A választási törvény módosítása után a közös lista maradt az ellenzék egyetlen lehetősége, ha valóban tartani akarja magát ahhoz a vállalásához, hogy 2022-ben csak egy jelölt áll majd a kormánypárti indulóval szemben. Ez azonban növeli az ellenzék esélyeit, vagyis adódik a kérdés: miért így módosították a jogszabályokat a kormánypártok?
Egyelőre nem látszik, mi a Fidesz valódi célja. Az biztos, hogy több párt esetében is gondot okozhat, hogy jelentősen csökkent a mozgástér a 2022-es választást megelőző ellenzéki tárgyalásokon. Az is egyértelmű, hogy a kormánypártok teljesen keresztülhúzták a kisebb, de önálló indulásra készülő pártok - elsősorban a Magyar Kétfarkú Kutya Párt - stratégiáját. A változtatás ugyanakkor nem tűnik racionális döntésnek abból a szempontból, hogy a közös listával nagyobb az ellenzék esélye a győzelemre. Éppen ezért arra számítok, hogy a kormány az utolsó pillanatban módosít még a választási törvényen, szerintem például a választókerületek egy részét is átszabják majd.
Milyen módosítások jöhetnek szóba?
„Elengednek” pár ellenzéki szavazókörzetet, de cserébe „fideszesítenek” néhány jelenleg billegőnek számítót. Ezzel még nehezebbé tennék a győzelmet az ellenzék számára, pedig a rendszer már most is torzít a kormánypártok javára.
Az ellenzék közös listára kényszerítése azt jelzi, hogy a kormánypártok stratégiájának alapja a „gyurcsányozás” lesz 2022-ben is. Ez mennyire lehet hatásos?
Már valóban látszik, hogy a „Gyurcsány listája”, és a „Soros listája” lesz a Fidesz-kommunikáció alapja. Innen nézve persze a választókerületek átrajzolása nélkül is érthető a választási törvény módosítása. Ez a taktika viszont csak a lemorzsolódó fideszes szavazók körében működhet hatásosan, de a passzív választókat, akik nem is foglalkoznak a politikával, nehéz lesz vele mozgósítani. Őket már nem érdekli, mi volt tizennégy - 2022-ben tizenhat - évvel korábban. Ugyanígy nem alkalmas ez a stratégia a fiatalok meggyőzésére sem. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc a fiatalok körében mára képes lett egy olyan képet felépíteni magáról, ami teljesen más, mint a 2006-os.
Mit kezdhet a Fidesz Budapesttel?
Egyre inkább látszik, hogy a fővárosról lemondtak a kormánypártok. Ezt támasztja alá az is, hogy több magasan jegyzett fideszes politikus is jelezte, nem indul egyéniben Budapesten. Fürjes Balázs kormánybiztos révén ugyanakkor rendszeresen mézet is csöpögtet a kabinet a fővárosnak, például bizonyos fejlesztések átvállalásával. Ez azonban már csak azt a célt szolgálja, hogy a vidéki Fidesz-szavazók felé tovább erősítsék a képet: az „alkalmatlan, tehetetlen” Karácsony Gergely főpolgármesterrel és csapatával szemben a kormány viszi előre az ügyeket a fővárosban.
Vidéken mennyire hatásosan tudják így csökkenteni Karácsony Gergely támogatottságát?
Szerintem jelentősen, különösen azok körében, akik nem tájékozódnak ellenzéki médiából és nem is járnak Budapesten. A helyi iparűzési adó elvonása körüli vita is szolgálhatja ezt a célt, a főpolgármester például kénytelen volt azt nyilatkozni, hogy enélkül leállna a tömegközlekedés Budapesten, ami szintén a várost irányító ellenzéki koalíció kormányzóképességébe vetett bizalmat erodálhatja. Szerintem a választások szempontjából döntő lesz, hogy a Fidesz képes-e a jelenleg passzív, a táborához nem tartozó választói csoportokat meggyőzni, el kell menniük szavazni és meg kell akadályozniuk a „kormányképtelen ellenzék” győzelmét. Vagy épp fordítva: az ellenzék meg tud-e győzni olyan szavazókat, akik passzívak ugyan, de nem ellenségesek velük szemben.
A kormánykritikus politikusok gyakran beszélnek arról, hogy a csalódott fideszeseket is meg kellene győzni arról, érdemes az ellenzékre szavazni. Van bármi esélye ennek a stratégiának?
Ebben nem hiszek. Nincs meggyőzhető csalódott fideszes szavazó. A Fideszből kiábrándultak vagy otthon maradnak 2022-ben, vagy ismét a kormánypártokra szavaznak, hiába csalódtak bennük valamiért. Ez a csoport az ellenzék számára nagyobb létszámban elérhetetlen. Ettől függetlenül az ellenzéknek – ha nyerni akar – sokakat kell meggyőznie a jelenleg passzív választók közül. Ehhez viszont nagyon erős kampány kell, amelyhez az ellenzéknek meg kell teremtenie saját nyilvánosságát. A Brexit-népszavazás például megmutatta, hogy ilyen alternatív módszerekkel olyanokat is sikerült - igaz ott a populista jobboldalnak - mozgósítania, akik akár évtizedek óta nem vettek részt semmilyen választáson.
Több felmérés szerint is az ellenzéki pártok támogatottsága beérte, vagy minimálisan előzi a Fideszét. Ez a járványkezelés miatt van?
Biztos, hogy ennek nagy szerepe van a tendenciában. Tavasszal azt láttuk, hogy a járvány miatt több kormánynak erősödött a népszerűsége, mert a védekezésben óhatatlanul is melléjük álltak a szavazók. Ez jól ismert jelenség. Most azonban a Fidesz nem tudta elkerülni, hogy a járvány miatt csökkenjen a népszerűsége, augusztus óta ez egyértelmű tendencia.
Ez hosszabb távon is érvényesülhet?
Ezt még nem lehet megmondani: ha tavaszra sikerül visszaszorítani a járványt és lesz vakcina is, akkor akár teljesen meg is fordulhat a trend. Amíg a valódi kampány el nem kezdődik, csak jelzésértékűek a támogatottsági adatok. A kampánykezdet pedig hagyományosan a választási évet megelőző október 23-át jelenti. Az akkori pártpreferenciák lesznek majd igazán fontosak.
Addigra elvileg meglesz az ellenzék közös listája, a 106 közös egyéni induló és a közös miniszterelnök jelölt.
Igen, és furcsa módon ez akár gyengítheti is majd az ellenzéket. Most még mindenki azt lát bele ebbe a képletbe, amit szeretne, ami neki tetszik. Ha meglesznek a konkrét nevek, ha az egyes ellenzéki választó számára világos lesz, hogy a kedvenc pártja politikusa nem kapja meg azt a szerepet, amit az illető szeretett volna, csökkenhet a lelkesedés.
Ön szerint is ez az utolsó esélye a jelenlegi ellenzéknek?
Ebben a formában biztosan. Ha zsinórban a negyedik választást is bukják, ráadásul teljes összefogással, akkor már tényleg nem marad semmilyen politikai innovációs lehetőség a számukra.
