Előfizetés

Már az amerikai nagykövetség is elítélte Demeter Szilárd gázkamrázós írását

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.30. 15:42

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egyre nagyobb nemzetközi visszhangja van a kormányzati kultúrharcos megnyilvánulásának.
A budapesti Amerikai Nagykövetség határozottan elítéli a közelmúltban megjelent véleménycikk kijelentéseit, amelyek egyenlőségjelet tesznek a jelenleg Európában zajló viták és a Holokauszt során több millió ember ellen elkövetett rettenetes gyilkosságok közé. A Holokauszt bármiféle relativizálása és minimalizálása kapcsán zéró toleranciát kell gyakorolni

– olvasható a budapesti amerikai nagykövetség hivatalos Facebook-bejegyzésében.

Ugyan név szerint nem említik meg az apropót, de könnyen kitalálható, hogy a reagálás Demeter Szilárdnak szól, aki szombaton egy vállalhatatlan írással vétette magát észre. Noha a kultúrharcos úgymond „visszavonta” az írást, a nemzetközi sajtóban is nagy botrányt kavart a publicisztika.

A kormány nem mondatja le Demeter Szilárdot

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.11.30. 14:00

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjéről kérdezték az ellenzéki képviselők Varga Mihály pénzügyminisztert, miniszterelnök-helyettest az Országgyűlésben.
A koronavírus okozta gazdasági krízis kivédésére hozott kormányzati intézkedésekről beszélt napirend előtti felszólalásában Varga Mihály, pénzügyminiszter a parlamentben, de a felszólalására reagáló ellenzéki képviselők miatt Demeter Szilárd botrányáról is kénytelen volt szót ejteni. Arató Gergely, DK-s képviselő a Petőfi Irodalmi Múzeum cikkére utalva elmondta, hogy „Demeter Szilárd nem az új zsidó, hanem a régi náci, ismerjük ezt a hangot”.
Azzal hogy a helyén van, önök közösséget vállalnak egy nyílt nácival

– mondta a képviselő Varga Mihálynak. Burány Sándor, a Párbeszéd politikusa úgy fogalmazott, „várjuk a tájékoztatást arról, hogy Demeter Szilárd lemondásáról miért nem tett bejelentést”. Harangozó Tamás az MSZP nevében szintén azt kérdezte, hogy Demeter Szilárd meddig marad még a posztján? Csárdi Antal az LMP képviselője szintén a PIM-főigazgató távozását követelte.
Varga Mihály válaszában csak annyit mondott, hogy Demeter Szilárd visszavonta az írását, és bocsánatot kért.

Egyébként pedig „a baloldal kettős mércével mér, mert amikor egy baloldali polgármester (a DK-s László Imre) pozitívan nyilatkozott Hitlerről, akkor nem követelték a lemondását”.

Orbán ámokfutásba kezdett: ezúttal a németekkel való gazdasági kapcsolatainkat tette kockára

Latyák Balázs
Publikálás dátuma
2020.11.30. 13:38

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A magyar kormányfő úgy gondolta, hogy jó ötlet lesz beleszállni Martin Schulzba és vele együtt a magyar gazdaság gerincét adó német vállalatokba.
"Martin Schulznak nincs igaza, amikor a sajtó elnyomásával, antiszemitizmussal és haszonleséssel kapcsolatban fogalmaz meg kritikát Magyarországgal szemben. Állításával ellentétben a magyar sajtó szabadabb és sokszínűbb, mint a német. Antiszemitizmus ügyben pedig elképzelhetetlen Magyarországon az, ami Németországban ma is megtörténhet, zsidó személyek nyílt zaklatása és bántalmazása" – közölte hétfő délelőtti, a német politikusnak adott válaszában Orbán Viktor. A magyar kormányfő azután reagált így, hogy német kollégája a Deutschlandfunk rádióban arról beszélt, hogy 
"két kormányzat van, ami évek óta úgy áll az EU-hoz, hogy »menekültek köszönjük nem, pénz köszönjük igen, jogállamisági elv köszönjük nem, pénz köszönjük igen«. Ez a politika azonban nem teszi lehetővé az Unió tartós egységét."

Martin Schulz nyilatkozatában ezen felül kifejtette, az EU által megfogalmazott jogállamisági elvárásokat sokan a belügyekbe való beavatkozásnak titulálják. "Varsó és Budapest is ezt az érvet szajkózza, holott ez egyáltalán nem így van. Ez a mechanizmus ugyanis nem lengyel vagy magyar jog, hanem egy közös irányelv, amit minden tagországnak tiszteletben kell tartania". Lengyelország és Magyarország ugyanakkor szerinte ennek nem tesz eleget, aminek alátámasztására a politikus két példát is megemlített:
"Ha ön Magyarországon olyan kritikus hangú újságíró lenne, akkor nem tehetne fel kritikus kérdéseket anélkül, hogy ne kellene szankcióktól tartania. Vagy ott van annak a lengyel bírónak az esete, akinek a mentelmi jogát felfüggesztették, mert vette a bátorságot, hogy részt vegyen egy kormányellenes tüntetésen."

Ennek a mechanizmusnak véget kell vetnünk, mert mi nem ilyen EU-t szeretnénk – jelentette ki a politikus. Schulz egyébként az interjúban kitért a Soros Györgyöt érintő folyamatos gyűlöletkampányokra is. Ezzel kapcsolatban elmondta, ha Soros úrhoz hasonlóan bárki egy magánegyetemet működtetne Magyarországon, amelynek tananyaga nem felelne meg a magyar kormányzatnak, akkor azt az intézményt antiszemita kampánnyal űznék ki az országból. Orbán Viktor nyílt válaszában persze teljesen másképpen világítja meg a hazai eseményeket, és szerinte Schulz éveken át támadta Magyarországot, mert megvédi határait, és nem fogad be bevándorlókat. A politikus legnagyobb lódítása mégis most az uniós pénzalapokra vonatkozik, miután ő és sok más német is úgy tesz, mintha ők pénzt adnának a szegényebb országoknak, és nettó befizetők lennének. "Pedig éppen fordítva igaz: ők az egységes piacnak nevezett európai gazdasági rendszer nettó haszonélvezői. Az egységes piacon megtermelt profitjuk egy részét adják vissza a többi tagállamnak az Európai Unió költségvetésén keresztül, aminek nagyobbik része ismét náluk szokott kikötni" – írta válaszában Orbán, majd mártírként beállítva hazánkat megjegyzi: ez az európai gazdasági erőviszonyok realitása, és nekünk ezzel kell együtt élni. "De súlyos hipokrácia, ha egyes német politikusok azt várják tőlünk, hogy ezért még hálásak is legyünk." A magyar kormányfő azt is megjegyezte, hogy Magyarország esetében az Európai Unió gazdagabb államai élükön Németországgal évente körülbelül 6 milliárd eurót visznek el különböző jogcímeken, miközben Magyarország az unió költségvetéséből körülbelül évi 4 milliárd eurót kap.
"A helyzet világos. Németországnak nem pénzébe kerül Magyarország uniós tagsága, hanem Németország pénzt keres rajtunk. Ráadásul ez a német fölény nem a németek nagyobb szorgalmának vagy tudásának köszönhető"

– írta Orbán, aki ezen gondolatmenetét azzal magyarázta, hogy Magyarország egésze szovjet megszállás alatt élt, míg Németországnak csak a harmada. Nyugat-Németország 45 évig tőkét halmozhatott fel, mialatt bennünket a szovjet-kommunisták folyamatosan kifosztottak. Az örökölt nyugati versenyelőny ugyanakkor csökken, mert Közép-Európa felzárkózik, és a 2020-as évek végére - részben az Európai Unió konvergenciapolitikájának köszönhetően - beáll az egyenlő versenyhelyzet. Addig is több önuralmat kérünk Schulz úrtól és elvbarátaitól. A miniszterelnök szavai a felzárkózásról meglehetősen érdekesek abból a szempontból, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter pár hete még arról beszélt a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara online rendezvényén, hogy a német vállalatok milyen fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban. Elmondása alapján összesen 51 német cég vesz részt a kormány Versenyképesség-növelő Támogatási Programjában, amelynek révén 24 ezer munkahelyet sikerült eddig megmenteni, és további 75 millió euró értékű beruházás készülhet el 35 millió euró állami támogatással. Emellett kifejtette azt is, hogy jelenleg mintegy 3000 német cég 220 ezer embernek ad munkát Magyarországon, a német befektetések értéke meghaladja a 6300 milliárd forintot.