Előfizetés

Orbán Viktor: Mikuláskor dőlhet el, milyen lesz a karácsonyunk, és az első körben kevés oltás érkezik

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.27. 09:22

Fotó: Mónus Márton / MTI
A miniszterelnök szerint a kórházak bírják a küzdelmet.
Nem látok biztató jeleket a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban – mondta el a kormányfő a Kossuth Rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában. A Jó reggelt, Magyarország! című műsorban közölte:
„Nem tudjuk még, mi lesz velünk karácsonykor, hogyan tudunk ünnepelni, ezzel az operatív törzs már most is foglalkozik, és a kormány erről 8-10 nap múlva dönt.”

A kormányfő mindenkit óvatosságra int, és arra kéri a magyarokat ne fizessenek elő külföldi utakra, ne váltsanak síbérletet. Mint kiemelte, ma a kórházakban és az iskolákban van a „csatatér”. Szerinte az előbbiekben az életeket, utóbbiakban a munkahelyeket mentik. Az intézményekben zajlik a tömeges tesztelés, és egy ilyenen – negatív eredménnyel – saját maga is részt vett. Orbán Viktor azt állítja, a kórházak bírják a küzdelmet, különösen a más intézményekbe átvezényelt orvosok és ápolók teljesítményét méltatta, és állítja: nőtt a tartalékágyak száma. A vakcinákkal kapcsolatban kifejtette: a tömeges oltási tervet már előre kidolgozták, 13 ezer helyszínt jelöltek ki. Ugyanakkor december végén-január közepén, az első körben még jóval kevesebb oltóanyag érkezik majd Magyarországra, ezért akkor az egészségügyben dolgozókat és a veszélyeztetett csoportokat veszik előre. Hozzáfűzte:  
„a jövő héten elindítunk akciót, egyfajta előjegyzést. Minden magyar ember regisztrálhat interneten és levélben is, aki kér majd oltást.”

Erőlteti ugyan a kormány, de csak végszükségben vállalunk közmunkát

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.11.27. 08:50

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A járvány ellenére kevesebb a közfoglalkoztatott, mint egy éve.
A kormány ismét megkönnyíti a közfoglalkoztatásba belépést azok számára, akik egyébként alkalmasak lennének a nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedésre, különösen, ha szakképzettséggel rendelkeznek, de a járvány miatt mégsem találnak munkát. Gyakorlatilag szó szerint megismétli a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent módosítás a májusban a veszélyhelyzetre hivatkozva egyszer már megfogalmazott engedményt, hogy ennek a körnek nem kell megvárni a járási hivatal három sikertelen munkaközvetítését, vagy három olyan hónapot, amikor a hivatal egyáltalán nem tudott neki munkát ajánlani.
A veszélyhelyzet újbóli elrendelésére hivatkozva ezeket a pontokat megint nem kell alkalmazni, ha közmunkára jelentkezik valaki.

A rendelkezésre azért van szükség, mert a közmunkát szervező polgármesterek előzetes jelzései alapján a szezonális mezőgazdasági munkák befejeztével most szűnik meg az alkalmi jövedelemforrás sok család számára. Mivel a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási portáljának legfrissebb, november 9-én közreadott, a szeptemberi adatokat tartalmazó összesítése szerint a közmunkások 87,5 százaléka hátrányos helyzetű településen él, a most ismét bevezetett kedvezmény is főként az ország leszakadó térségeiben élőknek próbál segíteni. Az adatok ugyanakkor azt is megmutatják, mekkorát tévedett a miniszterelnök, amikor a tavasszal a közmunkába bevontak számának megduplázását kínálta fel a legszegényebbeknek. Május 8-án az állami rádióban minden előzetes igényfelmérés nélkül arról beszélt, hogy a kormány akár 200 ezer közfoglalkoztatottnak is munkát tud adni. Azóta egyetlen hónapban sem érte el a százezer főt a közfoglalkoztatottak átlagos száma, bár tagadhatatlan, hogy április óta egy folyamatos lassú növekedés figyelhető meg ezen a területen. Akkor 84 866 közmunkást tartottak nyilván, szeptemberben tízezerrel többet, 94 367 főt. Ez azonban még mindig 8,6 százalékkal kisebb létszám, mint amit egy évvel korábban, 2019 szeptemberében rögzítettek,
vagyis összességében a járvány ellenére zsugorodik a magyar közfoglalkoztatás.

Nem változtak a jellemzői sem: a közmunkások majdnem 60 százaléka nő, 37 százalékuk 50 évnél idősebb és 62 százalékuknak legfeljebb általános iskolai végzettsége van. Változatlanul Szabolcsban, Borsodban és Hajdú-Biharban van a legtöbb közfoglalkoztatott, a létszám utóbbi hónapokban mért lassú növekedése is ezeken a területeken volt megfigyelhető.   

Tudatformálás elemi fokon: áttolja a tanítóképzőket az állam az egyházaknak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.27. 08:35

Fotó: BARBARA GINDL / AFP
Meglehetősen fontos, mit tanul egy kisdiák a létező társadalmi rendről.
Megtört a császári átok és megszületett az egyetem – mondogatták 2016-ban Egerben az akkor Eszterházy Károly Főiskolán, miután az intézmény egyetemi rangot kapott a kormánytól. Az „átok” Mária Terézia császárnő döntése volt, amely nem engedélyezte az intézmény névadójának, Eszterházy Károly egri püspöknek, hogy egyetemet alapítson a városban. Alig négy évvel az egyetemmé válás után beteljesedhet azonban Eszterházy Károly álma, s katolikus egyetem lesz a városban. A kormány ugyanis – mint azt a hvg.hu kiderítette – kezdeményezte Ternyák Csaba egri érseknél, hogy egyházmegyéje vegye át az intézmény fenntartását. A hírek szerint az érsek ehhez az oktatók és a hallgatók egyetértését kívánta meg.  Egert egyébként a kormány pedagógusképzési centrumnak álmodta meg, s az egri példa a jelek szerint nem egyedi: kifejezett kormányzati szándék van arra, hogy a pedagógusképzésben az egyházak sokkal fontosabb szerepet játsszanak, mint eddig. Ez biztosítaná ugyanis kormányváltás esetén, hogy – a vagyonkezelő alapítványok létrehozásának mintájára – az intézmények olyan fenntartókhoz kerüljenek, amelyekre nem érvényesek az általános szabályok. A mai kormányzó erőkkel – a kiemelt támogatások fejében – jó kapcsolatot ápoló egyházaktól pedig egyfajta garanciát várna el a Fidesz, hogy akkor sem lenne teljesen ellenzékben, ha formálisan oda kényszerülne. Bár a tanárképzések fellegvárai a jövőben is a tudományegyetemek lesznek, azaz lényegében állami kézben maradnak, nem úgy a tanító- és óvodapedagógus-képzés, ahol az egyházak térnyerése különösen számottevő. Az eddigi hagyományos egyházi oktatási helyekhez, mint a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem esztergomi részlege vagy a Károli Gáspár Református Egyetem nagykőrösi pedagógusképzése, egyre több volt állami intézmény is csatlakozik. Így a Károli vette át idén a kecskeméti, a szegedi püspökséghez tartozó Gál Ferenc Egyetem pedig pár évvel ezelőtt a nagy hagyományú szarvasi pedagógusképzést. A hírek szerint tárgyalások folynak arról is, hogy a kaposvári tanítóképzés a református egyházhoz kerüljön, s amennyiben a katolikusoké lesz az egri egyetem, akkor nem kizárt, hogy a jelenleg oda tartozó sárospataki campus már csak történeti okokból is a reformátusoké legyen.