A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elelégedett az elmúlt egy évben végbement versenyképességi változásokkal, ám ha a most kiadott jelentés (Versenyképességi tükör) mögé nézünk kiderül, nem annyira a gazdaság versenyképessége, hanem az azt célzó programok, ígéretek sokasága nőtt inkább az elmúlt egy évben. A jegybank 2019-ben hozta nyilvánosságra 330 pontos versenyképességi programját, és a mostani értékelés szerint a javaslatok 34 százaléka már meg is valósult, ami 12 százalékpontos előrelépés egy év alatt – tudtuk meg Szalai Ákostól, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetőjétől. Az MNB szerint a versenyképességi fordulat célja az lenne, hogy az évtized végére magyar gazdaság teljesítőképessége elérje Ausztria teljesítményének 80-90 százalékát.
A jegybanki elemzők szerint az elmúlt egy évben a versenyképesség növelésében a kkv-k támogatásban, az állami hatékonyság és a modern infrastruktúra terén történt komoly előrehaladás. A jelentésből kiderül, hogy a jegybank szerint attól nőhet majd a kkv-k versenyképessége, hogy a kormány elfogadta a „Magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030” című kiadványt, ráadásul egyenesen ezt tekintik a legnagyobb előrelépésnek. Ebbe az irányba mutat a jegybank szerint a helyi iparűzési adó év végi előlegfizetésének eltörlése is. A legkomolyabb és kézzelfogható – nem csak stratégiagyártásban kimerülő – versenyképességi intézkedések, az elmúlt egy évben az adócsökkentések voltak, például a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos júliusi vágása.
A jegybank szerint az elmúlt egy évben az állami működési hatékonyság sokat javult. Ezt az online számlázás 2021 januári teljes bevezetésével magyarázzák, amely azért hoz versenyképességi előrelépést, mert a NAV el tudja majd készíteni a cégek áfa-bevallás tervezetét – szól a magyarázat. Az embereket közvetlenül érintő területeken – egészségügy, oktatás, munkaerőpiac – is kedvező folyamatokat látnak az MNB-ben. Az egészségügy területén egyenes korszakos lépésnek tekintik a 2021 januártól várható jelentős orvosi béremelést, igaz, nem megfeledkezve arról, hogy több ezer orvos tiltakozott az ezzel párhuzamosan elfogadott foglalkoztatási szigorítások ellen.
Az oktatás területén a jegybank szerint komoly előrelépés volt a nemzeti alaptanterv sokadik ráncfelvarrása, amit felmenő rendszerben idén szeptemberben vezettek be az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon. Hasonlóan sikeresnek látják a szakképzés újabb átalakítást, amely most épp a technikumi rendszert hozta vissza a szakoktatásba. Bár még semmilyen tapasztalat nincs a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban, mégis előrelépésnek ítélik az egyetemek alapítványokba történő kiszervezést, de a sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy siker volt a közoktatásban a pandémia alatt az online oktatás bevezetése. (Ezzel a kijelentéssel minden bizonnyal pár százezer szülő szívesen vitatkozna – a szerk.) A munkaerőpiacon viszont a a járvány visszalépést hozott, ami még inkább növeli ezen a területen a reformok szükségességét. Ennek ellenére elégedettek a munkát terhelő közterhek csökkentését, a külföldön élők hazavonzását és a képzési rendszer területeit érintő változásokkal.
Összességében elmondható, hogy a jegybank Versenyképességi tükre meglehetősen optimistán értékeli az elmúlt egy évben bekövetkezett változásokat, annak ellenére, hogy azok hatásairól még korai sommás véleményt mondani, az adóváltozások kivételével. Ezek valóban azonnali versenyképességi előnnyel járnak. Ugyanakkor csak alacsonyabb adókkal nem fogjuk soha utolérni Ausztriát, más fontos tényezőkben lenne szükség érdemi versenyképességi fordulatra.
