Történelmi per kezdődött hétfőn Franciaországban: Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök került a vádlottak padjára. Az Ötödik Köztársaság történetében még nem volt példa arra, hogy egy volt államfőnek személyesen kellett megjelennie a bíróság előtt. A 2019-ben elhunyt Jacques Chirac ellen ugyan szintén folytattak bírósági eljárást egy korrupciós ügyben, de rossz egészségi állapota miatt sosem idézték a bírák elé. A magyar gyökerekkel rendelkező Sarkozy, aki 2007-2012 között állt hazája élén, példátlannak nevezte a vele szembeni eljárást, s minden vádat tagad.
Az egész ügy még 2007-re nyúlik vissza. Az akkori elnökválasztási kampányban Sarkozy jelentős pénzügyi támogatást kapott Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől. Emiatt nyomozás indult és lehallgatták a volt államfő telefonját. a beszélgetésekből kiderült, hogy Gilbert Azibert, a semmítőszék egyik magas rangú bírója a folyamatban lévő vizsgálat részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag közbenjárását ígérte a bírónak egy monacói kinevezés érdekében. Emiatt korrupció gyanújával 2014 júliusában egy napra őrizetbe is vették a volt elnököt, az ügyvédet és a bírót, s kihallgatásuk után valamennyiük ellen eljárás indult. Az őrizetbe vételkor azt akarták megtudni Sarkozytől a nyomozók, ténylegesen megpróbált-e információkhoz jutni Azibert-en keresztül, és törvénytelen módon tudomást szerzett-e arról, hogy a rendőrség lehallgatja a telefonját.
A lehallgatások 2014. január 28. és február 11. között készültek. A beszélgetésekben elsősorban a Bettencourt-ügyről esik szó, amelyben felmerült a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt az azóta elhunyt Liliane Bettencourt-nak, Európa egyik leggazdagabb asszonyának, a L'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, s meggyőzte őt, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben. Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek, de ezt utóbb bizonyíték hiányában ejtették.
A Sarkozy és ügyvédje, Herzog közötti telefonbeszélgetésekben többször is szóba került, hogy Azibert bíró szeretne átmenni a monacói államtanácshoz. „Segíteni fogom” - mondta 2014. február 5-én Sarkozy a titkos mobiltelefonján, amelyen a kényes ügyekről tárgyalt Herzoggal. Egy másik beszélgetésben Sarkozy jelezte, „megmondhatod neki, hogy elindítom a dolgot az államminiszternél holnap vagy holnapután”. Röviddel később azonban a volt elnök már azzal hívta fel az ügyvédjét, ezúttal a hivatalos telefonján (amiről sejtette, hogy lehallgatják), hogy mégsem tett semmit a bíró érdekében.
A korrupció bűncselekménye a francia törvények szerint akkor is megtörténtnek tekintendő, ha a vádlott egy hivatalos személynek csak ígéretet tesz az előnyszerzés érdekében. A nyomozók szerint a lehallgatott telefonbeszélgetések megerősítik a volt elnök bűnösségét. Sarkozyt akár tízéves börtönre és egymillió eurós büntetésre is ítélhetik. A pernek december közepéig le kéne zárulnia, erre azonban csekély az esély Gilbert Azibert betegsége miatt. Utóbbi az eljárás elnapolását kérte. Sarkozyt két további ügyben is elítélhetik, illegális pártfinanszírozás, illetve annak kapcsán, hogy a 2022-es labdarúgó világbajnokság rendezési jogát, meglehetősen kétes körülmények között Katarnak ítélték oda.
Emmanuel Macron és Sarkozy viszonya egyébként kimondottan jó, olyannyira, hogy utóbbi tanácsokat is ad a hivatalban lévő elnöknek. A most 65 esztendős Sarkozyt pártja, a Republikánusok szívesen látnák elnökjelöltként 2022-ben, erre azonban kevés az esély a vele szembeni eljárások miatt.
