Orbán Viktor hazafias kötelességének tekinti a vétót

Közös sajtótájékoztatón magyarázta meg a magyar miniszterelnök és Mateusz Morawieczki lengyel kormányfő, hogy miért állnak ki az uniós vétójuk mellett.

Közös sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawieczki lengyel kormányfő Budapesten. A magyar miniszterelnök a tájékoztatót azzal kezdte, hogy kijelentette: nagyszerű dolgokról beszéltek a tárgyalásokon, hiszen a hazáink függetlenségéről és szuverenitásáról esett szó. Arról, hogyan tudják azt fenntartani, miközben hozzáadják erejüket az Európai Unióhoz.

A júniusi uniós csúcs szerinte vitákkal teli hétvége volt, ahol a vitás kérdéseket nem tudták lezárni, mégis adtak egy esélyt arra, hogy megtalálják az összhangot a tagállami felfogások között a válságkezelés, a következő hétéves költségvetés és az uniós pénzügyi érdeket védő jogszabálytervek között.

A kormányfő úgy fogalmazott, továbbra is napirenden van az a javaslat, ami a válságkezelés sürgető pénzügyi kérdését össze akarja kötni a joguralomról szóló, „ma már nem jogi, hanem politikai vitával”.

Elmondta, hogy közös közleményt írtak alá a lengyel kormányfővel. Ebből az utolsó mondatot emelte ki, amely szerint „mi egyesíteni fogjuk az érveinket és az erőinket ebben a vitában, és Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelország számára elfogadhatatlan lenne”. Hozzátette, hogy a következő hónapokat közösen fogjuk megvívni. Ezután leszögezte, hogy a vétó egy uniós alapjog, amelyet az uniós alapszerződés biztosít.

Orbán Viktor szerint egyúttal hazafias kötelessége is, hogy megakadályozzon egy döntést, amely a magyarok érdekeit sérti.

Beszélt arról, hogy a nemzetközi sajtó az egész vitát pénzkérdésnek tekinti, de szerinte ez tévedés, mert ezt a vitát pénzkérdéssel nem lehet megoldani. Magyarázata szerint a válsághoz szükséges forrásokat az Unió egy közös hitelfelvétellel oldja meg. Ha egy tagállam nem tudja visszafizetni a hitelét, akkor egy ránk eső részt nekünk kell visszafizetni.

A megoldás Orbán Viktor szerint az, hogy a gazdasági válságkezelést és a jogállamisági kérdést nem lehet összekötni, mivel „az politikai vitát toldana hozzá, az nagyon rossz dolog”.

Álláspontja szerint a jogállamisági jogszabályok megalkotása a válságkezeléshez nem szükséges.

Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök elmondta, hogy júliusban ugyan sikerrel zárultak a tárgyalások, de most egy teljesen új mechanizmus előtt állunk, és politikailag motivált döntések ahhoz is vezethetnek, hogy széteshet az Európai Unió. A jogállamiságra vonatkozó rendelet valójában a költségvetésről szól, de mást is érint. Ez egy rendkívül veszélyes eset az uniós közösség számára.

Kijelentette, hogy a német elnökség nem alkalmazkodott a júliusban megbeszélt feltételekhez. A közös vétót azzal indokolta, hogy gondoskodni kell az Európai Unió jövőjéről, és a vétójogot nem csak Magyarország és Lengyelország, hanem az egész unió javára alkalmazzák.

Szerinte a jogállamisághoz kötött feltételrendszer eszköz lehet különféle országok ellen.

Hozzátette, hogy a vétó a rossz dinamikán fordíthat, és a tervezett feltételrendszer elfogadhatatlan Lengyelország számára, az aláírt nyilatkozat alapján pedig Magyarország számára is.

Úgy vélekedett, hogy „ma nincs arra idő, hogy szétszéledjünk az EU hajójában”, hanem közösen kell küzdeni a járvány ellen, és az EU jól is szolgálhat a gazdasági problémák megoldására.

Amint arról beszámoltunk, Magyarország és Lengyelország az uniós támogatások kifizetését a jogállam érvényesítéséhez kapcsoló szabályok miatt blokkolja az Európai Unió következő hosszútávú költségvetéséről és helyreállítási alapjáról megszületett megállapodásokat.