2 koronavírus okozta pusztításnak. A Pfizer és a Moderna gyógyszeripari vállalatok a minap bejelentették, hogy az általuk kifejlesztett vakcinák hatékonysága eléri a 95 százalékot, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca oltóanyaga azonban sokkal olcsóbb – hozzávetőleg a hatodába kerül a másik két vakcina árának –, emellett könnyebb a tárolása és a szállítása is. A brit kormány már 100 millió adagot megrendelt az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös fejlesztésű oltóanyagából; ez 50 millió ember beoltására elegendő. Boris Johnson brit miniszterelnök hétfői Twitter-bejegyzésében fantasztikusnak nevezte a közzétett vizsgálati eredményeket.

Először haladta meg a 25 ezret az egy nap alatt azonosított fertőzöttek száma Oroszországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.23. 09:55

Fotó: Iliya Pitalev / AFP
A terjedés mértéke 1,2 százalékos, az új esetek 23,5 százaléka tünetmentes.
Oroszországban hétfőre először haladta meg a 25 ezret az egy nap alatt kimutatott új koronavírus-fertőzöttek száma.
Az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt napon 25 173-mal 2 114 502-re nőtt a hivatalos adatok szerint.

A terjedés mértéke 1,2 százalékos, az új esetek 23,5 százaléka tünetmentes.
Az aktív esetek száma az elmúlt egy nap alatt 8810-zel 466 517-re nőtt, a halálos áldozatoké 361-gyel 36 540-re, a felépülteké pedig 16 002-vel 1 595 443-ra emelkedett.

Az országban a járvány kezdete óta több mint 72,9 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 520 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával mintegy 481 600 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Akár már idén forgalomba kerülhetnek az első vakcinák

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.23. 09:25
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erről Kis Zoltán, az NNK laborvezetője beszélt a Kossuth Rádió műsorában. Számos koronavírus elleni oltóanyag hazai engedélyeztetése a folyamat harmadik fázisában tart. Tömeges oltás 2021 első félévében kezdődhet.
Már több koronavírus elleni vakcina is az engedélyeztetési folyamat harmadik, vagyis a tömeges tesztelés fázisában jár a világban – mondta Kis Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laborvezetője hétfőn a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.    Elmondta: a vakcinák közül több is kilencven százalék feletti eredménnyel akadályozta meg, hogy a beoltottak megfertőződjenek, ami nagyon jó eredménynek számít. Kiss Zoltán szerint úgy tűnik, ezek az oltóanyagok hatásosak lesznek a koronavírussal szemben. – A tömeges tesztelésben általában több tízezer ember vesz részt, de az engedély megszerzése után is figyelik az adott vakcinát a szakemberek, így amikor elkezdődnek az oltások, tovább javulhat a hatásossága – tette hozzá. Mivel már az első engedélyezési eljárások is elkezdődtek, a szakember szerint esély van arra, hogy még idén forgalomba kerüljenek az első vakcinák. Ugyanakkor a szakember azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy 2021 első felében kezdődhet a tömeges oltás. Emlékeztetett: először a kockázati csoportba tartozókat oltják majd be, tehát azokat, akik a legsérülékenyebbek a koronavírussal szemben.