Nők és férfiak nyomában

Milyen akadályok állnak a nők előtt már az irodalmi életbe való belépéskor? Többek között ez is téma volt a Szépíró Fesztivál konferenciáján.

Elismerés, politika, kánon – Nők a mai magyar irodalomban címmel az online térben tartotta tizenhatodik fesztiválját a Szépírók Társasága. A Szépíró Fesztivál közel négyórás konferenciáját, amelyet követően a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma a nők irodalompolitikai helyzetét középpontba állítva, és a szakma elismert irodalmárait, kritikusait, szerzőit párbeszédre invitálva rendezte meg a napokban. A munkacsoport 2020 tavaszán alakult Hidas Judit, Kiss Noémi és Tóth Kinga szervezésében az ország első olyan érdekvédelmi szervezeteként, amely a jogegyenlőséggel, a nők jogérvényesítésével foglalkozik az irodalmi életben.

A nagy érdeklődésre számot tartó Zoom-konferencián számos felszólaló és programpont mellett Hidas Judit ismertette friss kutatása eredményeit a nők számára elérhető irodalmi siker, a díjak, és könyvkiadások tekintetében. A felmérésben tizenhárom jelentős irodalmi díjat vizsgáltak az elmúlt tizenöt évből a nemek arányát tekintetbe véve. Eszerint közel négyszázötven díjból nyolcvankét százalékban részesültek férfiak, nők kevesebb mint kilencvenszer. Az új alapítású díjaknál látszólag jobb a helyzet – kiemelkedően a Margó-díjnál –, ugyanakkor Hidas Judit kiemelte, úgy tűnik, a döntőbizottságok tagjainak nemi eloszlása sem elegendő ahhoz, hogy változás következzen be a díjazottak nemi arányában is. A kutatás az elit irodalmi kiadók (Magvető, Jelenkor, Kalligram, Európa, Scolar) megjelenéseit szintén vizsgálta, mely szerint az elmúlt öt évben megjelent művek hetvenegy százalékát írták férfiak, nők a megjelenések kevesebb mint egyharmadát.

Miképp a felmérés, a konferencia további beszélgetései is rávilágítottak, e téren is nélkülözhetetlen volna az érzékenyítés, és nyílt párbeszédre lenne szükség, annak érdekében, hogy világossá váljon, mely akadályok állnak a nők előtt már az irodalmi életbe való belépéskor, s ezzel elkezdődhessen a megoldáskeresés is. Emellett a résztvevők többször hangsúlyozták, sürgetően gátat kell szabni a szexuális és hatalmi visszaéléseknek, Valuska László megjegyezte azt is, nem szabad elfelejteni, a #metoo mindannyiunk közös ügye. S ahogy azt Horváth Györgyi előadásában elhangzott, az egyik legfontosabb feladat az önreflexió megtalálása lenne – úgy a díjazásban, mint akár olvasási választásainkban –, önmagunk monitorozásával le kell bontani önkéntelenül is alkalmazott nemi sztereotípiánkat. Valamint nem elhanyagolható annak tudatosítása sem – melyet Mészáros Zsolt vetett fel –, hogy az irodalom olyan szellemi örökség, amelyet nők és férfiak közösen hagytak ránk.

A konferencia a Szépírók Társasága YouTube csatornáján visszanézhető. Szintén ott látható a társaság idén elhunyt alelnöke, Kéri Piroska emlékére készült videó-összeállítás első része is.