Mérföldkőhöz érkezik a hulladék visszaváltás

A kormány tervek szerint három év múlva bevezetné az üveg-, műanyag- és fém- csomagolóanyagok visszaváltását. Az érdemi részletek még homályosak.

Visszaváltanák 2023 közepétől az üveg- és műanyag palackokat, valamint a fémdobozokat – derül ki a parlamenti honlapra kedd éjfélkor felkerült kormányelőterjesztésből. Az írásmű terjedelmes hossza ellenére nem teszi világossá, pontosan mely szervezet, miből és milyen formában végezné a feladatot. Az előterjesztés mögött álló Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tegnapi közleménye szerint az italcsomagolások esetében egy automatákból és kézi visszaváltókból álló rendszert vezetnének be, ahol a vásárló a műanyag-, alumínium- és üveg-csomagolású termékek után visszakapja a csomagolás díját. Mindezt – szavaik szerint - az állam alakítana ki és működtetné. A törvény indoklása szintén állami monopóliumként írja le az egységes, országos visszaváltást.

Ám azt is hozzáteszik, hogy az így gyűjtött hulladék a 2023-tól a hazai hulladékgazdálkodás szinte egészét koncesszió keretében átvevő magáncég tulajdonába kerülne. Mi több, „a visszaváltást egységesen a koncessziós társaság biztosítja saját üzemeltetésű visszaváltóberendezéssel, kézi átvétellel, a forgalmazó közreműködésével”. A koncesszornak nevezett majdani nyertest e tárgyban a tervezet „közvetítőnek” nevezi, egyszersmind rögzíti, hogy részesülhet a visszaváltással "összefüggő" díjakból. Az sem tisztázott, hogy hol biztosítják majd a visszaváltást, az pontosan mely csomagolóeszközökre vonatkozik és melyekre nem, a rendszert az érintett szervezetek milyen munka- és pénzmegosztás mellett működtetnék és mennyi lenne a visszaváltási - immáron nem betét - díj. Mivel a korábban e célra feltételezett, állami gyűjtőpontokat és -udvarokat csak az illegális hulladék kapcsán említik, az üvegek-palackok-dobozok visszaváltását várhatóan a megszokott módon, kereskedelmi egységekben vagy azok közelében biztosítják. Azt sem tisztázzák, hogy a díjköteles termékeket árusító kereskedelmi egységekből miként és hová kerül ez a bevétel.

A Greenpeace üdvözölte a lépést, de a pazarló és környezetszennyező "eldobható kultúrával" szembeni valódi megoldásnak a kötelező újrahasználatot és újratöltést tartják. A környezetvédő szervezet annak jogszabályba foglalását is várja, hogy a visszaváltott italcsomagolásokat bizonyosan újrahasznosítják. De 2026-ra kikötnék az italcsomagolások 70 százalékának újratölthetőségét is. Idézik a ZRI Závecz Research friss felmérését, amely szerint a magyar lakosság 85 százaléka támogatja a pet-palackok – például betétdíjas – visszaválthatóságát. 86 százalék ért egyet azzal is, hogy legkésőbb 2026-ra az italcsomagolások legalább 70 százaléka legyen nálunk visszaváltható és újratölthető. (Az intézet a Greenpeace megbízásából november 2-12 között végzett ezer fős, személyes, reprezentatív közvélemény-kutatását.) Ama cél érdekében, hogy 2024-re minden eldobható italcsomagolást újrahasznosítsanak Magyarországon, a környezetvédő szervezet szerint már 2022. január 1-től be kell vezetni a visszaváltást. Emellett jogszabályban kellene előírni a pet-és üvegpalackok, valamint alumínium- és italoskarton-dobozok begyűjtését és újrahasznosítását. A törvénytervezetből hiányolják az újratöltés és -használat előírását is. Ma a jól hasznosítható pet-palackok és alumíniumdobozok körülbelül kétharmada végzi lerakóban, égetőben vagy a természetben, de az üveg aránya is elkeserítő – idézik szakértőjüket, Simon Gergelyt. Itthon csak pet-palackból évi több mint egymilliárd kerül a szemétbe. Ezek mikroműanyaggá aprózódva a folyókba és az emberi szervezetbe kerülnek – tette hozzá. A Greenpeace eddig 22 ezer aláírást gyűjtött össze az italcsomagolások újrahasznosítása-használata-töltése mellett.

A törvényjavaslat ezen túl több tucatnyi villamosenergia-, gáz-, távhő- és üzemanyag-piaci, illetve szelektív gyűjtést és az áruk javíthatóságát érintő szabályt módosít.