Európában az első, a világon pedig lakosságarányosan a harmadik Magyarország a szájüregi daganatok gyakoriságágát tekintve: hazánkban évente mintegy 1500-an halnak meg a betegség következtében, amelynek hátterében a dohányzáson és az alkoholizmuson túl a humán papilloma vírus (HPV) is állhat – közölte a Semmelweis Egyetem honlapján.
Az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú megbetegedései a szájüregi daganatok, amelyeknek száma valamelyest csökkenő tendenciát mutat: míg 2005-ben 3400, 2018-ban 3200 megbetegedést regisztráltak Magyarországon, de a helyzet súlyosságát jelzi, hogy az évenkénti halálos áldozat több mint a duplája a közlekedési balesetben elhunytak számának – idézik Mensch Károly, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Orális Diagnosztikai Tanszékének egyetemi tanársegédjét.
A szakorvos szerint a szájüregi daganatos megbetegedések száma nem mérséklődik olyan ütemben, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás, aminek oka a HPV. A férfiaknál és a nőknél is már 40 éves kor előtt is előfordul a betegség, amit a megváltozott szexuális szokások, például az orális szex elterjedése okoz. Ezért is különösen fontos hogy a fiúknál is bevezetik a HPV elleni védőoltást, ami pozitív hozadékkal járhat a szájüregi daganatok területén.
A HPV okozta szájüregi daganatra figyelmeztethet a sokáig fennálló rekedtség, a nyelési nehézség, a vér felköhögése, illetve az elhúzódó nyaki duzzanat, de a szájüregben lévő, hetekig vérző apró seb is gyanúra adhat okot.
A legtöbb szájüregi daganatos betegség súlyossá válása megelőzhető évenkénti szűréssel, amely az állami fogászati rendelőkben díjmentes, és minden új páciensnél, illetve az évenkénti vizsgálatok esetén is elvégzi a szakember. Hagyományos fogorvosi vizsgálatnál mindig ellenőrzik az ajkakat, a szájüreg és szájgarat nyálkahártyáját.
A szűrés miatt azoknak is érdemes évente elmenniük fogorvoshoz, akiknek már nincs saját foguk és protézist hordanak. A daganat ugyanis nem a fogakat, hanem a nyálkahártyát támadja meg.
Áttét esetén az ötéves túlélés esélye 25-40 százalék, míg a kis kiterjedésű, áttét nélküli daganatoknál 75-80 százalék. Éppen ezért egyetlen év is nagy jelentőséggel bír a szájüregi daganatok felismerésekor – hívta fel a figyelmet Mensch Károly.
A szakorvos hozzátette: a szájüregi daganatokkal kapcsolatban az az egyik legnagyobb probléma, hogy a rizikócsoportba tartozó betegek zöme az orvoshoz nem járó, 60 év feletti, rosszabb szociális helyzetben lévő, dohányzó és alkoholt fogyasztó férfiak közül kerül ki. Az egyre több fiatalabb, káros szenvedélyektől mentes, jó szociális helyzetű és szájhigiéniájú betegnél előforduló szájüregi daganat leggyakoribb oka a HPV-fertőzés.
