Előfizetés

Orbán Viktor hazafias kötelességének tekinti a vétót

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.26. 17:56

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Közös sajtótájékoztatón magyarázta meg a magyar miniszterelnök és Mateusz Morawieczki lengyel kormányfő, hogy miért állnak ki az uniós vétójuk mellett.
Közös sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawieczki lengyel kormányfő Budapesten. A magyar miniszterelnök a tájékoztatót azzal kezdte, hogy kijelentette: nagyszerű dolgokról beszéltek a tárgyalásokon, hiszen a hazáink függetlenségéről és szuverenitásáról esett szó. Arról, hogyan tudják azt fenntartani, miközben hozzáadják erejüket az Európai Unióhoz.
– Ami felhőket csalt az égre, az az, hogy van egy nagyon nagy vitánk, amely az Európai Unió Parlamentje, Bizottsága, többségének kormányai és mi közöttünk áll fenn

– mondta.

A júniusi uniós csúcs szerinte vitákkal teli hétvége volt, ahol a vitás kérdéseket nem tudták lezárni, mégis adtak egy esélyt arra, hogy megtalálják az összhangot a tagállami felfogások között a válságkezelés, a következő hétéves költségvetés és az uniós pénzügyi érdeket védő jogszabálytervek között. 
– Meg kellett állapítanom a mai tárgyalások során, hogy ennek az összhangnak a megteremtése nem sikerült

– jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő úgy fogalmazott, továbbra is napirenden van az a javaslat, ami a válságkezelés sürgető pénzügyi kérdését össze akarja kötni a joguralomról szóló, „ma már nem jogi, hanem politikai vitával”.
– Az a javaslat, ami ma az asztalon fekszik, és ami kezelni próbálja a gazdasági válságot, az Unió pénzügyi kérdéseit és a joguralmi kérdéseket együtt, az tartalmában Magyarország számára nem fogadható el

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.

Elmondta, hogy közös közleményt írtak alá a lengyel kormányfővel. Ebből az utolsó mondatot emelte ki, amely szerint „mi egyesíteni fogjuk az érveinket és az erőinket ebben a vitában, és Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelország számára elfogadhatatlan lenne”. Hozzátette, hogy a következő hónapokat közösen fogjuk megvívni. Ezután leszögezte, hogy a vétó egy uniós alapjog, amelyet az uniós alapszerződés biztosít. Orbán Viktor szerint egyúttal hazafias kötelessége is, hogy megakadályozzon egy döntést, amely a magyarok érdekeit sérti. Beszélt arról, hogy a nemzetközi sajtó az egész vitát pénzkérdésnek tekinti, de szerinte ez tévedés, mert ezt a vitát pénzkérdéssel nem lehet megoldani. Magyarázata szerint a válsághoz szükséges forrásokat az Unió egy közös hitelfelvétellel oldja meg. Ha egy tagállam nem tudja visszafizetni a hitelét, akkor egy ránk eső részt nekünk kell visszafizetni.
– Nem kapnánk egy fillért se, futnánk más kockázatát, közben az a pénz, ami Magyarországra jön, hitelből származik. Ezért Magyarországnak semmilyen pénzügyi vesztesége nem származik, abban az esetben sem, ha nem jön létre az Európai Gazdasági Alap

– közölte.

A megoldás Orbán Viktor szerint az, hogy a gazdasági válságkezelést és a jogállamisági kérdést nem lehet összekötni, mivel „az politikai vitát toldana hozzá, az nagyon rossz dolog”.  Álláspontja szerint a jogállamisági jogszabályok megalkotása a válságkezeléshez nem szükséges. 
– Az Európai Parlament ezt a két kérdést egyszerre akarta rendezni, de erre nincs szükség. A költségvetéshez szükséges lengyel és magyar szavazatok jogilag megkerülhetetlenek, ennek tudatában fogunk szavazni

– szögezte le a magyar kormányfő.

Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök elmondta, hogy júliusban ugyan sikerrel zárultak a tárgyalások, de most egy teljesen új mechanizmus előtt állunk, és politikailag motivált döntések ahhoz is vezethetnek, hogy széteshet az Európai Unió. A jogállamiságra vonatkozó rendelet valójában a költségvetésről szól, de mást is érint. Ez egy rendkívül veszélyes eset az uniós közösség számára.  Kijelentette, hogy a német elnökség nem alkalmazkodott a júliusban megbeszélt feltételekhez. A közös vétót azzal indokolta, hogy gondoskodni kell az Európai Unió jövőjéről, és a vétójogot nem csak Magyarország és Lengyelország, hanem az egész unió javára alkalmazzák. Szerinte a jogállamisághoz kötött feltételrendszer eszköz lehet különféle országok ellen. 
– Például ha Brüsszelben az jut valakinek az eszébe, hogy jövőre elfogadhatatlan lesz a tíz százalékos deficit, akkor nem kaphatnak az alapból. Ez széteséshez vezethet, és ezt a logikát mindenképpen el kell utasítani

– jegyezte meg.

Hozzátette, hogy a vétó a rossz dinamikán fordíthat, és a tervezett feltételrendszer elfogadhatatlan Lengyelország számára, az aláírt nyilatkozat alapján pedig Magyarország számára is.
– Ezzel az Európai Unió egységét és szuverenitását is védjük

– állapította meg.

Úgy vélekedett, hogy „ma nincs arra idő, hogy szétszéledjünk az EU hajójában”, hanem közösen kell küzdeni a járvány ellen, és az EU jól is szolgálhat a gazdasági problémák megoldására.
Amint arról beszámoltunk, Magyarország és Lengyelország az uniós támogatások kifizetését a jogállam érvényesítéséhez kapcsoló szabályok miatt blokkolja az Európai Unió következő hosszútávú költségvetéséről és helyreállítási alapjáról megszületett megállapodásokat.

Mostantól minden iskolai dolgozót tesztelnek

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.11.26. 15:51

Fotó: Rosta Tibor / MTI
A kormány hallgatott a szakmai szervezetekre, így mostantól minden iskolai dolgozótól vesznek mintát, aki jelentkezik a szűrésre.
Az egyik Fejér megyei általános iskolában szerdán 35 főt – a tantestület felét – tesztelték koronavírusra, s legalább 8 főnek lett pozitív az eredménye. Az intézmény igazgatója ezt követően tudta elintézni, hogy ne csak a tanárokat, hanem a technikai dolgozókat is teszteljék – olvasható a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének küldött visszajelzések között. Az érdekvédelmi szervezetek már az országos tesztelés hétfői indulása előtt jelezték: nem elég, ha csak a pedagógusoktól vesznek mintát, az iskolák, óvodák minden dolgozóján el kell végezni a koronavírus-tesztet. Úgy tűnik, a kormány végül belátta, hogy ez valóban nem rossz ötlet. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, György István csütörtökön jelentette be: személyesen utasította a tesztelést irányító kormányhivatalokat, hogy minden iskolai dolgozótól, akik jelentkeznek a szűrésre, vegyenek mintát. – Üdvözöljük a döntést, már hétfőn így kellett volna kezdeni a szűrést – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás szerint voltak iskolák, ahol tesztelték a nem pedagógus dolgozókat is, ám a legtöbb helyen – egyértelmű utasítás hiányában – ezt nem merték meglépni. Az érdekvédő üdvözölte Gulyás Gergely miniszter bejelentését is, amely arról szólt: módosítanak a táppénzszabályokon, hogy a karanténba kényszerült pedagógusok automatikusan 100 százalékos táppénzt kaphassanak. Eddig az volt az eljárás, hogy 60 százalékos táppénz járt automatikusan, a maradék 40 százalék pedig csak akkor, ha bizonyítani tudták, hogy az érintett pedagógus a munkahelyén kapta el a vírust. Gulyás Gergely szerint viszont minden iskolában dolgozó pedagógusnál azt kell vélelmezni, hogy a fertőzést az iskolában kapta meg. – Örülünk, ha valóban lesz ilyen törvénymódosítás, ugyanakkor ez még nem elég. Egyértelmű eljárásrendet, utasítást kell küldeni a körzeti orvosoknak és az intézményvezetőknek, hogy valóban a miniszter által elmondottak alapján járjanak el – mondta Totyik Tamás. Hozzátette: az eddigi intézkedéseknél is gyakran az okozott problémát, hogy nem voltak elég egyértelműek. A szakszervezet azt is szeretné, ha azok a koronavírussal fertőzött pedagógusok, akiknek eddig 60 százalékos táppénzt ítéltek meg, visszamenőlegesen is megkapják a hiányzó 40 százalékot. 

Tovább nőtt a bezárt óvodák, iskolák száma

Csütörtökre 343 óvodai csoportban, 203 óvodában és 99 általános iskolában rendelt el rendkívüli szünetet az Operatív Törzs. A bezárt intézmények száma a pedagógusok tesztelésének indulása óta meredeken emelkedik: hétfőn még 178 óvodai csoportban, 136 óvodában és 71 általános iskolában volt rendkívüli szünet. Növekszik azoknak az általános iskolának a száma is, ahol digitális tanrend van: a csütörtöki napot 588 általános iskolai osztály kezdte így, pontosan 200-zal több, mint hétfőn. A középiskolák már két hete digitális munkarend szerint működnek. 

Újabb kormánybiztosi címmel gazdagodott Kovács Zoltán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.26. 15:24

Fotó: Facebook/Kovács Zoltán
Ezentúl a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust is ő koordinálhatja.
Kovács Zoltán kommunikációs államtitkárt kormánybiztossá nevezték ki – írja a 444 a Magyar Közlönyben szerda este megjelent kormányrendelet alapján. A kormánybiztos ellátja: 
  • a 2021. évi „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat megrendezésével, szervezésével és lebonyolításával,
  • valamint az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal összefüggő kormányzati feladatok szakmai koordinációjával kapcsolatos feladatokat.
Kovács Zoltán a megbízásért díjazásban is részesül, és munkája során együtt kell működnie a miniszterelnök általános helyettesével, az agrárminiszterrel, az innovációért és technológiáért felelős miniszterrel, a miniszterelnök kabinetfőnökével, a feladatkörükben érintett miniszterekkel, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársasággal, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztossal, az Egy a Természettel Nonprofit Korlátol Felelősségű Társasággal, valamint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Titkárságával.
A vadászati világkiállítás büdzséje egyébként a tervek szerint legalább 50 milliárd forintra rúg, és még egy pandémia sem állhatja útját a rendezvénynek. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust viszont pont a koronavírus-járvány miatt halasztották el egy évvel, az egyházi rendezvényre szintén több tízmilliárdot költött az állam.