Előfizetés

Államosítja a kormány a lakossági hulladékszektort

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.11.26. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A jövőben egy koncessziós pályázaton nyertes cég venné át szinte a teljes hazai hulladékkezelést, beleértve az elszállítást is. Sokak szerint Orbán üzleti környezete szemet vetett a szemétpénzekre.
Egyetlen cégnek adná ki a jövőben a hazai hulladékkezelést a kormány – derül ki egy tegnap éjfélkor benyújtott, 143 oldalas, több ágazati és energetikai szabályt módosító csomagtervezet második feléből. Révbe értek tehát a már júniusban megszellőztetett tervek. A benyújtóként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, előadóként Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter jegyezte anyag szerint a kormány egységes koncessziós pályázatot írna ki a hulladékok országos beszedésére, kezelésére, a betét- és visszaváltási rendszer kialakítására, működtetésére. A leendő nyertes tulajdonviszonyai kapcsán nem élnek kikötésekkel. A koncesszor jogosult lenne az országos szemétdíjakra, a hulladékkezeléssel kapcsolatos egyéb, hatóságilag megállapított tarifákon számlázott bevételekre és az általa eladott hulladék ellenértékére. Mi több, ha az „állam” úgy ítéli meg, hogy bevételei nem fedezik a cég méltányolható költségeit, a különbséget évente szintén megtérítik a számára. (Igaz, a cég koncessziós díjat is fizet.) „Esetleges extraprofitjukat” viszont csak hat évente kérnék vissza tőlük. (Mindazonáltal az – állam számára kevésbé előnyös –, folyamatos elszámolási rendszer tükrében kevéssé értelmezhető az iratban említett vállalkozói kockázat.) Ennek fejében a cégre szállna a hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységek, így a hasznosítást illető, egyre szigorodó uniós előírások folyamatos teljesítésének felelőssége is. A pályázati kiírás várható idejét nem jelölik meg. (Tekintettel azonban arra, hogy a korábban kiszivárgott tervezet ezt most novemberre tette, a megjelentetés a lehető leghamarabb várható.) A koncessziós szerződés határozott időre szól, egy év felkészüléssel. A – nem módosítható – kukadíjak beszedését, a kintlévőségek kezelését, valamint a rendszer összehangolását, megszervezését viszont egy új, állami koordináló szerv végzi majd. Az új rendszerben az önkormányzatok hulladékelszállítási felelőssége a koncesszorra száll. Ugyanakkor kevéssé tisztázzák, milyen eszközökkel végezze tevékenységét a majdani nyertes. Pedig ez már csak azért is feszítő kérdés, mert ma a hulladékszállítási és -kezelési vagyon jó része a – tavaly óta zömében ellenzéki irányítású – települési önkormányzatok tulajdona. (Ráadásul az igénybe vett uniós támogatások miatt sok esetben elidegenítési tilalommal.) Miközben a terv szerint az állam a koncessziós társaság „rendelkezésére bocsátja” a tevékenysége végzéséhez szükséges eszközöket, néhány ponton utalnak önkormányzatok által „átadott” vagyonelemekre, valamint pontosítják a kiválás módját a hulladékszállításra létrejött önkormányzati társulásokból. A majdani, új koordináló szerv pedig „kezeli az önkormányzatok és társulásaik által önkéntesen, vagyonkezelés körében rábízott vagyont”. Igaz, a tervezet utal arra is, hogy a koncessziós társaság bevonhat alvállalkozókat. Magyarán az sem kizárt, hogy a kukát ezek után is a megszokott társaság üríti, csak bevételeit már nem a 2016 óta a szemétdíjak országos beszedését, majd szétosztását végző, kukaholdingnak hívott állami NHKV, hanem – fővállalkozóként – egy koncesszor biztosítja. Elemzők szerint az új tervvel a Fidesz-KDNP-kormány sutba vágja 2012 óta követett hulladékgazdálkodási elveit, beleértve a – többek által az ágazat ámokfutójaként emlegetett – kukaholdingot is. 2012-től kezdve a hulladékszállításból kivásárolták a – zömmel külföldi – magántulajdonosokat, az önkormányzatokat megfosztották díjmegállapítási joguktól, a tarifákat befagyasztották és hét éve tizedével csökkentették. A kukaholding négy évvel ezelőtti közbeiktatása óta a települési hulladékszállítók jó része a csőd szélére került, így többük felhagyni kényszerült a tevékenységgel. Igaz, más közszolgáltatók – így a polgárdi Vertikál – NHKV-tól kapott juttatásai még más, padlóra került önkormányzati hulladékszállítók felvásárlására is elegendőnek bizonyultak. Bár a terv egy fajta magánosítási fordulat, az Orbán-féle államberendezkedés kiforrott sajátosságai ismeretében sokak szerint inkább arra utal, hogy kormányfő-közeli üzleti körök szemet vetettek a hazai hulladékpénzekre.

Az új fideszes jelszó a privatizáció

Az a kormány, amelyik eddig mindennek az államosításban látta megoldását, az a miniszterelnök, amelyik szitokszóként használta a privatizációt, most hirtelen elkezdte a kiárusítást – közölte a törvény kapcsán tegnapi Facebook-posztjában Karácsony Gergely főpolgármester. A kormány szándékai, céljai egyszerűen leírhatók: bár az önkormányzatok meg tudnák csinálni jól és olcsón a közfeladatokat, nekik nem hagyják. Mivel azonban a saját maguk által összetákolt állami cégek képtelennek bizonyultak erre, inkább eladják az egészet, mindennek az árát persze végül az emberek fizetik meg. És mindezt Rogán Antal fogja levezényelni – írja a főpolgármester. (Szeptemberben a miniszterelnöki kabinetiroda-vezető kapta meg „a koncessziókkal kapcsolatos miniszteri feladatokat”.) Szép mesterterv, – jegyzi meg. Az éjjel megjelent mindkét fontos törvényjavaslat ugyanazt a célt szolgálja: a privatizációt. Előbb államosítottak, központosítottak, most pedig koncesszióba adnák a hulladékgazdálkodást és a mobildíjfizetést. Ahogy az lenni szokott, ezzel megint átírják a Fővárosi Önkormányzat terveit. Mindkét törvényjavaslat magában hordozza a veszélyt, hogy Budapest és a budapestiek kárvallottjai lehetnek a folyamatnak. Megküzdünk érte, hogy ezt elkerüljük – szögezi le Karácsony Gergely.

Mmobilfizetés: cseberből vederbe

A kormány nyolc éves koncesszióba adná a Nemzeti Mobilfizetési rendszer működtetését, a cégen keresztül lehet majd a jövőben parkolásért, autópályáért, MÁV és BKV-jegyekért fizetni. Az Fidesz-kormány korábbi gyakorlatát, ahogyan minden ilyen tevékenységet a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. alá  rendelt, az Európai Bíróság is kifogásolta. Az új rendszer sem lesz jobb, mivel a törvényjavaslat megtiltaná, hogy a nagy szolgáltatók – MÁV, BKK, BKV, önkormányzati parkolócégek – fizetési rendszereket üzemeltessenek. Ezzel a kormány megköti az ellenzéki vezetésű főváros, a kerületek és a nagyvárosok vezetésének kezét is, miközben a javaslat semmilyen értelmezhető előnnyel nem jár a fogyasztók számára. P. Zs.

Optimista versenyképességi tükröt tart elénk az MNB

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.11.25. 20:13

Fotó: Népszava
Ha a most kiadott jelentés mögé nézünk kiderül, nem annyira a gazdaság versenyképessége, hanem az azt célzó programok, ígéretek sokasága nőtt inkább az elmúlt egy évben.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elelégedett az elmúlt egy évben végbement versenyképességi változásokkal, ám ha a most kiadott jelentés (Versenyképességi tükör) mögé nézünk kiderül, nem annyira a gazdaság versenyképessége, hanem az azt célzó programok, ígéretek sokasága nőtt inkább az elmúlt egy évben. A jegybank 2019-ben hozta nyilvánosságra 330 pontos versenyképességi programját, és a mostani értékelés szerint a javaslatok 34 százaléka már meg is valósult, ami 12 százalékpontos előrelépés egy év alatt – tudtuk meg Szalai Ákostól, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetőjétől. Az MNB szerint a versenyképességi fordulat célja az lenne, hogy az évtized végére magyar gazdaság teljesítőképessége elérje Ausztria teljesítményének 80-90 százalékát. A jegybanki elemzők szerint az elmúlt egy évben a versenyképesség növelésében a kkv-k támogatásban, az állami hatékonyság és a modern infrastruktúra terén történt komoly előrehaladás. A jelentésből kiderül, hogy a jegybank szerint attól nőhet majd a kkv-k versenyképessége, hogy a kormány elfogadta a „Magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030” című kiadványt, ráadásul egyenesen ezt tekintik a legnagyobb előrelépésnek. Ebbe az irányba mutat a jegybank szerint a helyi iparűzési adó év végi előlegfizetésének eltörlése is. A legkomolyabb és kézzelfogható – nem csak stratégiagyártásban kimerülő – versenyképességi intézkedések, az elmúlt egy évben az adócsökkentések voltak, például a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos júliusi vágása. A jegybank szerint az elmúlt egy évben az állami működési hatékonyság sokat javult. Ezt az online számlázás 2021 januári teljes bevezetésével magyarázzák, amely azért hoz versenyképességi előrelépést, mert a NAV el tudja majd készíteni a cégek áfa-bevallás tervezetét – szól a magyarázat. Az embereket közvetlenül érintő területeken – egészségügy, oktatás, munkaerőpiac – is kedvező folyamatokat látnak az MNB-ben. Az egészségügy területén egyenes korszakos lépésnek tekintik a 2021 januártól várható jelentős orvosi béremelést, igaz, nem megfeledkezve arról, hogy több ezer orvos tiltakozott az ezzel párhuzamosan elfogadott foglalkoztatási szigorítások ellen. Az oktatás területén a jegybank szerint komoly előrelépés volt a nemzeti alaptanterv sokadik ráncfelvarrása, amit felmenő rendszerben idén szeptemberben vezettek be az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon. Hasonlóan sikeresnek látják a szakképzés újabb átalakítást, amely most épp a technikumi rendszert hozta vissza a szakoktatásba. Bár még semmilyen tapasztalat nincs a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban, mégis előrelépésnek ítélik az egyetemek alapítványokba történő kiszervezést, de a sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy siker volt a közoktatásban a pandémia alatt az online oktatás bevezetése. (Ezzel a kijelentéssel minden bizonnyal pár százezer szülő szívesen vitatkozna – a szerk.) A munkaerőpiacon viszont a a járvány visszalépést hozott, ami még inkább növeli ezen a területen a reformok szükségességét. Ennek ellenére elégedettek a munkát terhelő közterhek csökkentését, a külföldön élők hazavonzását és a képzési rendszer területeit érintő változásokkal. Összességében elmondható, hogy a jegybank Versenyképességi tükre meglehetősen optimistán értékeli az elmúlt egy évben bekövetkezett változásokat, annak ellenére, hogy azok hatásairól még korai sommás véleményt mondani, az adóváltozások kivételével. Ezek valóban azonnali versenyképességi előnnyel járnak. Ugyanakkor csak alacsonyabb adókkal nem fogjuk soha utolérni Ausztriát, más fontos tényezőkben lenne szükség érdemi versenyképességi fordulatra. 

Megjelentek az otthonfelújítási támogatás részletei: két évig tart csak a program

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.11.25. 17:08

Fotó: Népszava
Jól meg kell gondolniuk a családoknak, mikor és mekkora összeg után igénylik az otthonfelújítási támogatást, mert csak egyszer lehet kérni az 50 százalékos visszatérítést.
Legfeljebb 2022. december 31-ig lehet majd igényelni a 3 millió forintban maximalizált otthonfelújítási támogatást; a kérelmet a felújítási tevékenység befejezését, illetve a költségeket igazoló számlák utolsó kifizetését követő 60 napon belül kell benyújtani – derül ki a szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből. Ehhez lesz egy formanyomtatvány is, amelyet a számlákkal együtt a Magyar Államkincstár elektronikus felületén, postai úton vagy személyesen a kormányablaknál kell majd beadni.    Ahogyan arról Novák Katalin családügyi miniszter korábbi közlései alapján már beszámoltunk: az otthonfelújítási támogatást a legalább egy gyermeket nevelő szülők igényelhetik 2021. január 1-jétől. Már a 12 hetes magzatot is figyelembe lehet venni, de az adott háztartásban élő gyerek legfeljebb 25 éves lehet. A házaspárokon kívül ez esetben az élettársi kapcsolatban élő, és az egyedülálló, vagy elvált szülők is élhetnek a lehetőséggel. Az összeg a felújítási költségek felére rúghat, de maximum 3 millió forint lehet, és csak utólag érkezik. A teljes keret kihasználásához tehát előbb rendelkeznie kell a családnak 6 millió forinttal. Jól meg kell gondolni, mikor veszi igénybe a család a támogatást, hiszen a 3 milliós keretet ugyan nem muszáj teljes egészében kihasználni, mivel kisebb összegű munkálatokra is jár a pénz, de csak egyszer. Azaz nem lehet többször, több apróbb felújítás után sorra benyújtani a számlákat és visszaigényelni a fele költséget. A 3 millió forintot így csak akkor lehet teljes egészében visszakapni, ha valaki egyben el tud végeztetni és ki tud fizetni egy 6 millió forintos felújítást. A támogatás kül- és beltéri felújítási munkálatok után is igényelhető. Ezeket a kormányrendelet az alábbiakban sorolja fel:  
  • víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
  • fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
  • fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
  • az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
  • a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
  • tető cseréje, felújítása, szigetelése,
  • égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
  • klímaberendezés beépítése, cseréje,
  • napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
  • belső tér felújítása, ideértve a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását, a galériaépítést, a belső lépcső kialakítását és cseréjét, a szaniterek beépítését vagy cseréjét, a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét, a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
  • a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
  • kerítés építése,
  • gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
  • terasz, loggia, erkély, előtető építése,
  • térburkolat készítése, cseréje,
  • télikert kialakítása,
  • amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott, meghatározott akadálymentesítési munkák,
  • alapozási szerkezet megerősítése,
  • beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje.
A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50 százalékban szerepelhet. A felújítási, tervezési munkálatokat végző szakember azonban nem lehet az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa, a rokonok által kiállított számlákat ugyanis nem fogadják el. A támogatás megítélésének feltétele, hogy az igénylőnek ne legyen köztartozása, legyen viszont legalább egy éves tb-jogviszonya. A kormányrendeletből kiderült az is: arra a lakásra lehet igényelni az otthonfelújítási támogatást, amelyben a szülő, illetve kiskorú gyermeke együttesen legalább 50 százalékos, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkezik, illetve amelyben az igénylő és – a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett – valamennyi kiskorú gyermeke legalább egy éve lakóhellyel rendelkezik. Az egy évesnél fiatalabb gyermeknél vagy magzatnál, illetve az igénylést megelőző egy éven belüli új lakás vásárlása, építése esetén ezt az egyéves lakóhely-előírást nem kell alkalmazni. A támogatás igénybevételének jogszerűségét a kincstár a támogatás folyósítása utáni 180 napban helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja a kormányhivatalok bevonásával. Ha a kincstár a kormányhivatal által megküldött jegyzőkönyvben foglaltak alapján azt állapítja meg, hogy az igénylő jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor annak összegét az államháztartásról szóló törvény szerinti kamattal megnövelve kell visszafizetnie. Novák Katalin mindezekről egy újabb facebook-videóban is beszámolt. Ebből kiderült, hogy az elvált szülők külön, külön nem tudják a teljes támogatást igénybe venni, még akkor sem, ha egyik gyermeket az egyik szülő, a másikat a másik neveli. Ha az elvált szülők közül az egyik neveli az összes gyermeket, akkor ő jogosult a teljes támogatásra, azonban ha megosztoznak a gyerek nevelésén, akkor fele-fele részben vehetik azt igénybe. Praktikusan ez azt jelenti: ha van két gyerek, és az elvált szülők a váláskor abban állapodtak meg, hogy az egyiket az egyik szülő, a másikat a másik neveli, akkor 3-3 millió forint helyett csak 1,5 -1,5 millió forintot vehetnek igénybe – magyarázta a családügyi miniszter. Hozzátette: az elvált szülők ebben az esetben ugyanakkor le is mondhatnak egymás javára a támogatásról.