Államosítja a kormány a lakossági hulladékszektort

A jövőben egy koncessziós pályázaton nyertes cég venné át szinte a teljes hazai hulladékkezelést, beleértve az elszállítást is. Sokak szerint Orbán üzleti környezete szemet vetett a szemétpénzekre.

Egyetlen cégnek adná ki a jövőben a hazai hulladékkezelést a kormány – derül ki egy tegnap éjfélkor benyújtott, 143 oldalas, több ágazati és energetikai szabályt módosító csomagtervezet második feléből. Révbe értek tehát a már júniusban megszellőztetett tervek.

A benyújtóként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, előadóként Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter jegyezte anyag szerint a kormány egységes koncessziós pályázatot írna ki a hulladékok országos beszedésére, kezelésére, a betét- és visszaváltási rendszer kialakítására, működtetésére. A leendő nyertes tulajdonviszonyai kapcsán nem élnek kikötésekkel.

A koncesszor jogosult lenne az országos szemétdíjakra, a hulladékkezeléssel kapcsolatos egyéb, hatóságilag megállapított tarifákon számlázott bevételekre és az általa eladott hulladék ellenértékére. Mi több, ha az „állam” úgy ítéli meg, hogy bevételei nem fedezik a cég méltányolható költségeit, a különbséget évente szintén megtérítik a számára. (Igaz, a cég koncessziós díjat is fizet.) „Esetleges extraprofitjukat” viszont csak hat évente kérnék vissza tőlük. (Mindazonáltal az – állam számára kevésbé előnyös –, folyamatos elszámolási rendszer tükrében kevéssé értelmezhető az iratban említett vállalkozói kockázat.) Ennek fejében a cégre szállna a hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységek, így a hasznosítást illető, egyre szigorodó uniós előírások folyamatos teljesítésének felelőssége is.

A pályázati kiírás várható idejét nem jelölik meg. (Tekintettel azonban arra, hogy a korábban kiszivárgott tervezet ezt most novemberre tette, a megjelentetés a lehető leghamarabb várható.) A koncessziós szerződés határozott időre szól, egy év felkészüléssel.

A – nem módosítható – kukadíjak beszedését, a kintlévőségek kezelését, valamint a rendszer összehangolását, megszervezését viszont egy új, állami koordináló szerv végzi majd.

Az új rendszerben az önkormányzatok hulladékelszállítási felelőssége a koncesszorra száll. Ugyanakkor kevéssé tisztázzák, milyen eszközökkel végezze tevékenységét a majdani nyertes. Pedig ez már csak azért is feszítő kérdés, mert ma a hulladékszállítási és -kezelési vagyon jó része a – tavaly óta zömében ellenzéki irányítású – települési önkormányzatok tulajdona. (Ráadásul az igénybe vett uniós támogatások miatt sok esetben elidegenítési tilalommal.) Miközben a terv szerint az állam a koncessziós társaság „rendelkezésére bocsátja” a tevékenysége végzéséhez szükséges eszközöket, néhány ponton utalnak önkormányzatok által „átadott” vagyonelemekre, valamint pontosítják a kiválás módját a hulladékszállításra létrejött önkormányzati társulásokból. A majdani, új koordináló szerv pedig „kezeli az önkormányzatok és társulásaik által önkéntesen, vagyonkezelés körében rábízott vagyont”. Igaz, a tervezet utal arra is, hogy a koncessziós társaság bevonhat alvállalkozókat. Magyarán az sem kizárt, hogy a kukát ezek után is a megszokott társaság üríti, csak bevételeit már nem a 2016 óta a szemétdíjak országos beszedését, majd szétosztását végző, kukaholdingnak hívott állami NHKV, hanem – fővállalkozóként – egy koncesszor biztosítja.

Elemzők szerint az új tervvel a Fidesz-KDNP-kormány sutba vágja 2012 óta követett hulladékgazdálkodási elveit, beleértve a – többek által az ágazat ámokfutójaként emlegetett – kukaholdingot is. 2012-től kezdve a hulladékszállításból kivásárolták a – zömmel külföldi – magántulajdonosokat, az önkormányzatokat megfosztották díjmegállapítási joguktól, a tarifákat befagyasztották és hét éve tizedével csökkentették. A kukaholding négy évvel ezelőtti közbeiktatása óta a települési hulladékszállítók jó része a csőd szélére került, így többük felhagyni kényszerült a tevékenységgel. Igaz, más közszolgáltatók – így a polgárdi Vertikál – NHKV-tól kapott juttatásai még más, padlóra került önkormányzati hulladékszállítók felvásárlására is elegendőnek bizonyultak. Bár a terv egy fajta magánosítási fordulat, az Orbán-féle államberendezkedés kiforrott sajátosságai ismeretében sokak szerint inkább arra utal, hogy kormányfő-közeli üzleti körök szemet vetettek a hazai hulladékpénzekre.