Az Orbán-kabinet a „járványhelyzetben elvárható közteherviselésre” és szolidaritásra hivatkozva egyebek mellett elvonta a helyhatóságoktól a gépjárműadó rájuk eső részét, ingyenessé tette a parkolást, miközben négyszeresére emelte az általuk fizetendő szolidaritási adót, és a központilag elrendelt tömegközlekedési járatsűrítés terheit sem kompenzálta. Ezzel nem csak a Visegrádi 4-ek (Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország) országai között maradt egyedül, hiszen még a védekezésben „laboratóriumnak”, vagy „példának” tekintett Ausztria is teljesen más utat követ. Pedig egyébként – Szlovákia kivételével – politikai szempontból is hasonló a helyzet az érintett országokban, mint nálunk: a főváros vezetése ellenzéki szerepben van a központi kormánnyal szemben. Ehhez képest Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöknek (vagy inkább az őt a háttérből irányító Jaroslav Kaczynskinek, a kormányzó Jog és Igazságosság Párt elnökének) eszébe sem jutott hasonló plusz terheket kiróni a helyhatóságokra. Igaz, ebben szerepet játszhatott akár az is, hogy az abortusztörvény szigorítása miatt már így is hatalmas a felháborodás a kormánnyal szemben és a jellemzően inkább ellenzéki vezetésű nagy-, és közepes városokra kivetett gazdasági intézkedések csak tovább fokoznák a kormánnyal szembeni ellenállást. Szlovákiában sem merült fel, hogy a kormány plusz terhekkel sújtsa a helyhatóságokat, sőt, az önkormányzatok az igazolt helyi-adó kiesés kompenzálására még eseti jelleggel kérhetnek is pénzt a központi költségvetésből. Szlovákiában az elmúlt hetekben amiatt alakult ki vita, mert Igor Matovic kabinetje nem volt hajlandó átvállalni a helyhatóságoktól a minden felnőtt lakosra kiterjedő országos tesztelés költségeit. Csehországban és Ausztriában még plusz támogatást is nyújtott a kormány a járványhelyzet miatt bajba került önkormányzatoknak. Csehországban egy nyári törvénymódosítás nyomán a kormány minden felnőtt lakos után 47 eurónyi (körülbelül 16500 forint) támogatást fizet a helyhatóságoknak. (Igaz, egy személyi jövedelemadó módosítás nyomán, az ottani szuperbruttó bérek megszüntetésével viszont bevételkiesést is elszenvednek az önkormányzatok, de ez nincs összefüggésben a járvánnyal.) Ausztriában szintén kormányzati segítségre pályázhattak az ottani önkormányzatok, erre szeptember végéig a Wiener Zeitung cikke szerint összesen 42 millió eurót fizettek ki 214 helyhatóságnak, a legkülönfélébb célokra, szociális helyiségek felújításán át alsóbbrendű utak rendbetételéig.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésére a kormányinfón azt mondta, a 2021-es költségvetésben 16 százalékkal nő a helyhatóságok állami támogatása, így a kormány is segít a bajban lévő önkormányzatoknak, de „a római jog óta érvényes alapelv a közteherviselése a bajban”. A kormány célja pedig az, hogy a gazdasági növekedést mielőbb újraindítsa, ez az érdeke az önkormányzatoknak is.
Van még egy ügy, amiben az említett kormányok más utat követne, mint a magyar: a válság okozta szolidaritásra hivatkozva egyik országban sem csökkentették a pártok állami támogatását. Idehaza ezt még áprilisban a felére vágta meg a kormány a 2020-as évet tekintve, a Népszava kérdésére Gulyás Gergely azt mondta a Kormányinfón, hogy 2021-re „nincs ilyen terv egyelőre”.
