Előfizetés

Több mint 1,7 millió forintot keres az MTVA hírolvasója

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.30. 08:51

Németh Balázs bruttó 1 739 000 forintos alapbérért dolgozik.
Közel egy éves jogi harcot követően, közérdekű adatigénylés eredményeként derült ki, hogy bruttó 1,7 millió forintért dolgozik az MTVA-nál Németh Balázs – írja a Hírklikk. Tavaly októberben a Híradót a műsorvezető azzal vezette fel Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő táblás akciója után, hogy 
„primitív, bunkó, felháborító akcióval nyitotta a szezont az ellenzék”.

A Médiatanács elismerte, hogy a Híradó három alkalommal megsértette a politikai hírhez hírolvasói vélemény fűzésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Litresits András ügyvéd ezt követően azt szerette volna megtudni, hogy mindezt közpénzből milyen díjazás mellett követte el Németh Balázs, ezért kérelemmel fordult a médiaszolgáltatóhoz és az MTVA-hoz, hogy megismerhesse az alkalmazott korábbi és jelenlegi munkaszerződését.  Ezt az MTVA 2019. december elsején kelt levelében megtagadta. Litresits András ezért először a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz (NAIH), majd kérelmének elutasítása miatt bírósághoz fordult. A bíróság a felperesnek adott igazat és másodfokon 2020. október 8-án kötelezte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot, hogy hozza nyilvánosságra a kért adatokat: a munkavállaló munkaszerződését, annak mellékleteit, esetleges módosításait azonmód, hogy az adott dokumentumokban a munkahelyre, a munkakörre, az alapbérre, a bérpótlékra, az esetleges béren kívüli juttatásokra vonatkozó adatok megismerhetőek legyenek, azzal, hogy az egyéb adatokat felismerhetetlenné kell tenni. Az MTVA Sajtóirodája 2020. november 25-én küldte a kért munkaszerződést, annak módosításait és a munkaköri leírásait, amelyekből kiderül, hogy
Papp Dániel megbízott vezérigazgató aláírásával Németh Balázs bruttó 1 739 000 forintos alapbérért dolgozik.

Az összes többi adatot viszont kitörölte az MTVA, így az nem tudható meg, hogy milyen időszakban, mettől-meddig kapja ezt a bért Németh Balázs. Azt sem tudni, hogy az összeget akkor is kapta-e, amikor három-négy hónapra eltűnt a képernyőről. Emellett a csatorna Németh Balázs 11 pontos munkaköri leírásából 10 pontot kitörölt. Litresits András a Kúriához fordul azért, hogy a bíróság kötelezze az MTVA-t a hiánytalan adatközlésre.

Csak a magyar kormány bünteti a településeket

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.11.30. 08:30

Fotó: FRANCOIS LENOIR / AFP
Egyetlen térségbeli kormány sem vont el forrásokat az önkormányzatoktól a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízisre hivatkozva, sőt, volt amelyik még támogatást is nyújtott a helyhatóságoknak a központi költségvetésből.
Az Orbán-kabinet a „járványhelyzetben elvárható közteherviselésre” és szolidaritásra hivatkozva egyebek mellett elvonta a helyhatóságoktól a gépjárműadó rájuk eső részét, ingyenessé tette a parkolást, miközben négyszeresére emelte az általuk fizetendő szolidaritási adót, és a központilag elrendelt tömegközlekedési járatsűrítés terheit sem kompenzálta. Ezzel nem csak a Visegrádi 4-ek (Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország) országai között maradt egyedül, hiszen még a védekezésben „laboratóriumnak”, vagy „példának” tekintett Ausztria is teljesen más utat követ. Pedig egyébként – Szlovákia kivételével – politikai szempontból is hasonló a helyzet az érintett országokban, mint nálunk: a főváros vezetése ellenzéki szerepben van a központi kormánnyal szemben. Ehhez képest Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöknek (vagy inkább az őt a háttérből irányító Jaroslav Kaczynskinek, a kormányzó Jog és Igazságosság Párt elnökének) eszébe sem jutott hasonló plusz terheket kiróni a helyhatóságokra. Igaz, ebben szerepet játszhatott akár az is, hogy az abortusztörvény szigorítása miatt már így is hatalmas a felháborodás a kormánnyal szemben és a jellemzően inkább ellenzéki vezetésű nagy-, és közepes városokra kivetett gazdasági intézkedések csak tovább fokoznák a kormánnyal szembeni ellenállást. Szlovákiában sem merült fel, hogy a kormány plusz terhekkel sújtsa a helyhatóságokat, sőt, az önkormányzatok az igazolt helyi-adó kiesés kompenzálására még eseti jelleggel kérhetnek is pénzt a központi költségvetésből. Szlovákiában az elmúlt hetekben amiatt alakult ki vita, mert Igor Matovic kabinetje nem volt hajlandó átvállalni a helyhatóságoktól a minden felnőtt lakosra kiterjedő országos tesztelés költségeit. Csehországban és Ausztriában még plusz támogatást is nyújtott a kormány a járványhelyzet miatt bajba került önkormányzatoknak. Csehországban egy nyári törvénymódosítás nyomán a kormány minden felnőtt lakos után 47 eurónyi (körülbelül 16500 forint) támogatást fizet a helyhatóságoknak. (Igaz, egy személyi jövedelemadó módosítás nyomán, az ottani szuperbruttó bérek megszüntetésével viszont bevételkiesést is elszenvednek az önkormányzatok, de ez nincs összefüggésben a járvánnyal.) Ausztriában szintén kormányzati segítségre pályázhattak az ottani önkormányzatok, erre szeptember végéig a Wiener Zeitung cikke szerint összesen 42 millió eurót fizettek ki 214 helyhatóságnak, a legkülönfélébb célokra, szociális helyiségek felújításán át alsóbbrendű utak rendbetételéig. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésére a kormányinfón azt mondta, a 2021-es költségvetésben 16 százalékkal nő a helyhatóságok állami támogatása, így a kormány is segít a bajban lévő önkormányzatoknak, de „a római jog óta érvényes alapelv a közteherviselése a bajban”. A kormány célja pedig az, hogy a gazdasági növekedést mielőbb újraindítsa, ez az érdeke az önkormányzatoknak is. Van még egy ügy, amiben az említett kormányok más utat követne, mint a magyar: a válság okozta szolidaritásra hivatkozva egyik országban sem csökkentették a pártok állami támogatását. Idehaza ezt még áprilisban a felére vágta meg a kormány a 2020-as évet tekintve, a Népszava kérdésére Gulyás Gergely azt mondta a Kormányinfón, hogy 2021-re „nincs ilyen terv egyelőre”.

Ha 2022-ben is veszít az ellenzék, nem lesz több esélye

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.11.30. 08:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A 2022-es választás lesz az ellenzék utolsó esélye: ha zsinórban a negyedik választást is elbukják, ráadásul összefogással, akkor nem marad semmilyen politikai innovációs lehetőség a számukra – Vermes Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.
A választási törvény módosítása után a közös lista maradt az ellenzék egyetlen lehetősége, ha valóban tartani akarja magát ahhoz a vállalásához, hogy 2022-ben csak egy jelölt áll majd a kormánypárti indulóval szemben. Ez azonban növeli az ellenzék esélyeit, vagyis adódik a kérdés: miért így módosították a jogszabályokat a kormánypártok?
Egyelőre nem látszik, mi a Fidesz valódi célja. Az biztos, hogy több párt esetében is gondot okozhat, hogy jelentősen csökkent a mozgástér a 2022-es választást megelőző ellenzéki tárgyalásokon. Az is egyértelmű, hogy a kormánypártok teljesen keresztülhúzták a kisebb, de önálló indulásra készülő pártok - elsősorban a Magyar Kétfarkú Kutya Párt - stratégiáját. A változtatás ugyanakkor nem tűnik racionális döntésnek abból a szempontból, hogy a közös listával nagyobb az ellenzék esélye a győzelemre. Éppen ezért arra számítok, hogy a kormány az utolsó pillanatban módosít még a választási törvényen, szerintem például a választókerületek egy részét is átszabják majd.

Milyen módosítások jöhetnek szóba?
„Elengednek” pár ellenzéki szavazókörzetet, de cserébe „fideszesítenek” néhány jelenleg billegőnek számítót. Ezzel még nehezebbé tennék a győzelmet az ellenzék számára, pedig a rendszer már most is torzít a kormánypártok javára.

Az ellenzék közös listára kényszerítése azt jelzi, hogy a kormánypártok stratégiájának alapja a „gyurcsányozás” lesz 2022-ben is. Ez mennyire lehet hatásos?
Már valóban látszik, hogy a „Gyurcsány listája”, és a „Soros listája” lesz a Fidesz-kommunikáció alapja. Innen nézve persze a választókerületek átrajzolása nélkül is érthető a választási törvény módosítása. Ez a taktika viszont csak a lemorzsolódó fideszes szavazók körében működhet hatásosan, de a passzív választókat, akik nem is foglalkoznak a politikával, nehéz lesz vele mozgósítani. Őket már nem érdekli, mi volt tizennégy - 2022-ben tizenhat - évvel korábban. Ugyanígy nem alkalmas ez a stratégia a fiatalok meggyőzésére sem. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc a fiatalok körében mára képes lett egy olyan képet felépíteni magáról, ami teljesen más, mint a 2006-os.

Mit kezdhet a Fidesz Budapesttel? Egyre inkább látszik, hogy a fővárosról lemondtak a kormánypártok. Ezt támasztja alá az is, hogy több magasan jegyzett fideszes politikus is jelezte, nem indul egyéniben Budapesten. Fürjes Balázs kormánybiztos révén ugyanakkor rendszeresen mézet is csöpögtet a kabinet a fővárosnak, például bizonyos fejlesztések átvállalásával. Ez azonban már csak azt a célt szolgálja, hogy a vidéki Fidesz-szavazók felé tovább erősítsék a képet: az „alkalmatlan, tehetetlen” Karácsony Gergely főpolgármesterrel és csapatával szemben a kormány viszi előre az ügyeket a fővárosban.

Vidéken mennyire hatásosan tudják így csökkenteni Karácsony Gergely támogatottságát? Szerintem jelentősen, különösen azok körében, akik nem tájékozódnak ellenzéki médiából és nem is járnak Budapesten. A helyi iparűzési adó elvonása körüli vita is szolgálhatja ezt a célt, a főpolgármester például kénytelen volt azt nyilatkozni, hogy enélkül leállna a tömegközlekedés Budapesten, ami szintén a várost irányító ellenzéki koalíció kormányzóképességébe vetett bizalmat erodálhatja. Szerintem a választások szempontjából döntő lesz, hogy a Fidesz képes-e a jelenleg passzív, a táborához nem tartozó választói csoportokat meggyőzni, el kell menniük szavazni és meg kell akadályozniuk a „kormányképtelen ellenzék” győzelmét. Vagy épp fordítva: az ellenzék meg tud-e győzni olyan szavazókat, akik passzívak ugyan, de nem ellenségesek velük szemben.

A kormánykritikus politikusok gyakran beszélnek arról, hogy a csalódott fideszeseket is meg kellene győzni arról, érdemes az ellenzékre szavazni. Van bármi esélye ennek a stratégiának?
Ebben nem hiszek. Nincs meggyőzhető csalódott fideszes szavazó. A Fideszből kiábrándultak vagy otthon maradnak 2022-ben, vagy ismét a kormánypártokra szavaznak, hiába csalódtak bennük valamiért. Ez a csoport az ellenzék számára nagyobb létszámban elérhetetlen. Ettől függetlenül az ellenzéknek – ha nyerni akar – sokakat kell meggyőznie a jelenleg passzív választók közül. Ehhez viszont nagyon erős kampány kell, amelyhez az ellenzéknek meg kell teremtenie saját nyilvánosságát. A Brexit-népszavazás például megmutatta, hogy ilyen alternatív módszerekkel olyanokat is sikerült - igaz ott a populista jobboldalnak - mozgósítania, akik akár évtizedek óta nem vettek részt semmilyen választáson.

Több felmérés szerint is az ellenzéki pártok támogatottsága beérte, vagy minimálisan előzi a Fideszét. Ez a járványkezelés miatt van?
Biztos, hogy ennek nagy szerepe van a tendenciában. Tavasszal azt láttuk, hogy a járvány miatt több kormánynak erősödött a népszerűsége, mert a védekezésben óhatatlanul is melléjük álltak a szavazók. Ez jól ismert jelenség. Most azonban a Fidesz nem tudta elkerülni, hogy a járvány miatt csökkenjen a népszerűsége, augusztus óta ez egyértelmű tendencia.

Ez hosszabb távon is érvényesülhet? Ezt még nem lehet megmondani: ha tavaszra sikerül visszaszorítani a járványt és lesz vakcina is, akkor akár teljesen meg is fordulhat a trend. Amíg a valódi kampány el nem kezdődik, csak jelzésértékűek a támogatottsági adatok. A kampánykezdet pedig hagyományosan a választási évet megelőző október 23-át jelenti. Az akkori pártpreferenciák lesznek majd igazán fontosak. Addigra elvileg meglesz az ellenzék közös listája, a 106 közös egyéni induló és a közös miniszterelnök jelölt.
Igen, és furcsa módon ez akár gyengítheti is majd az ellenzéket. Most még mindenki azt lát bele ebbe a képletbe, amit szeretne, ami neki tetszik. Ha meglesznek a konkrét nevek, ha az egyes ellenzéki választó számára világos lesz, hogy a kedvenc pártja politikusa nem kapja meg azt a szerepet, amit az illető szeretett volna, csökkenhet a lelkesedés.

Ön szerint is ez az utolsó esélye a jelenlegi ellenzéknek? Ebben a formában biztosan. Ha zsinórban a negyedik választást is bukják, ráadásul teljes összefogással, akkor már tényleg nem marad semmilyen politikai innovációs lehetőség a számukra.