Előfizetés

Magyar-lengyel vétó: az uniós szerződések jelentik a B-tervet az Európai Bizottság számára

Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.27. 18:37

Fotó: FRANCOIS LENOIR / AFP
Amíg tehát nincs új költségvetési jogszabály, addig a régi számokkal folytatódik tovább az EU működtetése. Ez ugyanakkor a gyakorlatban rendkívül korlátozott forrásokat jelentene a tagállamok számára.
Mindent megfontoltunk és mindent meggondoltunk és kitartunk a nyári álláspontunk mellett – jelentette ki szokásos pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor kormányfő, utalva a csütörtöki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel való találkozóra. A magyar miniszterelnök szerint felelőtlenség a politikai viták és a válságkezelés összekötése, ezt júliusban sikerült is elhárítaniuk, de az Európai Parlament elérte, hogy a német elnökség egybefonja a két témát. Ezzel szerinte tönkretesznek számos európai országot, de Magyarország szerencsére nincs a bajba jutottak között – fogalmazott. – A politikában mindig kéznél van a kalapács és az ék – válaszolta arra a kérdésre, hogy van-e esély a magyar-lengyel kettős szétválasztására. Orbán nagy perspektívát lát a közép-európai államok együttműködésében, a kormányfő szerint a következő tíz év erről a közös újjászületésről fog szólni. Nem akarok kompromisszumot kötni, megoldást akarok, ami nem lehet a multikulti hazai meghonosítása, Magyarország bevándorlóországgá alakítása. Mi nem engedünk a saját kultúránkból – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint a magyar pozíció szilárd. Világossá kell tenni szerinte, hogy Soros Györgynek nem lehet befolyása Európában.
Közben Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője a magyar-lengyel vétó kapcsán jelezte: az uniós szerződések jelentik a B-tervet az Európai Bizottság számára. Amíg tehát nincs új költségvetési jogszabály, addig a régi számokkal folytatódik tovább az EU működtetése. Ez ugyanakkor a gyakorlatban rendkívül korlátozott forrásokat jelentene a tagállamok számára.

Nem nyomoz a rendőrség a divatügynökség miatt

Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.27. 18:27
Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatója
Fotó: Népszava
Bűncselekmény gyanújának hiánya miatt elutasították Vadai Ágnes feljelentését.
Bűncselekmény gyanújának hiánya miatt elutasította a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Vadai Ágnes (DK) feljelentését, aki cikkünk nyomán tett feljelentést hűtlen kezelés gyanújával a Magyar Divat és Design Ügynökség Zrt. ügyében. A közpénzből működő divatügynökségnél egy év alatt csaknem félmilliárd forint bérköltséget fizettek ki, ezen felül több mint 200 millió ment el tanácsadásra és szakértői díjakra. A rendőrség szerint azonban a cégmérlegből vett adatokból önmagában még nem bizonyítható a bűncselekmény gyanúja.

Döntött a Kúria a vörösiszap-perben

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.27. 17:20

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A katasztrófát okozó cég három volt vezetője a letöltendő szabadságvesztés miatt kért felülvizsgálatot.
Fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben a Kúria pénteken nyilvánosan kihirdetett döntésével.
A tíz évvel ezelőtti, tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőeljárásban eredetileg 15 ember ellen emeltek vádat, letöltendő szabadságvesztéssel jogerősen a három vezetőt sújtották, ők kérték az ügyben a felülvizsgálatot.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. volt vezérigazgatója, a cég volt műszaki vezérigazgató-helyettese, valamint az egykori hidrátgyártási üzemvezető jelenleg is tölti szabadságvesztését, a Kúria nyilvános ülésébe távmeghallgatással kapcsolódtak be a kecskeméti és a szombathelyi büntetés-végrehajtási intézetből. A Kúria szerint nem történt kiküszöbölendő eljárási hiba az ügyben, a bírák a hatályos szabályok szerint jártak el. A Kúria szerint nem alapos az az indítvány sem, amely elfogultság miatt több bíró kizárására irányult, összeférhetetlenség ugyanis nem merült fel. A legfőbb bírói fórum vizsgálta a vádlottak gondatlanságának, illetve szándékos magatartásának kérdését is. A bíró kifejtette: 
a közveszélyokozás akkor is megvalósult volna, ha a tározóban nem mérgező anyagot tárolnak ilyen mennyiségben, hanem tiszta vizet, ugyanis maga a gátak közé szorított anyagmennyiség kiszabadulása, az áradat ereje már alkalmas a közveszély okozására.

A vezérigazgató kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása azért tekinthető szándékosnak, mert nemcsak megvalósult a közveszélyokozás, de azt fokozta a kiömlött anyag mérgező lúgossága, amit a vezérigazgató elsőként bagatellizált, veszélyességét a szappan lúgosságának négyszeresében határozta meg. Hozzátette: mindez azonban nem jelenti, hogy a vezérigazgató akarta volna az emberek halálát, a környék pusztulását. Magyarország legnagyobb, tíz emberéletet követelő ökológiai katasztrófája tíz éve, 2010. október 4-én történt. Ajka közelében, Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Mal Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja, a kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és a mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett. Az érintett három településen több mint háromszáz ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó- és ingatlanvagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki. A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember – a cég vezetői és több alkalmazottja – ellen, a vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel. A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án meghozott elsőfokú ítéletében bűncselekmény hiányában mind a tizenöt vádlottat felmentette. A határozatot a Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte, az új eljárásban a Győri Törvényszék 2019. február 4-én első fokon a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki, kettőt – a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét – letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy pénzbüntetést, egy pedig megrovást kapott. A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben a Győri Ítélőtábla hét vádlott esetében súlyosbította az elsőfokú ítéletet, három vádlottat letöltendő szabadságvesztéssel sújtott. A táblabíróság jogerős ítéletével az elsőrendű vádlott, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatójának büntetését két és fél évről négy év börtönbüntetésre súlyosbította közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodási rendjének megsértése miatt. A másodrendű vádlott, D. József Bálint, a cég egykori műszaki igazgatója büntetését két évről három évre, az ötödrendű vádlott, D. József, a cég egykori hidrátgyártási üzemvezetőjének felfüggesztett büntetését két és fél év végrehajtandó börtönbüntetésre súlyosította, szintén közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A felülvizsgálati eljárásban az egykori vezetők védői az ítélet törvényességét támadták, továbbá a megismételt elsőfokú eljárás módját. Beadványukban a három elítélt felmentését vagy hatályon kívül helyezést, új eljárás lefolytatását kérték, ám a Kúria nem adott helyt ennek. A katasztrófa 10. évfordulóján ebben a cikkünkben emlékeztünk a történtekre, amelyekről a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltó ezredese mesélt lapunknak. Rozmán Gyula arra is emlékezett, hogy egy 14 hónapos kislány is a tragédia áldozatává vált.