Előfizetés

Szabad szemmel: a vétó feladása Orbán teljes bukását okozná

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.11.28. 07:38

A jogállami vitában jelenleg 25-en állnak szemben a kettekkel. Budapest és Varsó mind inkább elszigetelődik és az EU bizonyosan úgy véli: át fogja vészelni az erőpróbát.
Kurier Sebastian Kurz, osztrák kancellár szerint nem lehet egykönnyen feloldani a költségvetés, illetve a gazdasági mentőterv blokádját, súlyos holtpont állt be. Kurz azonban bizakodik, hogy a végén modus vivendire jutnak, bár nem szabad feladni, hogy a tagállamok csak akkor vehessék fel az uniós szubvenciókat, ha eleget tesznek a jogállami normáknak. Nagyon fontosnak nevezte, hogy az EU ragaszkodjon az olyan alapértékekhez, mint a jogállam és a sajtószabadság. Ugyanakkor az uniónak cselekvőképesnek kell maradnia, hogy közösen dönthessen a két pénzügyi csomagról – tette hozzá.
Bloomberg A francia delegátus arra figyelmeztetett Brüsszelben az állandó EU-képviselők szokásos egyeztetésén, hogy potenciálisan az unió belebukhat a magyar-lengyel obstrukcióba. Ezért sürgette, hogy a két ország haladéktalanul mondjon le a vétóról. Ám a két érintett kormány erre semmiféle hajlandóságot nem tanúsít, jóllehet a járvány miatt óriásiak a gazdasági bajok, és nagyon kellene már a koronaalapban előirányzott 750 milliárd eurós anyagi mankó. A két oldal most azt játssza, hogy melyikük rántja félre előbb a kormányt, miközben kocsijuk teljes sebességgel robog egymás felé. Az ellentétek ideológiaiak. A magyar vezetés már 10 éve folyamatosan kérdőjelezi meg a jogállami elveket, de hogy összeszövetkezett a lengyelekkel, az felveti, hogy meddig maradnak bent az unióban. Függetlenül attól, hogy igencsak jól jön nekik minden évben a milliárdos brüsszeli apanázs. Ám ettől még a szuverenitás megsértésének veszik, hogy a pénz fejében a jogállami szabályok betartására kényszerítenék őket. Mindenesetre most ott tartunk, hogy ez lesz a legfőbb napirendi pont az állam- és kormányfők december 11-i konferenciáján. Angela Merkel azon van – és ebben kulcsszerep jut neki –, hogy a magyarok és a lengyelek arcvesztés nélkül dobhassák be a törülközőt, miután képtelenség, amit el akarnak érni. De számukra annyi pénz forog a kockán, hogy sokan biztosak abban: csak idő kérdése és feladják ellenállásukat.
Reuters  Magyarország és Lengyelország nem teszi le a fegyvert a pénzügyi vitában, így félő, hogy elhúzódik a viszály Brüsszellel. A lengyel miniszterelnök azonban a német kancellárral folytatott videó beszélgetésben is megerősítette hajthatatlanságát. Egyben újabb levelet küldött Ursula von der Leyennek, hogy ne kapcsolják össze a támogatások, illetve a jogállami mechanizmust. Azonban a Bizottság szóvivője azt közölte válaszul: továbbra is úgy gondolják, hogy a jogállam ügyében tető alá hozott javaslat megfelel a nyári uniós csúcstalálkozó határozatának. Szemtanúk azt jelentették, hogy az állandó EU-képviselők pénteki ülésén senki sem áll a magyarok és a lengyelek mögé, nem kívántak változtatni a jogállami feltételrendszeren. Egyes nagykövetek aggodalmukat fejezték ki, mert ha nem sikerül túllépni a holtponton, akkor el kell hagyni a megszokott uniós csatornákat és más utat-módot kell találni, hogy hatályba léphessen a gazdasági ösztönző terv.  
Politico Lengyelország és Magyarország összefogott, ám egyedül maradt, miközben továbbra is azt bizonygatja, hogy jogállam-ügyben ők továbbra is jó fiúk, a rosszak a másik oldalon vannak. De ennél fontosabb, hogy megfogadták: fenntartás nélkül fedezik egymás hátát. Úgyhogy nem igazolódtak be a remények, miszerint Varsót jobb belátásra lehet bírni, hiszen számukra anyagilag sokkal nagyobb a tét, mint Orbán esetében. Viszont nem az a magyar-lengyel törekvés sem, hogy éket verjenek Észak- és Dél-Európa közé. Közben a Néppárton belül alaposan felborzolta a kedélyeket, hogy Deutsch a Gestapo módszereit emlegette, miután Manfred Weber megismételte, hogy ha minden rendben van a magyar demokrácia közül, akkor az Orbán-kormánynak semmi félnivalója a jogállami feltételektől. A szakítás hívei azonnal jelentkeztek. Az osztrák Karas, az EP konzervatív alelnöke felszólította a magyar képviselőcsoport vezetőjét, hogy vagy kérjen bocsánatot, vagy menjen isten hírével. A CDU egyik EP-képviselője úgy foglalt állást, hogy mielőbb le kell zárni a Fidesz-féle fejezetet a pártcsaládban. Mert a kereszténydemokrácia különféle, de önkéntes. A szakítás persze még messze van. Az EPP arra vár, hogy a nagyobbik német kormánypárt végre döntsön. A németek nélkül nincs meg a kellő többség az elváláshoz.
Süddeutsche Zeitung Manfred Weber, az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője egy interjúban arról beszélt, hogy a Parlament egy jottányit sem hajlandó engedni. A politikus amellett van, hogy ki kell tenni a Fidesz szűrét a pártcsaládból. A Deutsch-incindensről a német kormányszóvivő úgy nyilatkozott, hogy a szidalmak nem szülnek jó vért egyik oldal számára sem Európában. Brüsszelben ugyanakkor sokan gondolják úgy, hogy Orbán a másfél év múlva esedékes választásokig sok uniós pénzt hív le, mert így akarja bebiztosítani hatalmát. Az EP-ben ugyanakkor széleskörű az a nézet, hogy nem szabad újratárgyalni a jogállami kikötéseket. A liberális frakció vezetője, a román Ciolos kijelentette: a magyar és a lengyel kormányfő despotaként viselkedik. Magyarország és Lengyelország makacskodása folytán szinte lehetetlen feladat hárul a német elnöksége: kompromisszumot kell találnia. A berlini kormányszóvivő csupán annyit árult el Morawiecki és Merkel egyeztetése után, hogy a vita továbbra is nyitott. Egyidejűleg ismertté vált, hogy levélben szólította fel Wolfgang Schäublét, a Bundestag elnökét, hogy akadályozza meg a jogállami mechanizmus elfogadását. Hogy kerüljék meg a két ellenkező kormányt és uniós kereteken kívül állapodjanak meg a 750 milliárd eurós újjáépítési tervről, azt támogatják a német zöldek és szociáldemokraták is. Utóbbiak nevében Martin Schulz, az EP korábbi elnöke kijelentette, hogy Berlinnek keménységet kell tanúsítania. Mert ha magyarok és lengyelek látják, hogy kimaradnak, akkor gyorsan beadják a derekukat.
Le Monde A nacionalista nyomulás miatt Európa a tekintélyelvűség csapdájába került, írja a vezető francia lap kommentárja. Mivel az EU vezetői az elmúlt években elmulasztották, hogy a jogállam kapcsán szembeszálljanak Budapesttel és Varsóval, most súlyos válság kellős közepén találják magukat, éppen akkor amikor döntő pillanatokat él át az Unió. Júliusban az állam- és kormányfők annyira homályban hagyták a jogállami feltételeket, hogy Orbán és Morawiecki saját győzelmét jelenthette be. Csak az EP közbeavatkozására tisztázódott a későbbiekben, hogy igenis lesz új mechanizmus, amely az igazságszolgáltatás, a sajtó, valamint a civil szféra függetlenségétől teszi függővé a brüsszeli támogatásokat. Jelenleg Európa megrekedt és megosztott. A kialkudott kompromisszumos formulát újra kell tárgyalni, mert legalább két vezető nem hajlandó azt elfogadni. Világos, hogy fel akarják vizezni a szabályozást. A két kormány az évek során visszatérően elítélte a Bizottság „trükkjeit” és „cselszövéseit”, amikor Brüsszel megpróbálta őket visszaterelni a demokratikus útra. Összeálltak és ezzel meghiúsították az EU hatékony fellépését magukkal szemben. Sőt, szép sikert is elkönyvelhettek, amikor meggátolták, hogy a szociáldemokrata Frans Timmermans legyen Jean-Claude Juncker utódja a Bizottság élén. Orbán emellett túszul ejtette az Európai Néppártot is. De mivel a német gyárosok kiváló kapcsolatot ápolnak a magyar rendszerrel, ők a CDU-t tartják a kezükben. Ugyanakkor az Európai Tanács és Franciaország soha nem próbálta komolyan megbüntetni a két országot. Nem látták, hogy ennyire súlyos viszály alakul ki belőle. Azt hitték az érintett pártok hiteltelenné válásához elég lesz, ha azok hatalomra kerülnek. Az illiberális eszmék behatoltak nyugatra is, a legutóbbi európai választások, az EU-párti siker ellenére azt mutatták, hogy zajlik a konzervatív forradalom. Orbánnak és kollégáinak kezére játszott a migráció, a terrorizmus, Brüsszel jogkörének bővítése, miközben az uniónak a szabad kassza szerepét szánják. Azaz hogy Európa nyomja nekik a pénzt, de ne működjön, ha stratégia szerepet akarna magának. Ezek a nacionalisták lettek az ellenzék fő erői a földrészen. A nemzeti kérdéssel felülírták a szociális feladatokat. Az uniós intézmények vagy óvatosak, vagy rövidlátóak voltak, az alapító nemzetek pedig ragaszkodtak az egység illúziójához, így átengedték a terepet a ultrakonzervatívoknak, akik ma már meg vannak győződve arról, hogy már csak pár lépést kell tenniük az ideológiai csata megnyeréséhez. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem politológia professzora a minap megpendítette, hogy az EU beleesik az autokrácia csapdájában, mivel nincs elég eszköze a demokráciaellenes jogsértések megtorlására. Ez pedig aggasztó, figyelembe véve, hogy mi játszódik le a keleti részen. És aggasztó, ha az illiberalizmus meghódítja a nyugatot is, amit már nem lehet kizárni.
Süddeutsche Zeitung Kettős, súlyos, ideológiai alapú válsággal viaskodik Európa: a Brexittel és a jogállami vitával. A helyzet robbanásveszélyes, mert úgy néz ki, hogy ezúttal nem segít a sok pénz és a szóáradat sem. Egyik ügyet sem lehet a jól bevált módon valamelyik EU-csúcson éjszakába nyúló egyeztetéssel tisztába tenni. A nagy kérdés az, mennyire maradhat szuverén egy állam a 27-ek tagjaként? Márpedig ez akár a törésig is elvezethet. A magyar és lengyel vétó mögött ideológiai megfontolások rejlenek, mert a két jobboldali-nemzeti kormány felfogta, hogy a szuverenitásuk elleni támadás populista-nacionalista hatalmi doktrinájuk végét jelentheti. Ha belemennek a jogállami mechanizmusba, a saját halálos ítéletüket írják alá. Orbán és Morawiecki az ellenállásból nemzeti ügyet, egyfajta hitkérdést csináltak. Innen egyenes út vezet a mártíromsághoz. Miután Donald Trump felsült, ők ketten most saját túlélésükért és azért küzdenek, hogy milyen legyen Európa. Taszítja őket a nyugati szabadelvűség, társadalomképük nem egyeztethető össze azzal. Az EU szívkamráját a pénz és a szuverenitás alkotja. A szerkezeti alapok, az egységes piac, az agrárszubvenciók, a koronaalap nélkül nincs Unió. A költségvetés az egyetlen erős fegyver a szervezet kezében. Ha megváltoztatják az egyhangú döntéshozatal elvét, akkor az egész szerkezet meginog. A költségvetés és az ahhoz kapcsolt segélyprogram nélkül minden sarkában berozsdásodik a közösség. A tagállamok lemondanak szuverenitásuk egy részéről, hogy együtt hatékonyabban tudjanak működni, hogy kölcsönös védelmet kapjanak a nacionalista túlkapások ellen, mert azok csak romlást hoztak a földrészre az eltelt évszázadokban. Az Unió a túlélésért küzd. A populisták és a nacionalisták nagy károkat tudnak okozni az európai gondolatnak. Az együttműködés híveinek el kell dönteniük, hogy még mennyi pimaszságot tűrnek el. A Trump-féle lidércnyomás keserű fináléja volna, ha Európának kellene megfizetnie a populista nacionalizmus árát.
Bloomberg  Donald Trump veresége után fogy a levegő a világban a populisták körül. Magyarország és Lengyelország vabankot játszik. De Orbán és Morawiecki nem a pénzre hajt, azt nem akarják elfogadni, hogy csak a demokratikus szabályok betartása esetén kaphassanak anyagi támogatást az EU-tól. A két nacionalista kormány fel van háborodva azon, hogy az Unió szerint mindketten visszacsúsznak a jogállam területén. De lehet, hogy járhatatlan útra tévedtek, amikor megtorpedózzák a költségvetést és így szembemennek Brüsszellel, valamint a többiekkel. De nem csak az amerikai elnök kudarca utal arra, hogy csillapodóban van a populista hullám. A török államfő ismét jobb kapcsolatokra törekszik a nyugattal, míg Orbánék brazil kollégájának jelöltjei egytől egyig alulmaradtak a helyi választások első fordulójában, ami félidős népszavazásnak számít Bolsonaro teljesítménye ügyében. Hollandiában pedig lemondásra kényszerült a szélsőjobb vezére. Lassan lecseng Európában a Brexit mérgező hatása, ugyanakkor az Unió már jelezte Joe Bidennek, hogy kész új alapokra helyezni a közös kapcsolatokat. Lehet persze, hogy a liberális értékekre csupán átmenetileg enyhül a nyomás, de a jogállami vitában jelenleg 25-en állnak szemben a kettekkel. Budapest és Varsó mind inkább elszigetelődik és az EU bizonyosan úgy véli: át fogja vészelni az erőpróbát.

Lukasenko: Az új alkotmány életbe lépése után már nem akarok elnök lenni

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.11.27. 22:07
Alekszandr Lukasenko
Fotó: SIARHEI LESKIEC / AFP
„Semmiféle alkotmányt nem szabatok magamra” – jelentette ki.
Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök pénteken közölte, hogy az új alkotmány életbe lépése után már nem akar elnök lenni – jelentette a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.
„Semmiféle alkotmányt nem szabatok magamra. Az új alkotmánnyal én már nem fogok önökkel elnökként dolgozni. Nyugodjanak meg!”

– mondta Lukasenko a hatos számú minszki oktatókórház alkalmazottjaival tartott találkozón.

Szavai szerint soha nem fogja megengedni, hogy az új alkotmányt felhasználva bárki „meghamisítsa, netán elcsalja a választásokat”. Kitért azokra a javaslatokra is, amelyek szerint pártlistás alapon kellene parlamenti választásokat tartani, következésképpen pártokat kellene alapítani. Az elnök szerint ez megosztottságot teremtene a társadalomban, és különböző érdekcsoportok megjelenéséhez vezetne. „De ha ezt akarják, és a nép megszavazza, így lesz” – mondta.
„Hogy miért? Hát azért, mert a fehérorosz népnek végig kell mennie azon az úton, amelyen végig akar menni. Jobb most, háború nélkül, de rosszabb, ha ezt a háborút ránk kényszerítik”

– magyarázta.

Az elnök kijelentette azt is, a fehérorosz állambiztonság (KGB) bizonyítékokat mutatott be neki arról, hogy Lengyelország beavatkozott a fehérorosz belpolitikába, és támogatást nyújtott az ellenzéknek. Fel is olvasott néhány dokumentumot, amelyekben nyugati politikusoknak a fehérorosz eseményekkel való kapcsolatáról, illetve terveiről esik szó. Lengyel államférfiak kijelentéseit is idézte, amelyeket állítása szerint a titkosszolgálatoktól kapott. Ezek szerint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egyebek között azt mondta, hogy „Fehéroroszország jövője alapvetően fontos Varsónak”, és kijelentette azt is, hogy „Lengyelország sok konkrét lépést tett a fehérorosz forradalom támogatására”. Lukasenko szavai szerint „Varsóban figyelmesen követték a fehéroroszországi eseményeket, és megpróbáltak mesterséges válságot előidézni az országban”. Az elnök szerint a lengyel kormányfő augusztus végén azt mondta: „A rendszer és az ellenzék közötti közvetlen tárgyalásoknak még nem jött el az ideje. Lukasenko rezsimje még túlságosan egységes, a hadsereg és a KGB támogatja őt, és a munkások egyáltalán nem akarnak forradalmat. Egyelőre várnunk kell, és követnünk az események menetét". Lukasenko, mint hangsúlyozta, azért osztotta meg ezt az információt, hogy az emberek megértsék hangulatát és cselekedeteit.
„S hogy néhányan értékeljék saját cselekedeteiket”

– tette hozzá.

Alekszandr Lukasenkót az augusztus 9-i, vitatott tisztaságú elnökválasztáson hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával választották meg hatodik elnöki mandátumára. A választásokat sem az ellenzék, sem a nagyhatalmak, sem a nemzetközi megfigyelők nem ismerték el tisztességesnek. Minszkben azóta rendszeresek a tüntetések az elnök ellen, a tiltakozók Lukasenko lemondását és új választásokat követelnek. Ő azonban nem hajlandó lemondani, ehelyett közelebbről meg nem nevezett alkotmányreformokat ígért. Többször is azt állította, hogy a megmozdulásokat „nyugati bábok” külföldről irányítják. Ebben az összefüggésben jó néhányszor említette Lengyelországot és Litvániát.

Olaszország több tartományában enyhítenek a korlátozásokon

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.27. 21:20

Fotó: Alessandro Bremec / AFP / NurPhoto
Az eddig kiemelten veszélyes, vörös zónának minősített Lombardia, valamint Piemont és Calabria tartomány besorolása közepes, narancssárga színűre mérséklődik.
Olaszország több tartományában enyhítenek a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokon. A november első hetében lezárt Lombardiában megnyitnak az üzletek és újraindul a tantermi oktatás – jelentette be Attilio Fontana kormányzó pénteken. További négy tartományban is lazítanak a járványintézkedéseken.
Az eddig kiemelten veszélyes, vörös zónának minősített Lombardia, valamint Piemont és Calabria tartomány besorolása közepes, narancssárga színűre mérséklődik.

A rendelkezést Roberto Speranza egészségügyi miniszter péntek este írta alá, és a hivatalos közlönyben való megjelenést követően az enyhítés vasárnap lép életbe. Attilio Fontana lombardiai kormányzó magyarázata szerint az enyhítés azt jelenti, hogy
  • a régióban újranyithatnak az üzletek, köztük a kereskedelmi központok is, amelyeknek azonban hétvégén zárva kell lenniük.
  • a vendéglátás továbbra is zárva marad. Az általános iskolák felső tagozatos diákjai a digitális tanításból visszatérnek az iskolákba.
  • a régió külső határai továbbra is zárva lesznek, a belső mozgás is korlátozott marad, egyik önkormányzatból a másikba még nem lehet engedély nélkül átutazni.
Az éjszakai kijárási tilalom továbbra is érvényben marad, ahogyan az ország egészében.

A tízmilliós Lombardiában egy hónap alatt napi majdnem tízezerről a felére sikerült csökkenteni a naponta kiszűrt betegek számát, amely pénteken 5389 volt.
Liguria és Szicília az eddigi narancssárga besorolásból vasárnaptól sárga, vagyis alacsonyan veszélyes besorolásba kerül át.

Ez az öt tartomány az első, amelyekben enyhítettek az október eleje óta bevezetett és fokozatosan szigorított intézkedéseken. Az ország többi részében a helyzet változatlan maradt:
továbbra is vörös zónának számít Toszkána, Campania, Calabria, Valle d'Aosta és Alto Adige, ahol jövő héten enyhíthetnek a korlátozásokon.

Országszerte egy nap alatt 28 352 új beteget azonosítottak a csütörtöki valamivel több mint 29 ezer után, tízezerrel kevesebb teszteléssel. A tesztek és az ezeken kiszűrt fertőzöttek aránya 12,7 százalékosnak bizonyult. Egy nap alatt 12 ezerrel csökkent az aktív fertőzöttek száma, amely megközelíti a 788 ezret. Második egymás utáni nap csökkent az intenzív osztályon kezelt betegek száma: az elmúlt 24 órában 64 beteget tudtak levenni a lélegeztetőgépről. A vírus országos reprodukciós rátája alig haladja meg a veszélyességi küszöbnek tartott egyes értéket, és a tartományok felében már egy alá süllyedt. Egy nap alatt 827 beteg halt meg csütörtöki 822 után, így a halottak száma elérte az 53 677-et. A kormány még nem véglegesítette a karácsonyi ünnepekre tervezett intézkedéseket, és nem született döntés a sípályák esetleges újranyitásáról sem. A tartományok a teljes oktatási rendszer tantermi újraindítását január második hetétől tervezik, ha ezt a járványadatok lehetővé teszik.