Előfizetés

Különleges nők hétköznapi történetei a híres filmfesztiválon

Müllner Dóra írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.11.24. 10:40
Sérülten is vágyakozva Jimmy Olson Alive című filmjében
Fotó: NEMZETI FILMINTÉZET
Az új élethelyzetünknek köszönhetően a Blue Danube Nemzetközi Filmfesztivál is az online térbe került.
Idén már negyedszer rendezik meg a Blue Danube Nemzetközi Filmfesztivált. Az első három évben bécsi és budapesti mozikban nézhették meg az osztrák és a magyar nézők a világ legfrissebb rövidfilmes termésének a legjavát. Az új élethelyzetünknek köszönhetően azonban  most ezt a filmfesztivál is az online térbe került. “A kicsik is lehetnek hatalmasak. A világ független alkotásainak, rövidfilmjeinek legjava egy fesztiválon!" - tartja magáról a Blue Danube fesztivál, és ehhez a válogatást az előzsűri biztosította is. 77 filmet juttattak a hat szekcióból álló versenyprogramba a 87 országból érkezett majdnem ezer alkotás közül. A programot végigpörgetve is tisztán látszik, amit a gyakorlott filmfesztiválra járók már tudnak, hogy egy ilyen filmválogatásból pontosan és plasztikusan láthatjuk meg mindazt, amit a világban zajló eseményekből épp csak érzékelünk, vagy sok esetben nem is sejtünk. Legyen az dokumentum- vagy kisjátékfilm, vagy animáció, az, hogy a különböző országok alkotói milyen témákat választanak, ezekre milyen válaszokat adnak, gyakran érthetőbbé teszi mindazt, amit a hírekből megtudhatunk. De a leghétköznapibb és legszemélyesebb történetek is így reflektálnak a mindenkit érintő kérdésekre. És mivel a kisfilmek épp olyanok, mint a novellák, egyetlen leülés alkalmával is több ablakot nyithatunk a világra. Ahogy a világon mindenütt egyre több szó esik a nők társadalomban elfoglalt helyéről, nem nehéz nőkről szóló filmet sem találni a fesztivál válogatásában. Az Alive című svéd, és az Agapé című magyar film is ilyenek, és az is összeköti őket, hogy egyszerű, hétköznapi történetet mesélnek el. Beleznai Márk Agapé-ja, amely az idén szintén online megrendezett Cannes-i filmfesztivál filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programját is megjárta, egy idősebb nő és egy fiatal srác egymásra találásának története. Kornél (Kenéz Ágoston) a tizenéves moziőrült és Hanna (Gryllus Dorka), a negyvenes éveiben járó újságíró egy moziban találkoznak, és későbbi véletlen összefutásoknak köszönhetően egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A svéd Jimmy Olsson Alive című 2020-ban készült alkotásának egyik főszereplője a harmincas éveiben járó, halmozottan sérült Victoria (Eva Johansson), mint az ő korában minden nő vágyik az intimitásra. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen esélyei lehetnek egy partner megtalálására, de Ida (Madelina Martin) Victoria segítője, ápolója felajánlja segítségét és közösen elkészítik Victoria Tinder-profilját. Ezen a ponton a befogadó szíve azonnal összeszorul, látva a döntésében elbizonytalanodó Idát. Aki talán csak akkor ijed meg jobban, amikor Victoria chat-elni kezd egy férfival, és randevút beszél meg vele a nevében.    A két film formai megoldásaiban sok a hasonlóság: rengeteg közeli képekkel, már-már portrészerű beállításokat használt mindkét operatőr. A jó színészvezetésnek és szereplő választásnak köszönhetően valójában mindkét filmben a főszereplők arcán játszódnak le a történetek. Ami azonban mindezek mellett talán a legfontosabb, hogy mindkettőben folyamatosan épül a cselekmény, sosem csökken a feszültség, és mégis finom könnyedséggel, érzékenységgel és természetességgel jutunk el az a még meglepetést is hozni képes végkifejletig, ami ritkaság a hasonló témákat láttató filmekben. Infó: Beleznai Márk: Agapé Jimmy Olsson: Alive IV. Blue Danube Nemzetközi Filmfesztivál Versenyprogram

Meghalt Böröndi Tamás, a Vidám Színpad igazgatója

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.24. 08:19

Fotó: Zih Zsolt / MTI
Böröndi Tamás 65 éves korában hunyt el.
Elhunyt 65 éves korában Böröndi Tamás színművész, a Vidám Színpad igazgatója – közölte a Vidám Színpad az MTI-vel. A művész hétfő este halt meg súlyos betegség következtében. Böröndi Tamás 1955. március 8-án született. 1980-ban szerzett diplomát a Színház- és filmművészeti Főiskolán, pályáját a debreceni Csokonai Színházban kezdte. Játszott a Rock Színházban, a Operettszínházban, majd a Vidám Színpadon, amelynek 2013-ban igazgatója lett. Számos tévéfilmben, köztük a Kicsi a borsban, a Kémeriben, a Szomszédokban és a Jóban Rosszban című sorozatban is szerepelt. Játszott – egyetlen kivétellel – a Vidám Színpad minden darabjában, Straub Dezsővel, a társulat művészeti vezetőjével alkottak összeszokott színpadi párost. Böröndi Tamást felesége, Götz Anna, valamint ikerlányai és édesanyja gyászolja. A Vidám Színpad saját halottjának tekinti Böröndi Tamást. Temetéséről később intézkednek.

Online térbe menekülnek a színházak

Balogh Gyula Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2020.11.24. 06:00

Fotó: MÉSZÁROS CSABA / ÁTRIUM
A tavaszihoz hasonlóan a bezárások leginkább a magán és a független kulturális szférát sújtják, de nehéz helyzetbe kerültek önkormányzati és vidéki együttesek is. Legkönnyebben a nagyobb költségvetésű állami társulatok úszhatják meg az újabb kényszerszünetet.
December 11-ig 29 leszervezett előadást voltunk kénytelenek elhalasztani, amelyekre pótló időpontot kell találni, tehát amikor majd megnyithatnak a színházak, további egy hónappal hosszabbítja meg az agóniát a már kitűzött előadások lebonyolítása – mondta Ugrai István a magánkézben lévő Átrium Színház művészeti vezetője. - Három bemutatót kell(ett) eltolnunk, ebből egyet terv szerint bepróbálunk, egynek a főpróbahete szakadt félbe , egyet később tartunk meg. Januárra tervezett premierünket december 2-án kezdjük próbálni, egyelőre nem tudva, eljuthat-e a bemutatóig. Az Átrium 2018-ban 220 millió forintos taóra lett volna jogosult, ezt tekintjük alapbázisnak, a jegyárbevételen felül ennyi kellene ahhoz a működéshez, amellyel a színház normális üzeme lebonyolítható lenne. 2020-ban az elmaradt előadások következtében a jegybevételek is drasztikusan csökkentek, az állami pályázatokon mindössze körülbelül 74 millió forintot kaptunk. A fővárosi és a II. kerületi önkormányzat támogatása, valamint közönségünk segítsége és az épület tulajdonosainak hozzájárulása teszi egyáltalán lehetővé, hogy még nyitva lehessen a színház. A jövő évről még semmi információnk nincs, ez is eléggé kétségbeejtő, de nagyon bízunk az ő további támogatásunkban, hogy abban a remélhetőleg nem túl távoli jövőben, amikor lesz vakcina és nem végletekig terhelt egészségügyi ellátórendszer, majd újra játszhassunk. De az Átrium mint intézmény helyzeténél sokkal aggasztóbb a színészek, alkotók, művészeti munkatársak helyzete. Arányaiban az Átrium – ahogy más magánszínházak, társulatok esetében is – sokkal kevesebb embert tud foglalkoztatni, mint egy kőszínház, noha egy előadás lebonyolításához nem biztos, hogy kevesebb emberre van szükség. Az alkalmi feladatot ellátók – előadóművészek, tervezők, műszak, díszítők, háttérdolgozók és rendezők: jogdíjasok, megbízási szerződésesek, egyéni vállalkozók, katások – egzisztenciája végveszélybe került, hiszen most nem tudnak dolgozni, ezért fizetést sem kaphatnak. Ők azok, akik tavasszal minden tartalékukat felélték, és joggal reménykedtek a kormányzat szeptember eleji ígéreteiben, abban, hogy képesek kordában tartani a vírust. Nekik most ki segít? Őket nem támogatja, hogy az alkalmazottak után nem kell járulékot fizetni. Több munkatársunk gondolkodik a szakma feladásán, van, aki már elhagyta a szakmát, van, aki az országot is – jegyezte meg Ugrai István.  

Előre menekülve

Van, aki radikális lépést tett, ilyen a fővárosi fenntartású Örkény Színház, amely saját beruházásból kiépítette stream-stúdióját, és megkezdte előadásai rendszeres online közvetítését Az első hullám idején március közepétől évad végéig tartó jegybevétel kiesés, illetve a második hullám okozta októberi zárás miatt idén már nem számítunk a pénzügyi feltételek javulására, így nagyjából 5 havi jegybevétel kieséssel kalkulálunk – mondta Bagi Andrea, az Örkény Színház gazdasági igazgatója, de hozzáteszi, hogy ezt valamelyest pótolja a streamelt előadások bevétele, azonban a stream-stúdió kiépítése, az eszközbeszerzések, illetve a stúdiót működtető szakemberek díjának költsége egyelőre magasabb, így ebben az évadban ez inkább a színház működését biztosítja. Az Örkény Színház arra törekszik, hogy ne kelljen munkavállalóitól megválnia, ez a tavaszi pandémia idején is kiemelten fontos volt számukra. Úgy gondolják, hogy az adófizetési könnyítés némi kompenzációt jelentene, ez azonban csak olyan munkavállalók után jár, akit a színház elbocsátott volna, tehát miután az Örkény Színház elbocsátásokra nem készül, nem veheti igénybe ezt a segítséget. Az EMMI-től azt az információt kapták, hogy a tavaszi járulékfizetési könnyítéshez hasonló rendelet kiadását kezdeményezi a Pénzügyminisztériumnál.  

Mindenki maradhat

 A tatabányai Jászai Mari Színház arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kialakult helyzet miatt ötven százalékkal csökkent a bevételük. A túléléséért igyekeznek spórolni, újra tervezik az évadot és az online térben is gondolkodnak. De nem küldenek el senkit és a béreket is ki tudják fizetni ebben az évben. A kérdésre, hogy számítanak-e valamilyen kompenzációra, azt a választ adták, hogy a minisztériumtól nem, de az önkormányzat 15 millió forint kompenzációt adott a színháznak. Azzal kapcsolatban, hogy eddig miként érintette a járvány a társulatot, úgy fogalmaztak, eddig szerencsések voltak, időben tudtak reagálni és a kellő óvatosságuknak köszönhetően nem alakult ki az intézményben gócpont. A mostani helyzetben a Nemzeti Színház hozzávetőlegesen 70-80 millió forintos saját bevételkiesésnél tart, ennek ellenére a bérek kifizetéséről gondoskodni tudnak, nem tervezik egy munkavállaló elküldését sem. A színház mindent megtesz azért, hogy ebben a nehéz időszakban se veszítse el a kapcsolatot a közönségével, így online felületein keresztül szólítja meg a nézőket, például a Rómeó és Júlia spotverseny, vagy a karácsonyi kívánság akció keretében. A munka nem állt me, a társulat folyamatosan dolgozik a repertoár felújításán, illetve készül a Rómeó és Júlia premierjére, sőt decembertől a közönség az online térben is találkozhat a Nemzeti színművészeivel, akik streamelt tartalmakon keresztül törekszenek majd arra, hogy könnyebbé tegyék mindenki számára ezt a nehéz időszakot. - Intézményünk nem számol elbocsátásokkal. Kollégáink – természetesen a járványügyi intézkedések betartásával –, jelenleg is dolgoznak – közölte lapunkkal a Magyar Állami Operaház. Hozzátették: A folyamatosan működő díszlet, jelmez és kellékgyártás mellett az énekkar tavaszi feladatait tanulja, a balett formában tartja magát, lemezfelvételeket készítenek, opera- és balettfilmet forgatnak, készítenek heti televíziós magazint, csinosítják az Eiffel Műhelyházat, évadokat és új infrastrukturális projekteket terveznek, felkészülnek az Operaházba egy év múlva történő visszaköltözésre. Emellett az Opera munkatársai az Országos Mentőszolgálattal együttműködve nyújtanak betegirányító segítséget a frontvonalban dolgozóknak. A nézőkkel online csatornákon tartják a kapcsolatot. A programok elérése egyenként is soktízezres. Ha pályázatuk sikerrel jár, tovább bővül az online repertoár: Goldmark Sába királynője című művéből készül többkamerás felvétel. Az intézmény több mint 1300 munkatársa közül – beleértve a magánénekeseket és a gyermekkar tagjait is – 2020. november 16-ig 36 aktív és gyanús/valószínűsített esetet tartanak számon és 130-an már meggyógyultak a koronavírus-fertőzésből. Ha csak a munkavállalói létszámot nézzük (1121 fő) a gyógyulti létszám 83 és az aktív beteg 20 fő.   

Versenyfutás a stábokért

A Pécs városa által – a Zsolnay Kft-n keresztül - fenntartott nemzeti minősítésű Pannon Filharmonikusok (PFZ) éves költségvetése 1 milliárd 50 millió forint. Bevételük 80 százaléka állami és önkormányzati támogatás – amit meg is kaptak - a fennmaradó 20 százalék a működési bevétel. 135 munkavállaló dolgozik náluk, ezért az első hullám idején a járulékkedvezmény 50 millió forint megtakarítást jelentett – válaszolta Horváth Zsolt, a zenekar igazgatója a Népszava kérdésére. Zenészeik alapbért és emellé „szolgálatokhoz” (azaz koncertekhez és próbákhoz) kötődő gázsit kapnak, az idei elmaradt fellépések okozta veszteségük nem éri el a jövedelmük egytizedét. - A legnagyobb bajban a szabadúszó vendégművészek vannak, az elmaradó koncertek vis majornak minősülnek, ezért ők teljesen elesnek a gázsijuktól – mutatja be a bizonytalan szituációt. A zenekar a tavasszal elmaradt koncertek egy részét nyáron pótolta, a 2020-21-es évad külföldi vendégeit pedig a 21-22-es szezonra halasztották. - Nagyon gyorssá vált az átszervezés az egész világban, nem hallottam ezzel kapcsolatos jogi vitákról – meséli. A PFZ is streamel, bár a remek akusztikájú Kodály Központba is új technológiát kellett hozniuk. Ami a stábot illeti, különösen nem volt könnyű dolguk. - Egy szimfonikus zenekar online megjelenítéséhez speciális tudás kell, erre ma Magyarországon mindössze négy profi stáb alkalmas. Versenyhelyzetben vagyunk, most szinte mindenki a közvetítésre alkalmas csapatokhoz alkalmazkodik. Szerencsére mi úgy futottunk neki az évadnak, hogy havi két alkalomra már tavasszal lekötöttük őket – mondja Horváth Zsolt. Ami a streamelés árát illeti, az igazgató szerint eddig a brandépítés eszközeként ingyenes volt, ők is tartják így a kapcsolatot a többezres törzsközönségükkel. A kötődés ellenére sokkal kevesebben vesznek már koncertbérletet, ennek pedig biztosan lesz pénzügyi hatása - mondja végül Horváth Zsolt. 

Nem reménytelen a helyzet

Erdődy Orsolya, a Budapesti Fesztiválzenekar menedzser-igazgatója gyakorlott újratervező.  Hányszor tervezték eddig újra a 2020-as költségvetést? Folyamatos újratervezésben vagyunk. Amikor 2020. január 1-én átvettem a zenekar vezetését, az együttes jelentős anyagi gondokkal küzdött, amit elsősorban a tavalyi tao-kompenzáció megkurtítása okozott. Emiatt kellett 2019-ben lemondanunk projekteket és elbocsátanunk munkatársakat. 2020 március elején még nem volt ismert számunkra az idei támogatás mértéke, és ekkor jött a koronavírus-járvány. A magyar zenei szektor köszönettel tartozik a magyar kormánynak, mert a krízis ellenére többletforrásokat allokált a szimfonikus zenekarok támogatására. A BFZ esetében a Főváros is segítséget nyújtott – az idei támogatásemeléssel már majdnem helyreállt az a támogatási szint, amelyen 2015-ben, a drasztikus csökkentések előtt állt a zenekar. Az együttes 2020-ban 1,650 milliárd forint támogatást kapott az államtól, 240 milliót a fővárostól, ezek körülbelül az éves büdzsé felét teszik ki. Ezt a két támogatást egészíti ki alapesetben még az 1,6-1,7 milliárd forintnyi saját bevételünk, ami a turnék honoráriumából, szponzorációból és jegybevételből tevődik össze. Melyik bevételi forrás apadt leginkább? A múltban az a hagyomány alakult ki, hogy általában kéthavonta utaztunk egy nagy nemzetközi turnéra Európába, az USA-ba vagy Ázsiába, ez adta eddig az éves saját bevételünk egyharmadát. Lényegében ez esett ki az idei évből, mellette pedig az itthoni jegybevétel egy része. A muzsikusok belsős munkavállalók? A zenekar „kemény magjának” van ún. készenléti szerződése, ez fix havi bevételt jelent számukra, ezt egészítik ki a projektenkénti honoráriumok. Miután sokkal kevesebb volt a koncert, kevesebbet is kerestek a zenészeink, bár próbáltunk kompenzálni a közel 80 élőben streamelt Karanténesttel és Szerenád koncertekkel. A szeptemberi és októberi koncertjeinket meg tudtuk tartani, novemberben pedig – legutóbb a hétvégén a Müpából – élőben streamelte hangversenyünket a Mezzo TV, így világszerte közel 40 országban láthattak minket. Kellett külön költeni a streamelésre? Műszaki eszközök, stáb? A BFZ évek óta streameli minden koncertjét, próbákat is rendszeresen közvetítettünk így, és bár a közönség nélküli koncert más, nagyobb apparátust igényel, ez nem okozott gondot számunkra. Mit tapasztaltak az elmaradt koncertekkel kapcsolatban? Visszakérték a nézők a jegyek árát? Három lehetőséget kínálunk: visszafizetjük a jegyek árát, a közönség beválthatja jegyeit egy későbbi koncertre, és dönthetnek úgy is, hogy nem kérik vissza a jegyárat, ezzel a zenekart támogatják. Ha valaki nem kéri vissza a jegyei árát, azt a lehetőséget is választhatja, hogy egy neki kiküldött linken online visszanézi a koncertet. Hálásak vagyunk lojális közönségünknek, mert jellemzően nem kérték vissza a már megvett jegyek árát. Többféle a gyakorlat: vannak társulatok, zenekarok, amelyek ingyen hozzáférhetővé teszik online eseményeiket, vannak, amelyek jegyet árusítanak ezekre is. Mit tesz a Fesztiválzenekar? A nemzetközi tapasztalat az, hogy jellemzően nem ingyenesek az online közvetítések, és mi sem szeretnénk kiszolgáltatni a művészeket, akiknek a koncertbevétel a jövedelmük. Csatlakoztunk több nemzetközi platformhoz, ezek fizetősek, de a bérleteseinknek nem kell jegyet vásárolniuk a streamelt koncertekre. Emellett rendszeresen vannak ingyenes streamjeink is, most például az Online Zenés körút című sorozat, melynek keretében fővárosi intézményekből jelentkezünk be – természetesen közönség nélkül. Meddig látnak előre? Normál kerékvágásban most a 2023–24-es évadot terveznénk. Annyit tudunk már, hogy a 2021-es tavaszi meghívásaink közül a brüsszelit és a New York-it lemondták, de bízunk abban, hogy egy-két európia városban „rezidenciákat” tudunk kialakítani, és miután a Fesztiválzenekar sokféle formációban tud fellépni, nem reménytelen a helyzet. A világ egy ideig azonban nem lesz olyan, mint eddig: a fesztiválok és koncerttermek anyagi nehézségekkel küzdenek, sok szponzor megszüntette a támogatást. Ezenkívül sok helyen – így a BBC Proms fesztiválon – inkább a hazai művészeknek biztosítanak fellépési lehetőséget, mint a külföldi előadóknak.