Előfizetés

Munkanélküliség: játék a számokkal

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.11.27. 17:17

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kevesebben dolgoztak októberben, a KSH szerint mégis csökkent a munkanélküliség. Eközben az álláskeresők bő negyede egy éve nem talál munkát.
Kezdi elérni a munkaerőpiacot a koronavírus-járvány második hulláma, igaz, a hivatalos statisztika ezt újfent felemás módon tükrözi vissza. A KSH pénteken közölt adatai szerint a foglalkoztatottak száma októberben 4 millió 451 ezer volt, ami azt jelenti, hogy szeptemberhez képest 31 ezerrel, tavaly októberhez képest pedig 72 ezerrel kevesebben dolgoztak. Eközben viszont az előző hónaphoz képest 23 ezer fővel kevesebb, mindössze 199 ezer munkanélkülit talált a KSH. Ezt az ellentmondást a tavaszi járványhullámban immár megszokott módon azzal oldja fel a statisztika, hogy a munkájukat vesztő embereket nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak közé sorolja. A gyorsjelentésben az áll: az inaktívak száma 53 ezerrel emelkedett, azaz „azoknak a száma növekedett elsősorban, akik a járvány terjedése és az ismételten bevezetett korlátozások miatt nem kerestek munkát”. Októberben még nem voltak olyan szigorú korlátozások az országon belül, mint most, hiszen még „csak” a határok voltak lezárva. Emiatt azonban nehezebbé vált a külföldi munkavállalás, miközben a szezonális munkák is véget értek. Augusztus és október között így a közfoglalkoztatottak száma 17 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma pedig 25 ezerrel csökkent. A határok ugyanakkor már szeptemberben is zárva voltak. Akkor mégsem az inaktívak számát tornázta fel a KSH, így akkor mind augusztushoz, mind októberhez képest több, összesen 222 ezer munkanélkülit talált. Szeptemberben még a foglalkoztatottak 32 ezer fős csökkenése  a munkanélküliek 37 ezer fős növekedésével járt együtt a hivatalos statisztikában is. A KSH módszertana szerint egyébként az a munkanélküli, aki a munkaerőfelmérés hetén nem dolgozott, de a megelőző négy hétben aktívan keresett munkát. Az inaktívak pedig a tanulók, a nyugdíjasok, a háztartásbeliek, illetve azok a „passzív munkanélküliek”, akik szeretnének ugyan munkát találni, de kedvezőtlennek ítélve esélyeiket, nem keresnek aktívan munkát. A „passzív munkanélküli” fogalmat azonban nem használja gyorsjelentésében a KSH, egyszerűen csak inaktívnak nevezi ezeket az embereket. A romló járványhelyzet persze valóban sokakat visszatarthat az álláskereséstől, pláne, ha korábban külföldön dolgozott, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az illető elvesztette a munkáját. A munkanélküliek számáról némileg pontosabb, de a regisztrációs nehézségek miatt így sem teljes körű képet ad a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatsora, amely a munkaügyi kirendeltségeken bejelentkezett álláskeresők számát mutatja. Ez rendre jóval magasabb a KSH által közöltnél. Szeptemberben például a KSH által mértnél 101 ezerrel több, összesen 323 ezer regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, októberben pedig 107 ezerrel többet, összesen 306 ezret. Ezeket az adatokat a járvány tavaszi hullámában nem is adták ki naprakészen, csak egy hónapos késéssel, pedig akkor naponta ezrek vesztették el munkájukat, és a gyors adatközlés segítette volna a szükséges védelmi lépéseket. Amióta viszont az NFSZ adatai javuló tendenciát mutatnak, rendre megjelennek még az adott hónapban. Így történt ez most is: a KSH számaival egyidőben közölte adatait az NFSZ is – de már novemberre vonatkozóan. Eszerint a regiszterben 296 ezer álláskereső szerepel, ami több mint 57 ezer fős növekedés tavaly novemberhez képest, októberhez képest viszont 9 600 fős csökkenést jelent. Az NFSZ-nél a statisztikai zárónap ugyanakkor minden hónap 20-án van. Vagyis a fenti adatok csak az eddig a napig regisztrált álláskeresőkről adnak számot. Az erőteljesebb korlátozó intézkedéseket – az éttermek, szállodák, fitnesztermek, szórakozóhelyek, mozik, színházak bezárását – viszont november 11-től rendelte el a kormány. Ennek hatása így valószínűleg a decemberi adatokban látszik majd meg erőteljesebben. Kérdés, milyen gyorsasággal közlik majd azokat.      

A semmiből él az álláskeresők fele

 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál november 20-án nyilvántartott 296 507 álláskereső fele, 148 771 ember semmilyen pénzbeli ellátást nem kapott. Alig 77 ezren voltak jogosultak az álláskeresési járadékra, 71 ezren szociális ellátást kaptak. Ennek oka, hogy az álláskeresési járadék csak három hónapig jár, viszont minden negyedik álláskereső egy éve, vagy annál is hosszabb ideje szerepel már a nyilvántartásban, mégsem talál munkát. Az álláskeresési járadék feltétele ráadásul a megelőző három évben legalább 360 napos bejelentett munkaviszony vagy vállalkozói jogviszony. Ebben az esetben a támogatás a korábbi bruttó bér maximum 60 százaléka, de legföljebb 161 ezer forint lehet havonta. Ez jár három hónapig a Fidesz hatalomra kerülése óta, 2011-től ugyanis a kormány Európában példátlan módon lerövidítette az álláskeresési támogatás folyósítási idejét. Ezt a koronavírusválságra tekintettel sem hosszabbította meg, hiába kérték a szakszervezetek és a munkaadók is, és hiába nyújtottak be ilyen irányú módosító javaslatokat az ellenzéki pártok. Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese pénteki online sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett: 2011-ben a kormány eredetileg az akkori 270 napról 180 napra akarta csökkenteni a folyósítási időt. Akkor is akadt azonban „20 bátor ember”, aki úgy gondolta, a bajbajutottaknak kevesebb is elég, és egy  módosítójavaslattal három hónapra zsugorították a járadék folyósítási idejét. Közülük sokan még most is a parlamentben ülnek: Lázár János, Gulyás Gergely, Szijjártó Péter, Rogán Antal most segítő kezet nyújthatna a munkájukat elvesztő embereknek – fogalmazott az mszp-s politikus. Komjáti Imre szerint lenne pénz a segítségre a költségvetésben, csak nem az oligarhák és a családtagok zsebét kellene tömni. Az MSZP ezért 80 százalékos bértámogatást, a pozitív teszt miatt karanténba kényszerülő dolgozóknak 100 százalékos táppénzt, és a családi pótlék, gyes, gyed duplájára emelését követeli. Valamaint azt: a 20 bátor ember terjessze be azt a javaslatot is, amely 9 hónapra és minimum nettó 100 ezer forintra emeli az álláskeresési járadékot. 

Majdnem 40 ezerrel lettek többen idén őszre a munkanélküliek

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.27. 12:02

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A Központi Statisztikai Hivatal szeptemberről októberre viszont 23 ezres csökkenést mért.
Az augusztus-októberi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 482 ezer volt, 38 ezerrel, 0,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ugyanakkor a kimutatások szerint a 2020. augusztus-októberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 202 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy októberben az előző hónaphoz viszonyítva 23 ezerrel, 199 ezerre csökkent a munkanélküliek száma. A jelzett 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy hónappal korábbinál. Mivel a foglalkoztatás szintje is csökkent októberben, 53 ezerrel emelkedett az inaktívak száma elsősorban azokból, akik – a járvány terjedése és az ismételten bevezetett korlátozások miatt – nem kerestek munkát közölte a KSH. Az augusztus-októberi időszakban a 15-24 éves munkanélküliek száma 5 ezerrel 38 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal 12,2 százalékra csökkent egy év alatt. A munkanélküliek közel egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal, 3,9 százalékra emelkedett a 33 ezres létszámnövekedés miatt, az 55-74 éveseké 1,2 százalékponttal, 3,0 százalékra nőtt, mivel számuk 10 ezerrel emelkedett.    A munkanélküliség átlagos időtartama 11,0 hónap volt, a munkanélküliek 31,4 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NSZF) adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 27,9 százalékkal, 306 ezerre nőtt.   A legfrissebb novemberi adat szerint a nyilvántartott álláskeresők száma további 10 ezerrel, 300 ezer alá, 296 ezerre csökkent, ami március óta a legalacsonyabb szám, igaz 57 ezerrel, 24 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A KSH adatsoraira reagálva Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára pénteken az M1 állami televízióban kiemelte: ágazati téren nem figyelhető meg jelentős változás, a munkaerőpiacon belül továbbra is a szolgáltató szektorban és a feldolgozóiparban a legnehezebb a helyzet, miközben az építőipart és a mezőgazdaságot kevésbé érinti a járvány.

360,84 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.27. 08:20
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama péntek reggel a főbb devizákkal szemben. Az euró jegyzése kissé emelkedett forintban, a dolláré és a svájci franké pedig csökkent.
Az eurót a csütörtök esti 360,74 forint után péntek reggel fél nyolckor 360,84 forinton jegyezték. 
A dollár jegyzése 302,99-ről 302,52 forintra, a svájci franké pedig 334,23-ról 334,02 forintra csökkent.
A héten a forint az euróval és a svájci frankkal szemben 0,3 százalékkal gyengült, a dollárral szemben 0,3 százalékkal erősödött. 
A hónap eleje óta a forint erősödött, az euróval szemben 1,5 százalékkal, a dollárral szemben 3,8 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 2,6 százalékkal. 
Az év eleji árfolyamához képest a forint gyengébben áll, az euróval szemben 9, a dollárral szemben 2,3, a svájci frankkal szemben pedig 9,5 százalékkal.